amonnan mut hsz 34A2amonnat (rég)

1. ’arról a másik (még távolabbi), ill. az előbbivel ellentétes helyről, irányból’ ❖ Mennyi volt a pécsi várban, Mennyi itthon s Kaposvárban Fáradságom és bajom! Alig jövök meg amonnan, S már letett lantom újonnan Felparancsolja Bajom (1798 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | innen Szábiának puszta mezejéig, amonnan pedig a’ nagy Eufrátesig terjedett (1805 Tanárky János ford.–Tasso 8461003, 52) | Az onnan és amonnan is rám mordúltt Veszéllyel itt kivánok én megvíni (1814 Kisfaludy Sándor 8243048, 32) | amonnat a magasb régiókból (1849 Március Tizenötödike C4809, 179) | a lélek, azonnal a halál után, vagy az Acheron, vagy a Tiber partjára buknék, hogy amonnan a pokolba, eminnen a purgatoriumba menjen (1882 Szász Károly² 8426066, 324) | Pincér, hozza ide a teámat amonnan az ablakból (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 5) | Onnan is, meg amonnan is… Párizsból is, meg Itáliából is (1953 Remenyik Zsigmond 9561003, 47).

2. (az (em)innen hsz-val együtt) ’sok helyről, sok felől, (véletlenszerűen) különböző helyekről, mindenhonnan’ ❖ [a köszöntő kártyák] hó pelyhekként innét-is amonnat-is szálingózva, asztalunkra rakásra gyültenek (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367001, 4) | Csak akkor vették észre egymást, mikor az egyik innen, a másik amonnan beugrált a meredek falon (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45) | Hol innen, hol amonnan kiáltoztak rá az emberre (1918 Móra Ferenc 9459004, 115).

Ö: iminnen-~, innen-~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. am-; ÉKsz.; SzT. ~, amonnat; ÚMTsz. amonnand, amonnat, amonnen

amonnan mutató névmási határozószó 34A2
amonnat 0 (rég)
1.
arról a másik (még távolabbi), ill. az előbbivel ellentétes helyről, irányból
Mennyi volt a pécsi várban, Mennyi itthon s Kaposvárban Fáradságom és bajom! Alig jövök meg amonnan, S már letett lantom újonnan Felparancsolja Bajom
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
innen Szábiának puszta mezejéig, amonnan pedig a’ nagy Eufrátesig terjedett
(1805 Tanárky János ford.Tasso)
Az onnan és amonnan is rám mordúltt Veszéllyel itt kivánok én megvíni
(1814 Kisfaludy Sándor)
amonnat a magasb régiókból
(1849 Március Tizenötödike)
a lélek, azonnal a halál után, vagy az Acheron, vagy a Tiber partjára buknék, hogy amonnan a pokolba, eminnen a purgatoriumba menjen
(1882 Szász Károly²)
Pincér, hozza ide a teámat amonnan az ablakból
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
Onnan is, meg amonnan is… Párizsból is, meg Itáliából is
(1953 Remenyik Zsigmond)
2. (az (em)innen hsz-val együtt)
sok helyről, sok felől, (véletlenszerűen) különböző helyekről, mindenhonnan
[a köszöntő kártyák] hó pelyhekként innét-is amonnat-is szálingózva, asztalunkra rakásra gyültenek
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
Csak akkor vették észre egymást, mikor az egyik innen, a másik amonnan beugrált a meredek falon
(1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc)
Hol innen, hol amonnan kiáltoztak rá az emberre
(1918 Móra Ferenc)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. am-; ÉKsz.; SzT. ~, amonnat; ÚMTsz. amonnand, amonnat, amonnen

Beállítások