pajor ( mnI. 14A1 és fnII. 4A1) l. bajor¹

bajor¹ mn és fn  bábor (rég) , bájor (rég) , bojár (rég) , pajor (rég)

I. mn 14A1

1. ’tömegében Bajorország területén, a mai Németország délkeleti részén lakó, a felnémet egy nyelvjárását beszélő(, a német ághoz tartozó) germán 〈nép(csoport)〉’ ❖ Bajor. Bavarus (1813 Mondolat C3202, 54) | látok egy végtelenül szomorú és lehetetlen szituációt, amelyben a bajor nemzet van (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Bajor. E népet Sándor István 1793-ban […] bábornak nevezi (1905 Magyar Nyelv C0357, 40) | [II. Lajos király] az 1870-es évektől kezdve csupán romantikus várainak, kastélyainak építésével volt elfoglalva, óriási adóterhekkel sújtva a bajor népet és csődbe juttatva az államot (2000 Soós István CD17).

1a. ’e népcsoportból való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e népcsoporthoz tartozó 〈személy〉’ ❖ vajon egy ezentúl csupán reménylett nyugodalomért vissza tudná-é aztat [ti. a királyi hatalmat] vetni? Te? Zsófia? A bajor Zsófia? (1813 Katona József 8226002, 108) | bajor lovas fiú (1857 Széchenyi István CD1501) | [Nagy Károly] az erdőket és a völgyeket […] bajor és frank szerzetesekkel népesítette be és bőkezűen támogatta őket templomaik építésében (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | karintiai vagy bajor származásu polgári család sarja (1895 PallasLex. CD02) | privilégiumot kap a betelepedésre az osztrák és a bajor lakosság (1926 Ballagi Aladár 8025003, 572) | Gizella, István [király] ifjú bajor felesége (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 155) | [az érsekek] hívtak Börzsönybe bajor eredetű bányászokat (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

2. ’E népcsoporttal v. Bajorországgal kapcs.’

