🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

törpegém fn (Áll)

’Európa és Nyugat-Ázsia meleg és mérsékelt éghajlatú vidékein fészkelő, Dél-Afrikában telelő, nádasokban, mocsarakban, vízpartokon bujkáló életmódot folytató, a bölömbikához hasonló külsejű, világos szárnyfolttal rendelkező, szajkó nagyságú gém, amely Európa legkisebb gémféléjének számít, és a legtöbb gémmel ellentétben nem fészkelőtelepeken költ, ill. e gémek faja (Ixobrychus minutus)’ ❖ Zwergreicher, der; törpegém (1835 Magyar és német zsebszótár C2980, 835) | Leginkább megtréfált bennünket egy törpe gém (A. [= Ardea] minuta), mely a sás és szittyó (Juncus) sűrűjében lapult meg (1878 Hanusz István C7902, 352) | A balatoni strandokon a törpegémek néha a fürdőzők feje felett eveznek át egyik nádasból a másikba (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | [a Magdolna-pusztai városi szennyvíztavak hínárosodásával] egyre több, mocsári társulást kedvelő faj jelent meg és vált állandó fészkelőjévé a területnek. Ilyen […] a törpegém (Ixobrychus minutus), a vízityúk (Gallinula chloropus) és a szárcsa (Fulica atra) (2004 Természet Világa CD50).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben, ill. tulajdonnévi előtaggal fajnévként is) ’〈az e fajt is magában foglaló nem elnevezéseként〉’ ❖ A pocgém (Ardetta minuta Linn.) Kisebb termet, karcsúbb csőr, rövidebb láb, közepes hosszúságú szárny, amelyben a második evező a leghosszabb, rövid, csenevész farok, nem éppen dús tollazat, a főjellegzetessége a törpegém (Ardetta Gray) nemzetségnek, melynek legnevezetesebb képviselője a pocgém (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Japán madárvilágára] az endemizmusok nagy száma, valamint a DK-ázsiai fajok jelentős aránya jellemző. Említést érdemel a kínai kócsag (Egretta eulophotes), a japán bakcsó (Gorsachius goisagi), a schrenk [!] törpegém (Ixobrichus eurhythmus) (2000 MagyarNagyLex. C5823, 192).

Vö. CzF.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
törpegém főnév (Áll)
Európa és Nyugat-Ázsia meleg és mérsékelt éghajlatú vidékein fészkelő, Dél-Afrikában telelő, nádasokban, mocsarakban, vízpartokon bujkáló életmódot folytató, a bölömbikához hasonló külsejű, világos szárnyfolttal rendelkező, szajkó nagyságú gém, amely Európa legkisebb gémféléjének számít, és a legtöbb gémmel ellentétben nem fészkelőtelepeken költ, ill. e gémek faja (Ixobrychus minutus)
Zwergreicher, der; törpegém
(1835 Magyar és német zsebszótár)
Leginkább megtréfált bennünket egy törpe gém (A. [= Ardea] minuta), mely a sás és szittyó (Juncus) sűrűjében lapult meg
(1878 Hanusz István)
A balatoni strandokon a törpegémek néha a fürdőzők feje felett eveznek át egyik nádasból a másikba
(1993 A magyarság kézikönyve)
[a Magdolna-pusztai városi szennyvíztavak hínárosodásával] egyre több, mocsári társulást kedvelő faj jelent meg és vált állandó fészkelőjévé a területnek. Ilyen […] a törpegém (Ixobrychus minutus), a vízityúk (Gallinula chloropus) és a szárcsa (Fulica atra)
(2004 Természet Világa)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben, ill. tulajdonnévi előtaggal fajnévként is)
〈az e fajt is magában foglaló nem elnevezéseként〉
A pocgém (Ardetta minuta Linn.Linnaeus) Kisebb termet, karcsúbb csőr, rövidebb láb, közepes hosszúságú szárny, amelyben a második evező a leghosszabb, rövid, csenevész farok, nem éppen dús tollazat, a főjellegzetessége a törpegém (Ardetta Gray) nemzetségnek, melynek legnevezetesebb képviselője a pocgém
(1933 Az állatok világa ford.)
[Japán madárvilágára] az endemizmusok nagy száma, valamint a DKdélkelet-ázsiai fajok jelentős aránya jellemző. Említést érdemel a kínai kócsag (Egretta eulophotes), a japán bakcsó (Gorsachius goisagi), a schrenk [!] törpegém (Ixobrichus eurhythmus)
(2000 MagyarNagyLex.)
Vö. CzF.

Beállítások