szerbi l. szerb

szerb mn és fn  szerbi (rég) , szerbl (rég) , szerbli (rég) , szerv (rég v. nyj)

I. mn

1. ’többségében Szerbia, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő, ortodox vallású 〈nép(csoport)〉’ ❖ a’ Sláv nép, melly Serbli, és Szerbi, vagy Szervi nemzetnek-is hivatik, Matzedóniai Baſilius Tsáſzárnak Leo attyának idejében költözött a’ Dunántúl-való lakó helyéröl oda, a’ hol moſt lakik. Kereſztyénné lett, és Görög ſzokásokat vállalt-fel (1783 Molnár János C0293, 429) | [Bog:] az Isten neve, a’ külömb féle, Oroſz, Slav-Tót, Slav-Horváth, Slav-Rátz máskép’ Serb; Slav-Tseh, Slav-Vind, Slav-Lengyel ’s más népeknél (1804 Molnár János C0310, 94) | Austria szorultságában nem iszonyodik ujra a magyarországi oláh és szerb nemzetiségek felbujtogatásához folyamodni (1860 Kossuth Lajos CD32) | [a 9–10. század fordulóján a] hol a bizánci császárnak, hol meg a bolgár cárnak hódoló szerb törzsek még egészen laza politikai kapcsolatban, egymástól független törzsfők, zsupánok uralma alatt éltek (1928 Hóman Bálint CD42) | Koszovóban az albán többség az ottani szerb kisebbség ellen lépett fel igen agresszív, durva módon (2004 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈eredet, származás〉’ ❖ Említésre méltók […] azon szerb családoknak, mellyek Leopold alatt Bács megyében s a bánságban letelepítettek, gyapjuszövet készitményeik, szőnyegek, pokrócok, ruhaneműek (1840 Horváth Mihály 8189001, 136) | Damjanich János szerb nemzetiségü szülék gyermeke; született Stázán 1804-ben (1895 Gracza György CD45) | barackarcu szerb lányokat látott maga előtt, akiknek halvány nyakában aranypénz lóg (1912 Kosztolányi Dezső 9359183, 72) | midőn [Ferenc Ferdinánd trónörökös] Szarajevóba utazott, előre megállapított terv szerint revolveres merényletet követtek-el ellene és neje, Hohenberg Zsófia hercegnő ellen [Gavrilo] Princip és[Nedeljko] Cabrinovics szerb nacionalisták (1927 RévaiNagyLex. C5716, 237) | a török funkcionáriusok közt, basáktól kezdődőleg le egészen a futárszolgálatokat végző, de gyakran befolyásos csauszokig igen sok volt a szerb vagy horvát eredetű (1928 Szekfű Gyula CD42) | Vajon mi lett volna az amerikai elektrotechnikából, ha nincs ott a szerb Tesla Miklós és a magyar Kron Gábor? (1995 Magyar Hírlap CD09) | Slobodan Milosevictől származnak azok az utasítások, amelyek alapján üldözték a nem szerb származású lakosságot – érveltek tegnap Hágában az ügyészek (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ’E néppel v. Szerbiával kapcs.’

