antimon fn 4A1 (csak egysz-ban) (Ásv v. Kém)

’ezüstfehér, könnyen porítható, rideg, durvakristályos, főként ötvözésre haszn. félfém (Sb)’ ❖ Dárdany (Stibium, Antimon.) Ezen érc valaha igen jeles szerepet játszott a vegytanban (1844 Nendtvich Károly 8330009, 255) | A karinthiai, különösen pedig a bleibergi ólmot az teszi kiváló jóvá, hogy az arzén és phosphor teljesen hiányzik belőle, az ezüst és antimon pedig csak elenyésző csekély mennyiségben van meg benne (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a Szent-Vid hegy bronz- és vaskori településének lakói – egyedülálló módon – a rézércet antimonnal ötvözték (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

ÖE: ~bánya, ~érc, ~fehér, ~fém, ~hamu, ~telep.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

antimon főnév 4A1 (csak egysz-ban) (Ásv v. Kém)
ezüstfehér, könnyen porítható, rideg, durvakristályos, főként ötvözésre haszn. félfém (Sb)
Dárdany (Stibium, Antimon.) Ezen érc valaha igen jeles szerepet játszott a vegytanban
(1844 Nendtvich Károly)
A karinthiai, különösen pedig a bleibergi ólmot az teszi kiváló jóvá, hogy az arzén és phosphor teljesen hiányzik belőle, az ezüst és antimon pedig csak elenyésző csekély mennyiségben van meg benne
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a Szent-Vid hegy bronz- és vaskori településének lakói – egyedülálló módon – a rézércet antimonnal ötvözték
(1993 A magyarság kézikönyve)
ÖE: antimonbánya, antimonérc, antimonfehér, antimonfém, antimonhamu, antimontelep
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások