amicsodás von nm 2A9 (ksz-ként) (rég)
1. (mn-i értékben) ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott minőségű, tulajdonságú 〈dolog v. személy〉’ ❖ 6 forintokból 4 vévödik-ki […]. Azon ſzám, a’ melly a’ fogyaſztandóból ki-vévödik, hivattatik ki-vonatandó ſzámnak; a’ mitsodáſok a’ föllyebb emlétett 4 forintok (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 7) | feltettük magunkban, hogy únalmas munkáink utánn, a’ micsodás a’ verseknek ſzerzése, jobbítgatása és leirása volt, eggy egéſz napot ſzentelünk mulatságra (1804 Verseghy Ferenc 7373020, 94) | Ha a’ Magyar bor olyan nem volna, a’ micsodás, minden bornál még is jobb volna (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1477, 28) | az esküvő díja pedig olyan, amicsodás az összekötendő pár (1895 Mikszáth Kálmán CD04).
1a. ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott fajtájú, jellegű 〈dolog v. személy〉’ ❖ minden Állatnak ollyan Fiai lésznek most-is, a’ mitsodásokat szokott azon Nem eleitöl fogva nemzeni (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 108) | az okos Poéta, a’ mitsodás a’ személly, ollyan szókat ád a’ szájába (1791 Csenkeszfai Poóts András C1279, 23).
1b. ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt foglalkozású, tulajdonságú, rangú 〈személy〉’ ❖ Egy Khinai lakos, a’ mitsodásnak tet tartották, az Európai emberektl, soha nem láttatott újság vólt (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller C3377, 48) | egy Papi ivadék (a’ micsodás én vagyok) el-vöszi egy Istennének Papnéját (1798 Dugonics András 7087004, 75) | Etelét én tettem, a micsodás, azzá (1862–1863 Arany János C0639, 35).
2. (mn-i értékben) ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott fokú, méretű, nagyságú 〈dolog〉’ ❖ [az ökörpásztor bére:] minden ökörtől két garas, kettőtől egy véka búza, kettőtől egy kenyér, olyan, amicsodást szoktanak sütni egy vékából négyet (1777 A rendtartó székely falu 7154045, 189) | A’ mitsodás vólt […] szépsége, […] ollyan vólt jósága is (1785 Mándi Sámuel ford.–Korn C3025, 165) | az egész Magyar gyalogságnak jobb vólna illend hoszszaságú és szélesség Kardokat [hordozni], ollyakat tudni illik, a’ mitsodásakat fel-állíttatásokkor hordoztak (1789 Gvadányi József C1925, 104).
3. (mn-i értékben, megengedő jellegű értelmező jelzőként) ’bármilyen, akármilyen 〈dolog v. személy〉’ ❖ ez a szív, a’ micsodás, tied, érzelmei rokonok a tieddel (1847 Arany János C0642, 59) | hiszen Bedekovich Kálmán is Kálmán, már a micsodás (1882 Mikszáth Kálmán CD04).
4. (hsz-i értékben) ’a vele kapcsolt mellékmondatban meghatározott mértékben, fokban’ ❖ a’ micsodás csendes az embernek élete e’ világon, ollyan minden bizonnyal az halála-is (1780 Dugonics András 7087026, [VIII]).
J: amilyen.
Vö. ÉrtSz.; SzT.