2a. ’e nép által v. Szerbiában létrehozott, készített, haszn. v. művelt, folytatott 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete, származása〉’ ❖ szerb sertészsir tavaszkor nagy mennyiség vitetett ki (1847 Hetilap CD61) | [Szenttamás] kettős tornyú nagy szerb temploma a harmadik faluig is ellátszik (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Béles, szerb eredetü (pite néven ismeretes), finom rétestésztából készült sütemény (1911 RévaiNagyLex. C5699, 29) | A szerb kultúrának benyomása nem harmonikus. A nemzeti elem inkább negatív, mint alkotó módon érvényesül, az európaiság gyakran más jellegű (1915 Déznai Viktor CD10) | A húsvéti komállás, s egy csomó karácsonyi, pünkösdi s főleg Szent Iván-napi szokás szerb eredetű (1928 Szász Zoltán CD10) | [A Kőműves Kelemenné ballada párhuzamai közül] a szkadari vár építéséről szóló híres délszláv ballada és más szerb változatok az áldozat megkeresésének bonyolult meséjét adják elő (1980 NéprajziLex. CD47) | [A privatizáció jogi hátterének kidolgozását követően] maga a privatizáció is megindult a szerb gazdaság minden területén (2002 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Szerbiában szokásos 〈sajátosság, jellemző dolog〉’ ❖ [külföldi lapok azt] irják Belgrádból, hogy az eddigelé minden alkalommal előtünedezett török utálat, s a szerb jellemben mélyen meggyökerezett idegenek utálása lassankint enyészni kezd (1863 A Hon 8600001, 3) | Ezek a népies öltözetben járó hatalmas alakok, eredeti szerb arczkifejezésükkel, élénken emlékeztetnek még azon időkre, mikor a hős Karagyorgye és az ügyes Milos a török járma alól felszabadították Szerbiát (1889 Vasárnapi Újság C7403, 805) | [Bogyán] kis sokácz község; határában van egy régi görög keleti kolostor, melyet a szerb hagyományok szerint még Mátyás király idejében alapítottak (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [A magyarságnak] a lengyel pátosz és cifraság tetszett s a világháború előtt a szerb férfiasság, hősiesség is (1939 Ortutay Gyula CD10) | Biljana Plavsicot, Radovan Karadzic egyik fő támogatóját 1992 és ’95 között, mindenki a szerb nacionalizmus kiemelkedő és olykor kegyetlen szószólójának tartotta (2001 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’e néppel v. Szerbiában megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló 〈esemény, állapot stb.〉’ ❖ az orosz követ a’ magas portánál ellene mondott a’ szerb forradalomnak és minden eredményinek, Karageorgewics letételét ’s Mihály herczegben az Obrenowics család fejedelemségbei visszahelyezését kivánta (1842 Pesti Hírlap CD61) | [a hősdal,] mely Knéz Lázárnak, a rigómezei (kossovoi) hősnek házasságáról szól, s melyben a bekövetkezendő – és a szerb függetlenséget török rabigába hajtandó – szerencsétlenség már előre veti árnyékát (1882 Szász Károly² 8426062, 22) | Minden szerb ünnepnek vagy vígadalomnak elengedethetetlen kelléke a guszla és a kolo (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A monarchiába irányuló szerb bevándorlás a XVII. század végén, 1673-ban Dél-Magyarországon meglehetősen zárt területen élő egységes szerb tömeget hozott létre (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | Immár negyvenezer koszovói albán volt kénytelen elhagyni lakóhelyét a szerb etnikai tisztogatások miatt (1998 Magyar Hírlap CD09) | A 43 hónapig tartó kegyetlen szerb–horvát–muzulmán háborúban 200 ezer ember halt meg (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a horváttal és a bosnyákkal közeli rokonságban álló 〈nyelv(járás), nyelvváltozat〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ a’ Sclavin ſzóknak (Bolgár, Szerv, Oroſz ſzóknak) eredete-is Zsidó (1801 Molnár János C0303, 413) | általányosan a’ herczeg [ti. Miloš Obrenović] alapelvévé látszatik fogadni, hogy semmi idegent országában hivatalra ne juttasson, hatalomra ne emeljen, ’s a’ status tisztje csupán honfi és szerb-ajku legyen (1833 Jelenkor C0226, 464) | a szerb nyelvet cirill, a horvát nyelvet pedig latin betűkkel írják (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 53) | [a román nyelvben] mintegy 10.45% egyházi ószláv eredetű szón kívül nagyjából két százalék a szerb elemek száma (1947 Gáldi László 9167002, 18) | a sokácok szerb dialektust beszélnek ugyan, de a horvátokkal együtt római katolikus vallásúak (1976 Paládi-Kovács Attila CD30) | Vukov Konstantin építészmérnök szerb hangzású nevét nagyapjától örökölte, de maga már Magyarországon született (1997 Magyar Hírlap CD09) | szerb nyelv: a nyelvészeti szempontból egy nyelvnek tekintett szerb-horvát nyelvnek szerbek és Crna Gora-iak (montenegróiak) által használt, cirill betűs változata (2003 MagyarNagyLex. C7365, 700).

