🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

tuba¹ fn és msz 

I. fn (kissé rég)

1. ’galamb mint madár’ ❖ Tuba: galamb (1792 Kisded szótár C0816, 250) | [az Andort a siralomházban meglátogató mennyecske] sokat sirt. Szép kis leányka is volt vele […]. Ha anyja sirt, ő is zokogott, mint a’ kis tuba (1840 Regélő C0464, 92) | Ezen idő óta a fiatal pár ugy élt együtt, mikint a tubák – hogy ne mondjuk a gerlék – szoknak (1859 Jósika Miklós C2426, 198) | már csak ők ölik a tubát (1973 Nagy László² 9473106, 97).

2. ’〈rendsz. gyermek v. fiatal nő kedveskedő megnevezéseként〉’ ❖ Messze helyről hoz idegen leányt, Idegen leányt, eljegyzett tubát (1836 Székács József ford. C3908, 16) | akkor vettem magamnak is a mécsbevalóolajt a kisasszonytól. Az Isten áldja meg a kedves kis tubát, az itczés üvegemet csordultig adta (1865 Vas Gereben C4380, 89) | eredj, eredj, vidd ezt a kis tubát [ti. a kisgyereket] is magaddal (1880 e. Csepreghy Ferenc C1282, 184) | Farsangi gyerekek vannak most, mer aki farsangba házasodott, annak most potyog az áldás. Aztat tudnak, házasodni, de mi lesz a sok pujával. Jaj, nehéz szűlése volt e lelkem gyémántomnak, jaj, az egyetlen virágom… […] Még utána kiáltott: – Fiú? – Kisjány a tubám, kisjány… (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 139).

2a. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈kedveskedő megszólításként v. megszólításban, kül. (a szeretett) nőhöz〉’ ❖ óh édes Uram! kedves Uram! aranyos Uram! tubám Uram! (1782 Kónyi János C2729, 106) | Édes tubám (1792 Kisded szótár C0816, 250) | hej galambom, ha mi egymásé lehetünk egyszer, nem lesz a világon ollyan boldog pár mint mi, ugy-e kis tubám? (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A mama társalgás közben hamiskásan fenyegeti meg első szülöttét: – Ehj, ehj, te kis tuba, hát már elrejtetted a levelet? (1884 Nemzet júl. 19. esti kiadás C0383, [1]) | mindjárt olajba s festékbe iratlak, egyetlen tubám, hogy mindenkor lássák ez világnak minden emberi, ki s ki volt, aki az én szívemnek első volt és egyetlen és méltó (1930 Móricz Zsigmond CD10).

2b. (birtokszóként) ’vkinek a kedvese, szerelme’ ❖ a’ keresztény aszszonyok közűl többen a’ rendes tanító székekből is tanították a’ szép tudományokat, a’ mit a’ férjfiak szívesen hallgattak tőlök. A’ mit a’ Tudós Iró sem tagadhat, mert megvallja, hogy őtet magát is Tubája tette Poétává (1826 Takáts Éva C5597, 86) | A’ költőkről, és költészetről meglehető alacsonyan szól a’ szerző; de kétség kivűl, csak a’ mindig tubámat, rózsámat ’s a’ csókot stb. éneklő költőket érti (1837 Figyelmező C6731, 344) | Vőlegény, fiatal férfi, Szép dalia embersorba, Ne küldd ám kisasszonykádat, Ne tuszkold ám szép tubádat Settenkedni a sarokba, Súgni-búgni zugolyokba! (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521007, 171).

II. msz (rég, ritk)

’〈(többször ismételve) galamb hívogatására〉’ ❖ A’ barmok hajſzolásában meg-ſzokott hangok. […] A’ galamboknak: Tuba, tuba! (1794 Magyar nyelvmester C1947, 277).

J: tubi, tubica.

Sz: tubácska.

Vö. CzF. tuba¹; ÉrtSz. tuba¹; TESz.; ÉKsz. tuba¹; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
tuba¹ főnév és mondatszó
I. főnév (kissé rég)
1.
galamb mint madár
Tuba: galamb
(1792 Kisded szótár)
[az Andort a siralomházban meglátogató mennyecske] sokat sirt. Szép kis leányka is volt vele […]. Ha anyja sirt, ő is zokogott, mint a’ kis tuba
(1840 Regélő)
Ezen idő óta a fiatal pár ugy élt együtt, mikint a tubák – hogy ne mondjuk a gerlék – szoknak
(1859 Jósika Miklós)
már csak ők ölik a tubát
(1973 Nagy László²)
2.
〈rendsz. gyermek v. fiatal nő kedveskedő megnevezéseként〉
Messze helyről hoz idegen leányt, Idegen leányt, eljegyzett tubát
(1836 Székács József ford.)
akkor vettem magamnak is a mécsbevalóolajt a kisasszonytól. Az Isten áldja meg a kedves kis tubát, az itczés üvegemet csordultig adta
(1865 Vas Gereben)
eredj, eredj, vidd ezt a kis tubát [ti. a kisgyereket] is magaddal
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
Farsangi gyerekek vannak most, mer aki farsangba házasodott, annak most potyog az áldás. Aztat tudnak, házasodni, de mi lesz a sok pujával. Jaj, nehéz szűlése volt e lelkem gyémántomnak, jaj, az egyetlen virágom… […] Még utána kiáltott: – Fiú? – Kisjány a tubám, kisjány…
(1937 Móricz Zsigmond)
2a. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel)
〈kedveskedő megszólításként v. megszólításban, kül. (a szeretett) nőhöz〉
óh édes Uram! kedves Uram! aranyos Uram! tubám Uram!
(1782 Kónyi János)
Édes tubám
(1792 Kisded szótár)
hej galambom, ha mi egymásé lehetünk egyszer, nem lesz a világon ollyan boldog pár mint mi, ugy-e kis tubám?
(1855 Vasárnapi Újság)
A mama társalgás közben hamiskásan fenyegeti meg első szülöttét: – Ehj, ehj, te kis tuba, hát már elrejtetted a levelet?
(1884 Nemzet júl. 19. esti kiadás)
mindjárt olajba s festékbe iratlak, egyetlen tubám, hogy mindenkor lássák ez világnak minden emberi, ki s ki volt, aki az én szívemnek első volt és egyetlen és méltó
(1930 Móricz Zsigmond)
2b. (birtokszóként)
vkinek a kedvese, szerelme
a’ keresztény aszszonyok közűl többen a’ rendes tanító székekből is tanították a’ szép tudományokat, a’ mit a’ férjfiak szívesen hallgattak tőlök. A’ mit a’ Tudós Iró sem tagadhat, mert megvallja, hogy őtet magát is Tubája tette Poétává
(1826 Takáts Éva)
A’ költőkről, és költészetről meglehető alacsonyan szól a’ szerző; de kétség kivűl, csak a’ mindig tubámat, rózsámat ’s a’ csókot stb.s a többi éneklő költőket érti
(1837 Figyelmező)
Vőlegény, fiatal férfi, Szép dalia embersorba, Ne küldd ám kisasszonykádat, Ne tuszkold ám szép tubádat Settenkedni a sarokba, Súgni-búgni zugolyokba!
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
II. mondatszó (rég, ritk)
(többször ismételve) galamb hívogatására〉
A’ barmok hajſzolásában meg-ſzokott hangok. […] A’ galamboknak: Tuba, tuba!
(1794 Magyar nyelvmester)
J: tubi, tubica
Sz: tubácska
Vö. CzF. tuba¹; ÉrtSz. tuba¹; TESz.; ÉKsz. tuba¹; ÚMTsz.

Beállítások