2a. ’e népcsoport által v. Bajorországban létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ a müncheni konyhánál csak még egy rosszabb dolog van a világon: a bajor szivar (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | A táblafestészet a XV. és XVI. században, a kölni, németalföldi, frank és bajor iskolák követésében, a Dürer- és Holbein-féle irányok elemeiben kimutatható (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | régi bajor építészet (1913 RévaiNagyLex. C5704, 773) | A minden ízében bajor kelyhen (1964 Bóna István CD52) | bajor mezőgazdaságról (1996 Magyar Hírlap CD09) | [egy litográfia szerint] Ferenc József Erzsébettel, még mint jegyesével bajor parasztöltözetben kereste a népszerűséget (1997 Magyar néprajz CD47) bajor sör ’e területen előállított, (az 1516-os sörtisztasági törvény előírásainak megfelelően) speciális technikával készült sörfajta’ ❖ olcsóbb a bajor gabona, bajor sör (1835 Széchenyi István CD1501) | a bajor sör annyira azonítva van a német nép mindennapi gondolatával, s annyira összeforrt izlésével, hogy a borivásnak igen sokkal nagyobb elterjedésére számítani aligha lehet (1842 Kossuth Lajos CD32) | Lesz honi bajor sör. Budapesti tőkepénzesek Budán a vizivárosban szándékoznak részvények utján egy nagy sörházat épiteni (1855 Vasárnapi Újság CD56) | helyben főzött bajor sörrel (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk v. Bajorországban szokásos’ ❖ a’ hoszasságnak mérésere a’ régi Bajor láb szolgáljon (1809 Hazai és Külföldi Tudósítások C0192, 213) | bajor, frankfurti, hamburgi, brémai stb nemzeti szellem (1845 Irinyi József 8200001, 38) | széles, pocakos bajor humor (1910 Nádai Pál CD10) | Bajor szokásokat követve (1961 Kölkedi István CD52) | a bajor mintára kidolgozott duális építőipari szakképzés (1995 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’e népcsoporttal v. Bajorországban megeső, történő, ill. e népcsoport körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ 1428-ban a bajor örökösödési ügy elintézése végett tartott birodalmi törvényszéken (1860 Horváth Mihály 8189004, 315) | a kitörendő bajor válsággal (1878 Schwicker János Henrik CD57) | A 900. évi bajor hadjárattal hosszú háborúskodás kezdődött (1928 Hóman Bálint CD42) | A Wittelsbachok eleinte Scheyern grófjai néven váltak ismertté a bajor történelemben (2000 Soós István CD17).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt, a felnémet nyelvcsoportba tartozó 〈nyelvjárás〉, e nyelvjárásra jellemző 〈sajátosság〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, mű〉’ ❖ a bajor nyelvjárás – jóllehet frank és sváb testvérével egyetemben a nyugati germán törzsnek egyik ága – némi keleti germán bélyeget nyert vala (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | sajátszerű bajor szólásmód (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A Schmeller-féle bajor szótár (1937 Házi Jenő CD52) | [a szalvéta szó] vándorszó, amely előfordul angol, német, bajor, osztrák, orosz variációkban is (1981 Sergő Erzsébet 2206040, 50).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelvjárásban’ ❖ Lewera ófelnémetül, Lewer v. Löwer bajorul = határdomb (1997 Boronkai Szabolcs ford. [!] CD52) | Európában föltámadnak a nemzeti nyelvek, a nemzeti kultúrák; a bajorok hirtelen kijelentik, hogy ők bajorul beszélnek az igazgatóságban, még csak nem is németül (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. ’e népcsoport által lakott, ill. Bajorországhoz tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő’ ❖ [az Inn folyón] a’ moſtani Bábor határt a’ hidnak közepe teſzi (1793 Sándor István 7287039, 394) | nem emlékszem élvezetesebb napokra, mint melyeket az osztrák s bajor Alpok ritkán látogatott részeiben tölték (1861 Eötvös József C1597, 141) | [a hercegleány] a bécsi Burg komor termeiben is a bajor erdők zúgását hallgatta (1914 Oláh Gábor 9487064, 93) | Az 1620-as évekre bajor földön is megerősödött a katolikus ellenreformáció (1994 Kovács József László CD52).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e népcsoport által szervezett, Bajorország területén működő 〈állam〉’ ❖ Az ugynevezett köztörvényen, Code Napoleonon, porosz köztörvényen és Maximilian codexén kivül van még az egész bajor királyságban 50 külön törvényrendszer (1843 Pesti Hírlap ford. CD61) | [I. Miksa József király] reformjaival és a Bajor Királyság létrehozásával lerakta a modern bajor állam alapjait (2000 Soós István CD17).

5a. ’ezen állam v. e népcsoport szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ [Nürnberg] a’ Bábor Hertzegnek kerített derék egy Várasa (1793 Sándor István 7287025, 230) | a’ Bajor koronaörökös (1840 Márton József¹ 8298001, 79) | Podewils bajor követ (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 6) | A bajor országgyűlés rendkivüli biztonsági intézkedések közt ma ült össze. Végleges elnökké Schmidt Hans szociáldemokratát, első alelnökké pedig a bajor néppárt egyik tagját választották meg (1919 Világ 2115001, 5) | a XVI. század második negyedében újból jelentkezett a bajor pénz Magyarországon (1972 Huszár Lajos CD52) | A [pozsonyi] vár alatt 907-ben erős harcok folytak a magyar s a bajor seregek között (1980 Szombathy Viktor 1149004, 42) | az 1956-os forradalom kirobbanása után a bajor rádió mikrofonja elé állított egy magyart (1985 Borbándi Gyula 9811004, 58).

II. fn 4A1

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’tömegében Bajorország területén, a mai Németország délkeleti részén lakó, a felnémet egy nyelvjárását beszélő(, a német ághoz tartozó) germán nép (vmely csoportja)’ ❖ Bojárok […] Hertzege engemet viszsza nyért (1790 Gvadányi József C1938, 42) | 877 év után mi adunk Gizelát a bajoroknak (1872 Rónay Jácint 8396011, 159) | Dieuz előtt esett el [a gróf], mert ő vezette a bajorokat (1915 Szomory Dezső 9683002, 112) | A svábok, a bajorok és az osztrákok jelentik az elmúlt évtizedek legdinamikusabban fejlődő németségét (1985 Kopátsy Sándor 1093002, 88).

1a. ’ehhez a népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ Henrik, a’ Bojár (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2124, 150) | végtelen soru rezes sisaku bajorok, dübörgő ágyuk, konyhaszekerek s ujból német katona (1919 Szabó Dezső 9623004, 261) | Vegyest éltek itt [ti. a Kárpát-medencében a honfoglaláskor] szlávok, morvák, gótok, gepidák, herulok, kuturgurok, frankok, bajorok, az avarok maradékai (1987–1988 Kulcsár Péter 2019001, 538).

2. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt, a felnémet nyelvjárás(csoport)ba tartozó nyelvjárás’ ❖ A sváb tájszólás mindemellett mégis sok tekintetben jóval közelebb áll a bajorhoz, mint a tiszta alamann (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A felnémet nyelvterületen két nagy nyelvjáráscsoportot különböztetnek meg, ú. m. a felső-felnémetet, amelynek legfontosabb tagjai az alemann és a bajor (1937 Zsirai Miklós 9805001, 14) | A ferslóg elnevezés a bajorból származik és az asztalosok használatával jutott el hozzánk a 18. században (1999 Magyar néprajz CD47).

Sz: bajoros.

Vö. CzF. bajor¹, bajorul; ÉrtSz. bajor¹; TESz. bajor¹; ÉKsz. bajor¹

pajor lásd bajor¹
bajor¹ melléknév és főnév
bábor I. 14A1 II. 4A1 (rég)
bájor I. 14A1 II. 4A1 (rég)
bojár I. 14A1 II. 4A1 (rég)
pajor I. 14A1 II. 4A1 (rég)
I. melléknév 14A1
1.
tömegében Bajorország területén, a mai Németország délkeleti részén lakó, a felnémet egy nyelvjárását beszélő(, a német ághoz tartozó) germán 〈nép(csoport)
Bajor. Bavarus
(1813 Mondolat)
látok egy végtelenül szomorú és lehetetlen szituációt, amelyben a bajor nemzet van
(1886 Mikszáth Kálmán)
Bajor. E népet Sándor István 1793-ban […] bábornak nevezi
(1905 Magyar Nyelv)
[II. Lajos király] az 1870-es évektől kezdve csupán romantikus várainak, kastélyainak építésével volt elfoglalva, óriási adóterhekkel sújtva a bajor népet és csődbe juttatva az államot
(2000 Soós István)
1a.
e népcsoportból való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e népcsoporthoz tartozó 〈személy〉
vajon egy ezentúl csupán reménylett nyugodalomért vissza tudná-é aztat [ti. a királyi hatalmat] vetni? Te? Zsófia? A bajor Zsófia?
(1813 Katona József)
bajor lovas fiú
(1857 Széchenyi István)
[Nagy Károly] az erdőket és a völgyeket […] bajor és frank szerzetesekkel népesítette be és bőkezűen támogatta őket templomaik építésében
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
karintiai vagy bajor származásu polgári család sarja
(1895 PallasLex.)
privilégiumot kap a betelepedésre az osztrák és a bajor lakosság
(1926 Ballagi Aladár)
Gizella, István [király] ifjú bajor felesége
(1974 Boldizsár Miklós)
[az érsekek] hívtak Börzsönybe bajor eredetű bányászokat
(2000 Horváth M. Ferenc)
2.
E népcsoporttal v. Bajorországgal kapcs.
2a.
e népcsoport által v. Bajorországban létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn.
a müncheni konyhánál csak még egy rosszabb dolog van a világon: a bajor szivar
(1886 Mikszáth Kálmán)
A táblafestészet a XV. és XVI. században, a kölni, németalföldi, frank és bajor iskolák követésében, a Dürer- és Holbein-féle irányok elemeiben kimutatható
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
régi bajor építészet
(1913 RévaiNagyLex.)
A minden ízében bajor kelyhen
(1964 Bóna István)
bajor mezőgazdaságról
(1996 Magyar Hírlap)
[egy litográfia szerint] Ferenc József Erzsébettel, még mint jegyesével bajor parasztöltözetben kereste a népszerűséget
(1997 Magyar néprajz)
bajor sör
e területen előállított, (az 1516-os sörtisztasági törvény előírásainak megfelelően) speciális technikával készült sörfajta
olcsóbb a bajor gabona, bajor sör
(1835 Széchenyi István)
a bajor sör annyira azonítva van a német nép mindennapi gondolatával, s annyira összeforrt izlésével, hogy a borivásnak igen sokkal nagyobb elterjedésére számítani aligha lehet
(1842 Kossuth Lajos)
Lesz honi bajor sör. Budapesti tőkepénzesek Budán a vizivárosban szándékoznak részvények utján egy nagy sörházat épiteni
(1855 Vasárnapi Újság)
helyben főzött bajor sörrel
(1995 Magyar Hírlap)
2b.
e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk v. Bajorországban szokásos
a’ hoszasságnak mérésere a’ régi Bajor láb szolgáljon
(1809 Hazai és Külföldi Tudósítások)
bajor, frankfurti, hamburgi, brémai stbs a többi nemzeti szellem
(1845 Irinyi József)
széles, pocakos bajor humor
(1910 Nádai Pál)
Bajor szokásokat követve
(1961 Kölkedi István)
a bajor mintára kidolgozott duális építőipari szakképzés
(1995 Magyar Hírlap)
2c.
e népcsoporttal v. Bajorországban megeső, történő, ill. e népcsoport körében zajló, általa megvalósuló
1428-ban a bajor örökösödési ügy elintézése végett tartott birodalmi törvényszéken
(1860 Horváth Mihály)
a kitörendő bajor válsággal
(1878 Schwicker János Henrik)
A 900. évi bajor hadjárattal hosszú háborúskodás kezdődött
(1928 Hóman Bálint)
A Wittelsbachok eleinte Scheyern grófjai néven váltak ismertté a bajor történelemben
(2000 Soós István)
3. (Nyelvt is)
e népcsoport által beszélt, a felnémet nyelvcsoportba tartozó 〈nyelvjárás〉, e nyelvjárásra jellemző 〈sajátosság〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, mű〉
