antitézis fn 4B

1. (Fil) ’a tézissel szembeállított, annak ellentmondó, azzal ellentéteset állító v. azt tagadó tétel; ellentétel’ ❖ Antitézis […], két oly ellentétes képzetnek egymással való szembeállítása, mely valamely közös szempont alkalmazása folytán vonatkozásban van egymással (1893 PallasLex. CD02) | [Marx elmélete szerint] elég ha látjuk a kapitalizmus jellemző vonásait, hiszen a dialektika törvényei szerint, az ellentét érvényesülésével ezek döntik el a változást, a nagy antitézist (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | Toller tézise éppoly elvont, sőt történelmileg hamis, mint amennyire elvont és emberileg felszínes Brecht antitézise: a „forradalomban nincs és nem lehet morál” tétele (1969 Almási Miklós 1002002, 436) | mint tézisek és antitézisek szintézise (a hegeli triáda) jelenik meg (1982 Odrovics Imre 2028011, 327) | A legtöbb tudományos igazság nem analízis-szintézis, hanem tézis-antitézis alapon mozog (1992 Csorba László–Schüttler Tamás 2050005, 50).

2. (Irodt) ’〈stilisztikai alakzatként:〉 ellentétes tartalmi v. formai elemek szembeállításával létrejövő, a hangok, szavak, mondatok stb. szintjén megnyilvánuló kontraszt(hatás); ellentét’ ❖ [az Úr] a’ franczia gustusú antithesiseket szállítsa kevesebb számra (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 264) | Az olly szó játékokat, Antithesiseket, mint házadban (hazádban), megszűnt lenni, de nem élni, a’ lapidaris [= tömör] stylus meg nem szenvedi (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 8) | E dal csinos, a bezáró antithesis komor benyomást tesz az olvasóra (1846 Petőfi napjai C1573, 21) | Mikor Júlia megtudja Romeó száműzetését, ki nem fogy a szavakból, a barokk-gazdagságú hasonlatokból és antitézisekből (1948 Bárdos Artúr 2002010, 30) | Az elbeszélő szövegekben alkalmazott legáltalánosabb cselekményformáló eszközök: az ismétlés, az antitézis, a gradatió (fokozás) és a parallelizmus (1993–1995 BibliaiLex. CD1207).

3. (kissé rég)(vminek az) éles ellentét(e), kontraszt(ja), ill. ellentét pár’ ❖ Sokan antithesisbe hozzák a’ Duna folyamát a’ magyar tengerparttal, és viszont: mintha bizony egyik a’ másik elhanyagoltatásán épülhetne (1844 Széchenyi István CD1501) | tökéletes antitézise vagy Sidonia grófnőnek (1888 Jókai Mór CD18) | Hiába rakódott össze ez a város [ti. Nagyvárad] antitézisekből, szabadgondolkozókból és papokból, keresztes templomokból és zsinagógákból (1902 Ady Endre CD0801) | a Szent és a Disznó nagy antitézise (1920 Babits Mihály CD10) | az én írásom volt a tézis, Tersánszkyé a bölcs és csavaros antitézis (1954 Illés Endre 9273003, 174) | Kádár számára Nagy Imre mindannak élő antitézise maradt, amit 1956 októberében s azután tett (2000 Rainer M. János CD17).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

antitézis főnév 4B
1. (Fil)
a tézissel szembeállított, annak ellentmondó, azzal ellentéteset állító v. azt tagadó tétel; ellentétel
Antitézis […], két oly ellentétes képzetnek egymással való szembeállítása, mely valamely közös szempont alkalmazása folytán vonatkozásban van egymással
(1893 PallasLex.)
[Marx elmélete szerint] elég ha látjuk a kapitalizmus jellemző vonásait, hiszen a dialektika törvényei szerint, az ellentét érvényesülésével ezek döntik el a változást, a nagy antitézist
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
Toller tézise éppoly elvont, sőt történelmileg hamis, mint amennyire elvont és emberileg felszínes Brecht antitézise: a „forradalomban nincs és nem lehet morál” tétele
(1969 Almási Miklós)
mint tézisek és antitézisek szintézise (a hegeli triáda) jelenik meg
(1982 Odrovics Imre)
A legtöbb tudományos igazság nem analízis-szintézis, hanem tézis-antitézis alapon mozog
(1992 Csorba László–Schüttler Tamás)
2. (Irodt)
〈stilisztikai alakzatként:〉 ellentétes tartalmi v. formai elemek szembeállításával létrejövő, a hangok, szavak, mondatok stb. szintjén megnyilvánuló kontraszt(hatás); ellentét
[az Úr] a’ franczia gustusú antithesiseket szállítsa kevesebb számra
(1806 Kazinczy Ferenc)
Az olly szó játékokat, Antithesiseket, mint házadban (hazádban), megszűnt lenni, de nem élni, a’ lapidaris [= tömör] stylus meg nem szenvedi
(1807 Kazinczy Ferenc)
E dal csinos, a bezáró antithesis komor benyomást tesz az olvasóra
(1846 Petőfi napjai)
Mikor Júlia megtudja Romeó száműzetését, ki nem fogy a szavakból, a barokk-gazdagságú hasonlatokból és antitézisekből
(1948 Bárdos Artúr)
Az elbeszélő szövegekben alkalmazott legáltalánosabb cselekményformáló eszközök: az ismétlés, az antitézis, a gradatió (fokozás) és a parallelizmus
(1993–1995 BibliaiLex.)
3. (kissé rég)
(vminek az) éles ellentét(e), kontraszt(ja), ill. ellentét pár
Sokan antithesisbe hozzák a’ Duna folyamát a’ magyar tengerparttal, és viszont: mintha bizony egyik a’ másik elhanyagoltatásán épülhetne
(1844 Széchenyi István)
tökéletes antitézise vagy Sidonia grófnőnek
(1888 Jókai Mór)
Hiába rakódott össze ez a város [ti. Nagyvárad] antitézisekből, szabadgondolkozókból és papokból, keresztes templomokból és zsinagógákból
(1902 Ady Endre)
a Szent és a Disznó nagy antitézise
(1920 Babits Mihály)
az én írásom volt a tézis, Tersánszkyé a bölcs és csavaros antitézis
(1954 Illés Endre)
Kádár számára Nagy Imre mindannak élő antitézise maradt, amit 1956 októberében s azután tett
(2000 Rainer M. János)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások