szociális mn 

1. ’több résztvevő, kül. személy között levő, társas 〈kapcsolat〉, ill. ilyen kapcsolatokra épülő, több résztvevő, kül. személy közösségében, összetartozásában, együttes működésében v. vmely közösségben, kül. a társadalomban megvalósuló 〈létezés, életforma〉’ ❖ a rendi korszak intézményeiben is azok az általános törvények nyilvánulnak, melyek az emberiség szocziális életében mindig uralkodtak, mióta az emberek államokat alkottak s részben uralkodnak ma is (1888 Grünwald Béla 8165001, 18) | Hármukat [ti. Zinajda Gippiuszt, Dmitrij Merezskovszkijt és Fjodor Szologubot] egy új áramlat megteremtőinek lehet nevezni az orosz irodalomban, amely […] azon igyekezett, hogy az orosz irodalmat – a szociális létezés kérdéseinek megoldásától elvonva – az egyéni lét problémáinak vizsgálata felé terelje, amiben világosan kifejezésre jutott Dosztojevszkij vallásfilozófiai eszméinek befolyása (1925 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10) | A törzs-fejlődés folyamatában minden valószínűség szerint éppen akkor jelennek meg az érzelmek, amikor az agykéreg funkciójának – és ezzel szoros összefüggésben – a szociális élet, a társas magatartás egyre bonyolultabb szabályaink következményeként az inger intenzitása nem szükségszerűen adekvát jelzése többé az organizmus helyzetének (1973 Ranschburg Jenő 1130001, 19) | Goffmannál a cselekvések értelmezésében maguknak a szociális helyzeteknek a formái és működése kerül előtérbe (1990 Bodor Péter 2004015, 491) | a kutyánál is megtalálhatók mindazok a magatartásminták, amelyek a farkas szociális kapcsolatait jellemzik (1992 Szinák János–Veress István CD59) | Szefárdok és askenázik, neológok és ortodoxok színes, érdekes szociális életformáját, szokásait, közösségi alkalmait, viselkedésmódját ismerheti meg az olvasó (1995 Új Könyvek CD29) | az elmélet ugyan viszonylag jó értelmezési keretet nyújt az autizmus szociális interakciót, verbális és nem verbális kommunikációt érintő tüneteinek és a mintha-játék zavarának megértéséhez, bizonyos jelenségeket mégsem képes kielégítően megmagyarázni: a beszűkült érdeklődést, a változatlansághoz való ragaszkodást, a tárgyak részleteibe való belemélyedést, a kiemelkedő képességszigeteket (2007 Németh Georgina 3226001, 339) | szociálisan monogám fajokban (2013 Péczely Péter 3602001, 303).

1a. ’társas kapcsolatokban, (emberi) közösségben, kül. társadalomban élő, ill. annak szabályaihoz igazódó(, azért felelősséget vállaló) 〈lény〉’ ❖ Naiv középkori dráma mutatja a szépen mosakodó, engedelmes, szabályosan imádkozó Ábel és a borzas, féktelen Kain gyermekségét. […] Az egyik az istenes, jelent építő, törvényben élő klasszikus, a másik a lázadó, jövőt kergető romantikus. A klasszikus a szociális ember (1911 Szabó Dezső 9623018, 73) | Kutyáink – mint valóban fejlett szociális lények – igen változatosan (egyes magatartáskutatók szerint mintegy félszáz jellel) képesek kifejezni, hogy egy adott pillanatban milyen hangulatban vannak (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | az ember szociális lénynek teremtetett, ezért a szavak jelentése a kölcsönös emberi kapcsolatok függvénye (2001 Mártonffy Marcell ford.–Westermann 3231001, 40) | [A gyűrűsfarkú lemurok] igen szociális lények, kimondottan kedvelik csapattársaik társaságát, éjjel összebújva alszanak (2002 Természet Világa CD50) | [Az ún. euszociális, vagyis államalkotó rovarok között] lehetnek dolgozók például, akik a táplálékgyűjtés vagy az utódgondozás során szociálisabban viselkednek, mint a fajtársaik (2015 Gyuris Enikő 3364003, 105).

2. ’a társadalom belső szerkezetével, a közösségi-társadalmi viszonyokkal összefüggő, azokban megmutatkozó 〈helyzet, állapot stb.〉, azokból v. vmely személynek, csoportnak a közösségi-társadalmi hierarchiában elfoglalt hely(zet)éből adódó 〈körülmény, sajátosság stb.〉, ill. a társadalmat, a közösségi-társadalmi viszonyokat, állapotokat, körülményeket befolyásoló 〈esemény, hatás, változás stb.〉’ ❖ A magyar iparegyesület által ezennel megindított Hetilap egy újabb élőjel a nemzet előtt, hogy közéletünkben a szocziális mozgalom érvényességre emelkedett (1845 Kossuth Lajos CD32) | Kibontakoztak a forradalmak legdühösb lángjai, tönkredűltek minden szociális viszonyok (1858 Széchenyi István CD1501) | A királyságé a politikai, az arisztokrácziáé a szocziális hatalom (1888 Grünwald Béla 8165005, 358) | az újkor szociális harcai a vallás köpönyegében jelentek meg a XVI. sz.-tól kezdve a mai napig (1913 RévaiNagyLex. C5705, 217) | A hűbériségnek szociális hatása sem kicsinyelhető le. A beneficiális rendszer kiépítésével módot nyujtott szegényebb, s szegényedő szabad (liber) néprétegeknek, hogy gazdaságilag újra megerősödjenek, mint birtokok haszonélvezői (1936 Váczy Péter CD42) | az ő [ti. Chelčicky] elveibe kapcsolódó „cseh testvérek” mozgalma révén robban ki a huszitizmusból Középeurópa egyik legnagyobb társadalmi válsága: a középkor merev szociális rendje itt törik ketté (1947 Gáldi László 9167003, 34) | az átélt háborús tragédia és az azt követő szociális változások (1948 Újhold ford. 2052034, 117) | Az egyház ekkor [ti. a 2. században] már szociális összetételében egészen más képet mutat, mint az első gyülekezetek (1977 Gecse Gusztáv 1057003, 101) | a fővároshoz mérten vidéken még mindig számottevő, bár már korántsem mérvadó a birtokos (benne a parasztbirtokos) szülői indíttatás: országosan a férfi közigazgatási tisztviselőknek egyenesen a hatoda került ki ebből a szociális körből (1997 Gyáni Gábor CD58).

2a. ’az emberi közösség, kül. a társadalom szerkezetével, viszonyaival, együttélési formáival, az ember közösségi-társadalmi működésével, magatartásával foglalkozó, azt leíró, bemutató 〈tudomány, mű stb.〉 v. azt ábrázoló, tükröző 〈kép, adat(sor)〉’ ❖ Minden évben tartanak egy közgyülést, melyen külön is tanácskoznak az egyes szakosztályok u. m. a filozofiai, történelmi, jogi és szociális tudományok szakosztályai (1894 PallasLex. CD02) | társadalmi bajok, csak kimerítő szociális statisztikán nyugvó diagnózis alapján orvosolhatók (1930 Zentay Dezső CD40) | Hitbuzgalmi, társadalmi és szociális folyóirat (1939 Magyar Könyvszemle CD40) | Több éven át érdekes megbízásom volt: egy budai polgári [ti. iskola] gyermekeiről kellett összefüggő orvosi, lélektani, pedagógiai és szociális képet készítenem. Amit csináltam, aféle társadalmi mikroszkópia is volt: honnét sodródnak össze s mivé lesznek a fővárosban egy ilyen proletár-iskola szülői és tanulói (1942 Németh László² 9485033, 105) | [Németh László] több írása foglalkozik a magyar és az európai helyzet szociális elemzésével (1966 Béládi Miklós CD53) | Ferge Zsuzsa problémaként említette, hogy a szociális adatok sajnos továbbra sem megbízhatóak (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely személynek v. csoportnak, ill. a társadalomnak az anyagi állapotával, életkörülményeivel összefüggő v. abból eredő 〈helyzet, folyamat stb.〉’ ❖ A háborús központok vagy még szilárdabb állami szervezetek, ilyen keretek között, ilyen céllal maradnának fenn a háború után is, hogy a termés egy részét, az első magot a forgalmi árnál mindenesetre alacsonyabb áron beváltsák, részben tartalékolásra – nagy termés esetén exportra – részben pedig bizonyos szociális ellentéteknek enyhítésére fordítsák (1917 Balkányi Béla CD10) | az egyházat nem tudta kellő aktivitásra birni az agrárrétegek szociális nyomora, amelyet pedig oly közvetlen közelből és nyomasztólag észlelt (1937 Simándy Pál 2045039, 121) | A betegségek veszedelmesen gyakori fellépése, tömegek idő előtt való megrokkanása, a szellemi és testi fogyatékosok számának növekedése mindíg súlyosan terhelték az emberiség életét. Az egészségvédelem intézményes megszervezése nélkül ezeknek az ártalmaknak méretei elviselhetetlenné fokozódtak volna és csírájában fojtottak volna meg minden törekvést a közjólét emelése és a szociális igazság keresése felé (1942 Miskolczy Gyula CD43) | A súlyos szociális körülmények között élő, több tagú család egyetlen szobában lakott (1965 György Júlia 1062002, 109) | nem csavargóknak akarunk bűntanyát építeni, hanem a szociálisan rászoruló, otthontalan, hajléktalan, szülőket nélkülöző gyerekeknek úgy lakhatási lehetőséget biztosítani, (1991 Beszélő 2003054, 40) | A Wanderer tulajdonképpen csak a kevesek tőzsdespekulációk általi meggazdagodása és a növekvő szociális egyenlőtlenségek ellen emelte fel a szavát (1997 Rózsa Mária CD40) | [Argentínában] a súlyos gazdasági válság okozta szociális feszültségek heves zavargásokba torkolltak (2001 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’a társadalom anyagi állapotának, életkörülményeinek változásában megmutatkozó v. arra irányuló 〈esemény, történés〉, ill. (társadalmi szinten) annak javítását célzó, azt szolgáló 〈cselekvés, rendelkezés stb.〉 v. rászorultsági alapon nyújtott, jobb anyagi helyzetet v. életkörülményt biztosító 〈dolog, eszköz〉’ ❖ [Ballai Lajos] a kereskedelemügyi miniszteriumban főleg a szociális törvényjavaslatok tervezésével foglalkozott; ő készítette a baleset ellen való biztosításról, a vasárnapi munkának szüneteléséről; az iparfelügyelők, a munkások betegsegélyezéséről, a vándoriparról és házalásról szóló törvényjavaslatok első tervezetét (1893 PallasLex. CD02) | az árfolyamjavulás milliárdokat jelentő fizetésemelési kívánságokat altatott el, már puszta remény-nyújtásával is, ez pótolt szociális kiadásokat, közélelmezési közterheket (1921 Lengyel Géza CD10) | A szervezett munkások egyre erőteljesebben követelték a saját hibájukon kivül nyomorba jutott munkások szociális ellátását (1927 Weltner Jakab 9787008, 250) | [A pécsi Erzsébet Kollégiumban] a bőséges, potom áron nyujtott 3 fogásos ebédek és 2 fogásos vacsorák (napi 90 fillér) a legszociálisabb gondoskodást tükrözik vissza (1935 Magyar Női Szemle 2134001, 31) | A Nép- és Családvédelmi Alap egyébként Szegeden egyelőre 50 családi ház építésének tervezetét dolgozta ki. Nagyobb szociális lakótelep épül Alsóközpontban is (1942 Függetlenség 2203012, 9) | [Bánffy Dezső miniszterelnök] a nacionalista osztályuralmi terrort a végsőkig fokozta, mind a proletár-; és agrárszocialista, mind a nemzetiségi mozgalmakkal szemben. Kormányelnöki hivatalában külön ügyosztály foglalkozott a nemzetiségi és szociális megmozdulásokkal (1965 Somogyi Sándor CD53) | Lajossal is történt valami. 60 éves elmúlt, és váratlanul 2050 Ft havi szociális segélyt állapítottak meg számára (1986 Krassó György 2003017, 418) | [a 20-as, 30-as években] bővült az egyházak karitatív, szociális tevékenysége, és sokrétű munkát végeztek a katolikus férfi- és női szerzetesrendek (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | a szociális katasztrófa megoldására szociális lakások, átmeneti szállások és egyéb lakhatási támogatások kialakítására lenne szükség (2001 Magyar Hírlap CD09) | a helyi szociális rendeletek rendre kizárják, hogy az 500 ezer forintos felső határt meghaladó adóssággal bárki akár egyetlen forint segélyért folyamodjék (2007 Szalai Júlia 3292002, 194).

