ami¹ von nm 21B4 

1. (fn-i értékben, ksz-ként) ’a vele kapcsolt alanyi, tárgyi, birt jelzői v. határozói mellékmondatban közelebbről meghatározott dolog’ ❖ némellykor jó, és igaz, a’ mit mond (1772 Vajda Sámuel 7365001, 146) | Megcselekſzi az Úr, a’ mire kérem, régi barátságábúl? (1804 Verseghy Ferenc 7373020, 97) | [a radikalizmus] nem tud semmit arról, a mi volt, nem elégszik meg azzal, a mi van, nem remél semmit, a mi lehet; hanem kivívja azt, a minek kell lenni (1848 Jókai Mór 8209025, 96) | aki ellenkezőjét hirdeti annak, amit tegnap vallott, abból miniszterelnök lesz (1880 Mikszáth Kálmán 8312071, 92) | egy szárny suhant felettem s felém hajolt az, amit eltemettem rég, a gyerekkor (1935 Kosztolányi Dezső C2752, 420) | Ha kettesben ittunk, azt is elmesélte, amit józanon nem mondott volna el (1985 Hegedüs Géza 9233001, 108).

1a. (ksz-ként, gyakr. a csak nyomatékosító elemmel szókapcsolatszerűen) ’a mellékmondatban megjelölt dolgok mind’ ❖ Ami csak árnyékoz, takarítgassátok előle! (1820 Fazekas Mihály 8138055, 100) | tegye meg a dologban, a mi megtehető (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 2) | be volt bugyolálva mindenféle rongyokba, mert amit csak lehetett, amit csak talált, felszedett magára (1932 Szomory Dezső 9683009, 124) | Az asszony halála után kidobálta, ami csak a szuszékban volt (1985 Hegedüs Géza 9233001, 141).

1b. (ksz-ként, birt szjellel) ’a mellékmondatban megjelölt pénz, vagyon(tárgy) mind’ ❖ akkor a’ mije vólt az embernek, tſak ételére költötte (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 101) | Vásár a világ, hol piaczra hordja az ember a mie [!] van (1849 Tompa Mihály C4233, 144) | Ti is tudjátok, hogy amim van, azt ezzel a két kézzel szereztem (1923 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Amim marad: övék legyen! (1966 Mészöly Dezső ford.–Villon 9437018, 216).

1c. ’〈felkiáltásban, a főmondat elhallgatásával〉’ ❖ De amit ez a pap csinál itt! (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 265) | De amit az az alak kapott…! (1963 Mándy Iván 9420001, 202).

2. (fn-i értékben, ksz-ként) ’〈nem valódi alárendelésben (ksz-val kapcsolt) ez, az mut nm helyett〉’ ❖ Ha a’ ló a’ kötelre kötött malom-követ vonnya, viſzſza vonnattatik a’ kötöl-is; a’ minek a’ jele az-is, hogy a’ kötél illy húzáskor ketté ſzakadván, mind a’ ló mind a’ kö-felé ugrik (1777 Molnár János 7232008, 35) | Egyáltalán a stilusban a művelt hangnak kell uralkodnia; a mi azonban nem azt teszi, hogy a szép magyaros kifejezéseket póriasoknak tartsuk (1895 Négyesy László 8329001, 210) | A vonat rémülten füttyentett, amitől mind a hárman összerázkódtak (1923 Kosztolányi Dezső C2754, 16) | Papír nélkül beszélt, közvetlenül, ami nagyon jó benyomást tett a hallgatóságra (1985 Grendel Lajos 1060003, 328).

3. (fn-i értékben, ksz-ként) ’a vele kapcsolt jelzői mellékmondatban közelebbről meghatározott állat, csoport, tárgy, dolog; amely’ ❖ a mi kalyibánk többet ér, mint azon cifra tömlöcök, amiket ők palotáknak hívnak (1804 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel 7163075, 380) | nem valami idealis birodalom az a’ miért rajonganak (1858 Mocsáry Lajos 8314001, 200) | A ruhák sem valami hiresek, amikben a gyerekek jönnek (1898 Tömörkény István 8493018, 191) | A Sárarany volt az utolsó regényem, amit tollal írtam, azóta mindent gépen fogalmazok (1931 Móricz Zsigmond 9462017, 752) | az olyan szeretet, amit kiérdemeltem, amire rászolgáltam, az mindig kétséges (1984 Várady Szabolcs ford.–Fromm 1159001, 56).

4. (mn-i értékben, ksz-ként) (nyj) ’a vele kapcsolt mellékmondatban közelebbről meghatározott 〈dolog〉; amelyik’ ❖ a mi kenyérnek eddig egy forint volt az ára, az ezután csak négy garas lesz (1882 Jókai Mór C2309, 33).

5. (mn-i értékben, ksz-ként) ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt számú, mennyiségű, tömegű 〈dolog〉; amennyi’ ❖ az Iſtennek áldásából ſzállott reánk, a’ mi jóval birunk (1774 Vajda Sámuel 7365003, 111) | A pokolban ami gyötrelem És a mennyben ami üdvösség van, Egy percben mindazt átérezem (1845 Petőfi Sándor C3506, 308) | [a csavargó] arcán, szemén láttam, hogy iszákos. Az, ami pénzt kap, pálinkára költi (1914 Gárdonyi Géza C1847, 14).

5a. (ksz-ként) (rég) ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt foglalkozású, tulajdonságú összes 〈személy〉’ ❖ Hunyadinak legelső gondja a’ vólt, hogy a’ mi katonát lehetett, nagy ſietséggel öſzvegyűjtötte (1802 e. Budai Ferenc 7060006, 250) | [barátom] bejárta a jegyzőt s ami más tanult ember vagy úr volt a faluban (1846 Petőfi Sándor C3509, 51) | Csajághy azonban hozta magával a mi csak szabó, varga és boltos volt Beczkó városában (1882 Jókai Mór C2306, 197).

6. (hsz-i értékben, ksz-ként) (rég) ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt mértékben, amennyire’ ❖ mi-is olly koros idt érjünk-el, a’ mi nagy az övé (1802 Molnár János C0306, 199) | De a vihar ami hamar keletkezett, Oly hamar is hagyta el megint az eget (1844 Petőfi Sándor C3506, 187).

Fr: illet, nagy.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. a-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.