3a. ’e nyelvből való 〈eredet〉’ ❖ Bácsmegyében a vándor czigányt gurbitásnak nevezik (arab-szerb eredetű szó) (1888 Vasárnapi Újság C7402, 307) | XII. századi tulajdonneveink közt, pl. a szolgák nevei közt nem egy olyan van, a mely szerb eredetre vall (1909 Melich János C5851, 387) | a Délvidéken a magyarok között is a szerb eredetű Vajdaság (Vojvodina) elnevezés vált általánossá (2002 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉 v. azzal foglalkozó 〈tudományterület〉’ ❖ Az eredeti berát [= szultáni okirat] felolvastatván, annak szerb forditása hasonlólag felolvastatott (1843 Pesti Hírlap CD61) | [Blagoje Brančić] munkája: Magyar–szerb szótár. Ujvidék 1889. (1893 PallasLex. CD02) | [Stojan Novakovićot] 1876. a belgrádi főiskolán a szerb nyelvészet tanárává nevezték ki (1916 RévaiNagyLex. C5710, 531) | Karadzsics, Vuk Stefanovics, a szerb irodalmi nyelv megalkotója, szül. 1787., megh. 1869. Bécsben. […] Megírta szerb nyelvtanát (1819.) és kiadta a szerb nyelv szótárát (Srpski rječnik, 1818.) (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 104) | [a Szerémségben] jelentős frank (olasz) népesség élt, […] a Nagyolaszi felett emelkedő hegy, Fruska gora szerb neve is a frankokkal függ össze (1998 Kristó Gyula CD17) | Érdekes, a Palics–Szeged vonatjegyen csak szerb és német szöveg olvasható. Nem értem, […] miért nem írja magyarul is (2007 Tolnai Ottó 3320002, 97).

3c. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ [aki] szerkesztő urnak e’ szót: „pozor” igy fordította: „megvetés”, az nem tud szerbül (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az ó-szláv hace (szerbűl és tótúl gatě) nevét már a XIII. században a nohavice (nadrág) váltotta fel (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Mit jelent angolul alma, németül körte, törökül szilva, szerbül barack? (1932 Kosztolányi Dezső 9359189, 178) | Milosevic szerbül kérdezi a tanút, aki albánul válaszol (2002 Magyar Hírlap CD09).

3d. ’e nyelvvel, ilyen nyelvű szövegekkel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ [Vraniczany Antal] a cs. k. belgrádi főconsulságnál alkanczellárrá és szerb tolmáccsá neveztetett ki (1853 Pesti Napló jún. 21. C8635, [4]) | Csendes, ősz ember [ti. Svetislav Stefanović], Madách harmadik szerb fordítója, azt mondják, a legjobb (1939 Cs. Szabó László CD10) | jó lenne, ha mostanában [a nyelvet tanulók közül] sokan megtalálnák a szlovák, román és szerb nyelvtanárok címét is (1992 Népszava nov. 20. C7457, 9).

4. (tulajdonnév részeként is) ’(jellemzően) e nép, e nyelv beszélői által lakott v. Szerbiához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő 〈helység, földrajzi alakulat stb.〉 v. ott végbemenő, bekövetkező 〈esemény, jelenség stb.〉’ ❖ Azon 700 család maradéka, kik Bolgárországból a’ szerb határokra menekültek, a’ nissai passa által visszakivántattak (1841 Pesti Hírlap CD61) | oly szerbvajdaságot vagy oláhkapitányságot kijelölni nem áll hatalmunkban, mely csak ezen egy nemzetiséghez tartozó polgárokat foglalná magába s hogy még kevésbé eszközölhető oly felosztás, mely mellett ezen nemzetiségeknek igen számos tagjai ne laknának oly területen, melyet a törvény egy más nemzetiség sajátjának jelölne ki (1865 Eötvös József C1588, 128) | a Szerb földrengés iránya határozottan déli volt (1879 Pesti Hírlap dec. 4. C5627, 4) | [Aleksandar Belić] 1909 nyarán a pestvármegyei szerb falvakban tartózkodott, hogy e legészakibb szerb nyelvterület sajátságaival megismerkedjék (1911 RévaiNagyLex. C5699, 49) | a muzulmán erők a Palét és Szarajevó szerb negyedeit összekötő útvonalat lőtték tüzérséggel (1995 Magyar Hírlap CD09) | a Szerb-érchegység reze európai viszonylatban is jelentős (2005 Probáld Ferenc 3265001, 125).

