antonímia fn 6A (Nyelvt, átv is)

’az a jelenség, hogy két szó antonim viszonyban áll egymással’ ❖ mindaz, ami ezelőtt egyszerű „elméleti” kérdés volt – […] hogyan is fogadhatná el egy kultúra azt, hogy létezhetnek másfélék is, amelyek nem összemérhetők, és amelyek számára táplálék az, ami az ő számára utálat? – nyilvánvaló antonímiája miatt korunk egyik legjelentősebb gyakorlati politikai kérdése lesz (1991 L. Nagy Zsuzsa ford.–Castoriadis 2038007, 60) | a hagyományosnak tekinthető jelentésviszonyokon […], mint amilyen a szinonímia, hiponímia/hiperonímia, inkompatibilitás, ellentmondás és antonímia (2000 Kiefer Ferenc C6232, 29).

Vö. IdSz.; ÉKsz.².

antonímia főnév 6A (Nyelvt, átv is)
az a jelenség, hogy két szó antonim viszonyban áll egymással
mindaz, ami ezelőtt egyszerű „elméleti” kérdés volt – […] hogyan is fogadhatná el egy kultúra azt, hogy létezhetnek másfélék is, amelyek nem összemérhetők, és amelyek számára táplálék az, ami az ő számára utálat? – nyilvánvaló antonímiája miatt korunk egyik legjelentősebb gyakorlati politikai kérdése lesz
(1991 L. Nagy Zsuzsa ford.Castoriadis)
a hagyományosnak tekinthető jelentésviszonyokon […], mint amilyen a szinonímia, hiponímia/hiperonímia, inkompatibilitás, ellentmondás és antonímia
(2000 Kiefer Ferenc)
Vö. IdSz.; ÉKsz.²

Beállítások