3b. (tulajdonnév részeként is) ’a társadalom tagjainak anyagi helyzetéből, életkörülményeiből adódó (szak)feladatokat ellátó, rászoruló személyekkel, csoportokkal foglalkozó, azokat gondozó 〈(hivatalos) személy v. intézmény〉’ ❖ Elsősorban anya vagyok. […] Másodsorban szociális munkás vagyok s mint ilyen, nagyon sokat forgok a legkülönbözőbb néprétegek között (1929 Thury Mária 2122001, 38) | A fiatal jelentkezők hajlamaiknak megfelelően elsősorban a gyermekvédelmi intézményeknél, így a Fiatalkoruak Felügyeleti Hatóságánál, Fiatalkoruak Bíróságánál, Iskolanővéri intézmény keretei között, a Gyógypedagógiai Intézetben, a Vörös Kereszt Egylet szociális osztályán fejtik ki munkásságukat (1935 Krepuskáné Havel Aglája 2134001, 21) | Az előző korban nemcsak az iskoláztatás alsóbb és magasabb fokozatai, az egyes iskolatípusok, az egyes osztályok, az egyes tantárgyak nevelési programmja volt teljességgel elszakítva a többitől, hanem teljes összefüggéstelenség uralkodott az otthon, az iskola, a műhely, a gyermekvédelmi s szociális intézmények és egyáltalán az iskola és az élet nevelői munkája között (1943 Bibó István 9056001, 461) | Bozóki úr, […] szegény, hiába került ki gyógyultan s élt szorgalmasan dolgozó szakmunkás-életet egy éven át, ma szociális otthonban sínylődik féloldali bénulással (1957 Benedek István 9041013, 481) | A nagyvárosokban élő hajléktalanok százezrei szenvednek a legjobban a múlni nem akaró fagytól, ezért több szociális segélyszervezet pénteken arra kérte a vasúttársaságot, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel éjszakánként ne zárják be a pályaudvarokat (1997 Magyar Hírlap CD09) | A felvidéki sajtó és a szociális előadókká átkeresztelt tanácsadók vállvetve igyekeztek meggyőzni a rászorulókat a munka ellenében kapott jövedelem erkölcsnemesítő, emberjobbító voltáról (2001 Hámori Péter CD58) | [apám] a 30-as évek második felétől a Szociális Testvérek orvosaként működött, és igen jó kapcsolatba került a rendfőnökkel, Schlachta Margittal. Mikor aztán ’44 nyarán attól tartott, hogy ifjú feleségét deportálhatják, Schlachtáék elrejtették anyámat egyik balatoni házukban (2010 Magyar László András 3153008, 798).

4. ’társadalmi egyenlőséget valló, a különböző társadalmi csoportok érdekeinek összeegyeztetését szem előtt tartó szocialisztikus jellegű 〈politikai irányzat, eszme(rendszer) stb.〉 v. ilyen eszmerendszerre épülő, a társadalmi gondoskodást megvalósító 〈politikai berendezkedés, állam stb.〉, ill. ilyen eszméket valló 〈személy〉’ ❖ Utóbbi időben különösen az ideális szocialisztikus elveket hirdetőket szokták igy [ti. utópistának] nevezni, akiknek egy amerikai kollegájuk, Bellamy, világhirü regényt is irt, mely a jövőben játszik, midőn a szociális eszmék már diadalt arattak. Címe: Visszapillantás a 2000-ik évből az 1897-ikre (1897 PallasLex. CD02) | [ember és társadalom] csupán egy szilárd, egyetemes elv alapján élhet és fejlődhetik: az emberi szolidáritás alapján. Ezt a nagy elvet kell szolgálnia a fejlődés két uralkodó áramlatának, amelyeket legbiztosabban így nevezhetünk: individuális és szociális irányzat (1905 Juhász Gyula¹ 9284820, 62) | A szociális állam, az ősközösséghez való visszatérés, az ideális kommün egyszerüen orosz nemzeti bolsevizmus lett (1934 Szántó György 9637001, 193) | szociálisan igazságos adózás (1937 Kemény György 2045040, 132) | A szociális ember gyakran jelentkezett és jelentkezik irodalmunkba, de József Attilában feslett költészetté (1943 Féja Géza 9138008, 330) | [A feljegyzésekben] megjelenik azonban a szociális gondolat, a nyomorultak az elnyomottak iránti együttérzés és segítenivágyás (1977 Tatay Jenő CD52) | Az osztályharc csak akkor szűnhet meg, ha az emberek a testvériség jegyében „egyetemes társulásra” lépnek egymással. Ez a dolgozók ([Claude-Henri de Saint-Simon] közéjük sorolja az ipari vállalkozókat is) új ipari társadalma lesz, melyben az emberek kormányzását a dolgok igazgatása, a dogmatikus kereszténységet egy új, szociális kereszténység váltja föl (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 183) | Herzog német elnök a globalizáció szociális hatásairól beszélt, és egy úgynevezett szociális világrend megteremtését javasolta (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: anti~, keresztény~, pszicho~.

ÖU: agrár~, öko~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz. ~, szociális munkás, szociális otthon