4a. (kötött szókapcsolat részeként faj- v. alfajnévben is) (Áll v. Növ is) ’e területen (ős)honos, ill. onnan származó, ott kitenyésztett 〈állat, ritk. növény〉’ ❖ Kondor sertés gyüjtőnév alá azon sertésfajták tartoznak, melyek göndör szőrrel födöttek; ilyenek vannak a Balkán félszigeten és nálunk. Nevezetesebbek a szerb sumádia és a hazai kondor sertés v. u. n. mangalica (1895 PallasLex. CD02) | A szerb marha kivétel nélkül legelőn nevelkedik, borjú korától kezdve ott tartják, kora tavasztól késő őszig, mi bizonyára útmutatás, hogy a szabadban való mozgás, az érintkezés nehezebb volta e betegség [ti. a gümőkór] fellépését és terjedését lényegesen csökkenti (1904 Orvosi Hetilap C8154, melléklet 2) | [A sarplaninai juhászkutya] ősi szerb pásztorkutya, azt tartják, az ókori molosszusoktól származik (1996 Szinák János–Veress István CD59) | szerb juhar A. [= Acer] heldreichii subsp. visianii (1998 Növényneveink C6120, 130) | A képeslapokon ábrázolt karácsonyfát juttatja eszünkbe a szerb luc (Picea omorika) ívesen felálló ágaival (2004 Természet Világa CD50).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett, Szerbia területén működő 〈állam(alakulat)〉’ ❖ A’ szerb fejedelemségben legnagyobb béke uralkodik (1841 Pesti Hírlap CD61) | Midőn Nemanja, a szerb birodalom megalapítója, 1195-ben lemondva a hatalomról, az Athos hegyi kolostorba vonult vissza, fiai István és Vulk között hosszú trónvillongás támadt (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | Az egyesült Szerb–Horvát–Szlovén királyság új alkotmánya 1921 július 28. kelt (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 20) | [Nagy Lajos uralkodása idején] az egyetlen, viszonylag számottevő balkáni hatalom, a szerb királyság is szétesett Dušan István halála (1355) után (1994 Engel Pál CD58) | egyet kell értenünk itt, e Ház falai között, hogy Szerbia, a Szerb Köztársaság belső állapotai ma nem sok reményre adnak okot [a vajdasági magyarok elleni atrocitások kivizsgálásával kapcsolatban] (2005 Országgyűlési Napló CD62) | A daytoni békemegállapodás alapján a létrejött ország [ti. Bosznia-Hercegovina] két entitásra tagolódik: a Bosznia-Hercegovinai Föderációra és a Boszniai Szerb Köztársaságra (2018 Balogh Imre² 3196007, 17).

5a. (tulajdonnév részeként is) ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó 〈dolog〉, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, csoport〉’ ❖ [Mehmed szultán] előre meghatározta a’ napokat, mellyeken Budát, Bécset, Rómát, és Párist meghodítandja. Nagy készületének hírét egy szerb követség hozta meg a’ győri gyülésnek (1832 Czuczor Gergely ford. C1248, 166) | Tököli Sebő alapítványából támadt a pesti szerb növelde és a Matica Szerbszka irodalmi intézet; ezeknek köszöni első kézből a magyarországi szerb nép értelmisége kifejlődését (1886 Jókai Mór CD18) | [amikor a Bécsbe látogató I. Sándor király vonata] berobogott a pályaudvarra, a katonai zenekar rákezdett a szerb himnuszra (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 6) | [osztozott Cillei Ulrikkal] az árulásban rokona, Brankovics György, a szerb vajda is, aki nemcsak megtagadta a Hunyadi által kért támogatást, hanem épúgy mint Cillei, ő is a kormányzó összes előkészületeiről állandóan tájékoztatta a szultánt (1936 Bánlaky József CD16) | A Budai Szerb ortodox egyházmegye központja Szentendre (1998 Tények könyve CD37) | A szerb kormányfő szerint a Vajdaság Belgráddal együttműködve, s nem szembenállással szerezheti vissza autonómiáját (2002 Magyar Hírlap CD09) | Tizenhárom éves szüneteltetés után ismét forgalmazza a szerb dinárt az OTP Bank (2002 Magyar Hírlap CD09).

