amice fn 6B (tulajdonnévvel együtt latinos szórenddel) (rég, biz)

(tbsz-ban a latinos amici alakban) ’〈tréfás v. leereszkedő megszólításként:〉(kedves) barátom, barátocskám’ ❖ Amice Matyi, a fa soha se szégyenelje gyümölcsét (1832 Fáy András¹ 8139008, 240) | Ugy van, amíce, én megházasodtam! (1847 Petőfi Sándor 8366456, 71) | Amice – igy szokta Lajos ur megszólitani a soványul fizetett nevelőt (1850 Pompéry János 8372002, 16) | régebben kellett volna születnetek, amici (1897 Mikszáth Kálmán 8312009, 217) | – Nos, amice – kérdezte egyszer kegyes hangulatban az esperes ur, – hogy vagyunk az anekdotákkal? (1911 Krúdy Gyula C2844, 63).

a. ’〈lekicsinylő v. tréfás megnevezésként:〉 úr’ ❖ Aha, horogba harapott az amice (1846 Szigligeti Ede C3991, 36) | ezeket a leveleket nem szeretném, ha amice Maszlaczky megkaphatná (1854 Jókai Mór CD18) | Kapja magát, ő biz megtréfálja az amiczét (1878 Jogászhumor C2226, 72).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

amice főnév 6B (tulajdonnévvel együtt latinos szórenddel) (rég, biz)
(tbsz-ban a latinos amici alakban)
〈tréfás v. leereszkedő megszólításként:〉 (kedves) barátom, barátocskám
Amice Matyi, a fa soha se szégyenelje gyümölcsét
(1832 Fáy András¹)
Ugy van, amíce, én megházasodtam!
(1847 Petőfi Sándor)
Amice – igy szokta Lajos ur megszólitani a soványul fizetett nevelőt
(1850 Pompéry János)
régebben kellett volna születnetek, amici
(1897 Mikszáth Kálmán)
– Nos, amice – kérdezte egyszer kegyes hangulatban az esperes ur, – hogy vagyunk az anekdotákkal?
(1911 Krúdy Gyula)
a.
〈lekicsinylő v. tréfás megnevezésként:〉 úr
Aha, horogba harapott az amice
(1846 Szigligeti Ede)
ezeket a leveleket nem szeretném, ha amice Maszlaczky megkaphatná
(1854 Jókai Mór)
Kapja magát, ő biz megtréfálja az amiczét
(1878 Jogászhumor)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások