östve (I. 0 II. 6A) l. este
este hsz és fn estve (rég v. nyj) , öste (nyj) , östve (rég v. nyj)
I. hsz 0
’a késő délutántól, ill. sötétedéstől az éjszaka beálltáig, kb. éjfélig tartó napszakban, annak ideje alatt (vmikor)’ ❖ Tüzet hogy gerjeſztne a’ ſzólgáló reggel Ha azt vigyázáſſal eſtve el-nem rejtné S’más nap friſs ſzikráit hamuban nem lelné! (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 17) | csütörtök este 10 órakor (1847 Arany János 8014123, 96) | Hámos lovait május 6-án rendesen fűre csapta, östve a kocsis hazavezette, hogy szegény legény vagy farkas meg ne rontsa (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497003, 182) | A mit reggel raktak Östére leomlatt; A mit öste raktak Reggelre leomlatt (1886 Magyar Nyelvőr C5952, 287) | Porzsolt igazgató úr kérdezteti, nem volna-e kedve a művésznőnek három este a Népszínházban vendégszerepelni? (1926 Krúdy Gyula CD54) | Egész este azon gondolkoztam, kikérjem-e a tanácsodat (2009 Torma Péter ford.–Larsson 3321001, 180).
II. fn 6B
1. ’késő délutántól, ill. sötétedéstől az éjszaka beálltáig, kb. éjfélig tartó napszak (ideje)’ ❖ Én még eſtvének elötte a’ Gubernátorhoz hívattatám (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 181) | Öreg este lett már, mire haza értem (1830 Uránia C0423, 300) | a lakodalom estején (1886 Jókai Mór CD18) | Lám, a gyerek, az bezzeg nem szeret lefeküdni esténkint (1907 Malonyay Dezső CD07) | július 30-án, vasárnap este Cserháti Zsuzsa és vendégei, Somló Tamás, valamint a Tea együttes adnak egész estét betöltő műsort (2000 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’vmely ünnepet közvetlenül megelőző nap estje; előeste’ ❖ [a lucaszéken] Lucza-naptól Karácson estig minden nap kell valamit faragni, ’s egészen elkészülnie csak karácson estéjén szabad (1840 Regélő C0464, 36) | Mikulás estéje volt és anyám fölszólitott, hogy a cipőmet tegyem az ablak közé… (1899 Budapesti Hírlap máj. 14. C4746, 3) | karácsony estéjén évről-évre megajándékozták ruhaneművel, édességekkel a falu szegény sorsú gyerekeit (2002 Baranyi Béla et al. CD36).
1b. (rendsz. jelzővel, tulajdonnév részeként is) ’e napszak idejére eső, ill. ekkor kezdődő összejövetel, rendezvény’ ❖ A’ szép és öröm teljes napot egy fényes mulatságu estve váltá fel (1838 Erdélyi Híradó C5300, 146) | a főispánék estét adtak s bár Gényeyék azelőtt mindig hivatalosak voltak íly estékre, most nem kaptak meghívót (1886 Reviczky Gyula 8392098, 333) | valamelyik jobboldali társaság estéjén szólaltam fel a földreform mellett, és élénk vitába keveredtem egy politikai szerepet játszó őrgróffal (1963–1964 Féja Géza 9138006, 206) | a Millenáris Teátrumban a „Könnyűzenei esték” keretében Lovasi András lép fel (2001 Magyar Hírlap CD09).
1c. (rendsz. birtokszóként) ’〈vki(k) szempontjából:〉 e napszak eseményeinek összessége, ill. e napszakban folytatott tevékenység(ek sora)’ ❖ Bóldog estve! melly lelkemet Illy örömre juttattad Köszönöm hogy szerelmemet Már meg jutalmaztattad! (1795 e. Szentjóbi Szabó László CD01) | Késő ősszel volt, estefelé, az utcán; emlékszem, szédült estém volt; – ekkor találkoztunk (1908 Jób Dániel CD10) | Félt az estétől nagyon, […] megérezte a feladat veszélyességét (1964 Berkesi András 9050001, 121) | Ami a szilveszteri estémet illeti: ne aggódjon a képviselő úr: iszom az egészségére (1991 Országgyűlési Napló CD62).
1d. (rendsz. a jó jelzővel együtt, azzal egybeolvadva, gyakr. rövidült v. torzult formában) ’〈ebben a napszakban haszn. köszönésben〉’ ❖ Adjon Iſten Szerentsés jó eſtvét Kegyelmednek (1776 Klein Efraim 7182001, 270) | Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván (1851 Arany János CD01) | – Jó stét kvánk, – dünnyögött a csordás (1917 Móricz Zsigmond CD10) | Mint egy sarcoló, úgy lépett bé Gálfi Zsiga az ajtón. – Jestét! (1928 Tamási Áron 9701002, 27) | A tévé bemondói és műsorvezetői rendszeresen „további kellemes estét” kívánnak (1996 Magyar Hírlap CD09).
2. ’a napnyugta után beálló sötétség, ill. a külvilág úgy, ahogyan annak idején mutatkozik, érzékelhető’ ❖ a’ nyári meleg eſtve tsendeſségében (1785 e. Kazinczy Ferenc 7463004, 138) | Leszállt az este (1891 Mikszáth Kálmán C3114, 25) | kissé mámorosan kijöttünk az ivóból s a kék estében megindultunk (1958 Magyar Nemzet júl. 18. C0354, 7) | [szüleim] ezt a távcsövet hozták ajándékba. Tiszta estéken és éjszakákon órákat töltök mellette (1997 Lakáskultúra CD39).
3. (rendsz. az élet jelzővel, birtokszóként) (vál) ’〈az élet utolsó, befejező szakaszának jelképeként〉’ ❖ illyen ſzép leſſz é a’ mi életünk’ estvéje? (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 106) | Éltében dél se’ volt ’s már késő este van (1842 Athenaeum C0024, 39) | engem az ősz kezd aranyozni már, […] halálos arany, kit ez a fény von be, annak este van (1933 Babits Mihály C0695, 408) | Blaskovics zárkózott és befelé élő ember volt, aki ritkán hagyott magába pillantani. Élete estéjén magányossága természetszerűleg még fokozódott (1988 Orvosi Hetilap C8234, 1711).
4. (rég, ritk) ’nyugat mint égtáj’ ❖ Tárſait el-hagyván oda jut tollával Hol ſzép Hajnal nyugſzik aggott Titánnyával, Onnét az Eſtvének nagy Tartományáin, Délnek és Eſzaknak roppant orſzágain Repit (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 20).
Ö: dél~, elő~, karácsony~, nap~, széder~, szent~.
Sz: estei.
Vö. CzF. ~, esténként; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. est; ÉKsz. este¹, esténként; SzT.; ÚMTsz. este¹, esténként