6. ’e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó 〈szakterület, rendezvény stb.〉’ ❖ A’ világtalan dalnok Sárosytól, poetai beszély szerb modorban és szerb tárgygyal (1838 Figyelmező C0152, 889) | [Szvetics Milos] költészettel is foglalkozott, de nevét a szerb irodalomtörténetben az a makacs ellentállása tette ismertté, melyet a tiszta nemzeti nyelv irodalmi használata ellen fejtett ki (1913 RévaiNagyLex. C5705, 293) | [Dušan Bandić könyvével] a szerb és egyben a jugoszláv etnológia olyan művel gazdagodott, amelyet a néprajzkutatók a jövőben megkerülhetetlen alapműként fognak használni és emlegetni (1982 Jung Károly C7115, 344) | A hetedik európai szerb folklórfesztiválra [Deszkre] érkező, népviseletbe öltözött táncosok mellett bárki beállhatott a falu főterén kialakított körbe (2002 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) ’többségében Szerbia, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő nép (vmely csoportja, közössége)’ ❖ a’ Slovenekböl [ti. szlávokból] valók a’ fejér Chorvátok, és Serbek (1783 Molnár János C0292, 506) | A’ Szerbleknél – ennél a’ Szarmátiából származott Tót nemzetségnél […] Herakliusz Császár – ki azt nékik engedte volt, letelepedésökkel mindgyárt sürgette hirdettetni az Evangyéliomot (1817 Horváth János⁴ C5486, 46) | [1848.] május 13-án Rajasich érsek felhivására szerb gyülés jött össze Karloviczban. A szerbek azt nyilvániták itt, hogy Ausztria kormánya alatt függetlenek Magyarországtól és saját tartományt követeltek vajdájuk alatt (1862 Asbóth Lajos 8019001, 230) | [Mihály] szeretne újra magyar huszár lenni s verekedni a szerb ellen. De a németet éppúgy gyűlöli, mint a szerbet (1920 Kuncz Aladár CD10) | [I. Murád szultán] 1389. a rigómezei csatában leverte a szerbeket s ezzel véget vetett Szerbia függetlenségének (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 113) | A békefenntartók elindulásának feltétele a szembenálló felek egyetértése is, márpedig ez még nem valósult meg. Szerbek és horvátok még mindig csak a kéksisakosok meghívásában értenek egyet, a „vendéglátás” részleteiben már nem (1991 Heti Világgazdaság 2014011, 20).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ [Mihály fejedelem nyilatkozatában] a’ bolgár események előadása után reményét fejezi ki, hogy egy szerb sem veend részt a’ szultán elleni fölkelésben (1841 Pesti Hírlap CD61) | Szemközt egy zabos zsákra telepedve, két feltűnőleg barna férfi ül. Ha nem is értenénk nyelvükből egyebet, már csak a sok „kázse” szóból is megtudnók, hogy bácskai vagy bánáti szerbek (1864 Petheő Dénes 8365004, 220) | Ük maguk, a katonák, vagy harmincan löhettek, az iskolába voltak bekvártélyozva, az lött vóna a dóguk, hogy a szervöket vigyázzák a demakráciás vonalon (1927 Móra Ferenc C3205, 165) | [József Attila Párizsban] balkáni diákszállóban vett szobát. Szerbekkel, románokkal, bolgárokkal, törökökkel lakott egy fedél alatt (1944 Németh Andor 9480003, 89) | Clinton megbízott valakit [Björck meggyilkolására]. Nem tudom pontosan, kit, de az biztos, hogy két szerbet (2009 Torma Péter ford.–Larsson 3321005, 524).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a horváttal és a bosnyákkal közeli rokonságban álló nyelv’ ❖ [az indoeurópai nyelvcsalád szláv csoportjába tartozik:] a’ porosz (ó porosz), a’ litván (kis orosz), a’ szláv, az orosz, a’ szerb, a’ cseh, a’ lengyel (1837 Figyelmező C6730, 70) | [Margalits Ede] sokat fordított szerbből és horvátból (népénekeket, Mazuranic Iván eposzát, beszélyeket) (1915 RévaiNagyLex. C5709, 394) | a Zündhölzchen a horvátban palidrvce, a magyarban gyufa, de a szerbben mašina (1947 Gáldi László 9167002, 21) | nemcsak a magyart és a szerbet, hanem angolt vagy németet beszélő, […] az európai kultúrára nyitott [vajdasági] fiatalok (2000 Országgyűlési Napló CD62).

ÖE: ~barát, ~ellenes.

Sz: szerbség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.