a bajor nyelvjárás – jóllehet frank és sváb testvérével egyetemben a nyugati germán törzsnek egyik ága – némi keleti germán bélyeget nyert vala
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
sajátszerű bajor szólásmód
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A Schmeller-féle bajor szótár
(1937 Házi Jenő)
[a szalvéta szó] vándorszó, amely előfordul angol, német, bajor, osztrák, orosz variációkban is
(1981 Sergő Erzsébet)
3a. (-ul raggal, hsz-szerűen)
e nyelvjárásban
Lewera ófelnémetül, Lewer v.vagy Löwer bajorul = határdomb
(1997 Boronkai Szabolcs ford.)
Európában föltámadnak a nemzeti nyelvek, a nemzeti kultúrák; a bajorok hirtelen kijelentik, hogy ők bajorul beszélnek az igazgatóságban, még csak nem is németül
(1998 Magyar Hírlap)
4.
e népcsoport által lakott, ill. Bajorországhoz tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő
[az Inn folyón] a’ moſtani Bábor határt a’ hidnak közepe teſzi
(1793 Sándor István)
nem emlékszem élvezetesebb napokra, mint melyeket az osztrák s bajor Alpok ritkán látogatott részeiben tölték
(1861 Eötvös József)
[a hercegleány] a bécsi Burg komor termeiben is a bajor erdők zúgását hallgatta
(1914 Oláh Gábor)
Az 1620-as évekre bajor földön is megerősödött a katolikus ellenreformáció
(1994 Kovács József László)
5. (tulajdonnév részeként is)
e népcsoport által szervezett, Bajorország területén működő 〈állam〉
Az ugynevezett köztörvényen, Code Napoleonon, porosz köztörvényen és Maximilian codexén kivül van még az egész bajor királyságban 50 külön törvényrendszer
(1843 Pesti Hírlap ford.)
[I. Miksa József király] reformjaival és a Bajor Királyság létrehozásával lerakta a modern bajor állam alapjait
(2000 Soós István)
5a.
ezen állam v. e népcsoport szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő
[Nürnberg] a’ Bábor Hertzegnek kerített derék egy Várasa
(1793 Sándor István)
a’ Bajor koronaörökös
(1840 Márton József¹)
Podewils bajor követ
(1899 Budapesti Hírlap)
A bajor országgyűlés rendkivüli biztonsági intézkedések közt ma ült össze. Végleges elnökké Schmidt Hans szociáldemokratát, első alelnökké pedig a bajor néppárt egyik tagját választották meg
(1919 Világ)
a XVI. század második negyedében újból jelentkezett a bajor pénz Magyarországon
(1972 Huszár Lajos)
A [pozsonyi] vár alatt 907-ben erős harcok folytak a magyar s a bajor seregek között
(1980 Szombathy Viktor)
az 1956-os forradalom kirobbanása után a bajor rádió mikrofonja elé állított egy magyart
(1985 Borbándi Gyula)
II. főnév 4A1
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
tömegében Bajorország területén, a mai Németország délkeleti részén lakó, a felnémet egy nyelvjárását beszélő(, a német ághoz tartozó) germán nép (vmely csoportja)
Bojárok […] Hertzege engemet viszsza nyért
(1790 Gvadányi József)
877 év után mi adunk Gizelát a bajoroknak
(1872 Rónay Jácint)
Dieuz előtt esett el [a gróf], mert ő vezette a bajorokat
(1915 Szomory Dezső)
A svábok, a bajorok és az osztrákok jelentik az elmúlt évtizedek legdinamikusabban fejlődő németségét
(1985 Kopátsy Sándor)
1a.
ehhez a népcsoporthoz tartozó személy
Henrik, a’ Bojár
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
végtelen soru rezes sisaku bajorok, dübörgő ágyuk, konyhaszekerek s ujból német katona
(1919 Szabó Dezső)
Vegyest éltek itt [ti. a Kárpát-medencében a honfoglaláskor] szlávok, morvák, gótok, gepidák, herulok, kuturgurok, frankok, bajorok, az avarok maradékai
(1987–1988 Kulcsár Péter)
2. (Nyelvt is)
e népcsoport által beszélt, a felnémet nyelvjárás(csoport)ba tartozó nyelvjárás
A sváb tájszólás mindemellett mégis sok tekintetben jóval közelebb áll a bajorhoz, mint a tiszta alamann
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A felnémet nyelvterületen két nagy nyelvjáráscsoportot különböztetnek meg, ú. m.úgymint a felső-felnémetet, amelynek legfontosabb tagjai az alemann és a bajor
(1937 Zsirai Miklós)
A ferslóg elnevezés a bajorból származik és az asztalosok használatával jutott el hozzánk a 18. században
(1999 Magyar néprajz)
Sz: bajoros
Vö. CzF. bajor¹, bajorul; ÉrtSz. bajor¹; TESz. bajor¹; ÉKsz. bajor¹

Beállítások