antul mut hsz 0 (középfokú mn v. hsz előtt) (nyj v. biz) antól
1. (középfokon hasonlító aránymondatokban, vele párhuzamos szerkezetű, mentől, ill. minél von hsz-val kapcsolt mellékmondatok főmondatának utalószavaként) ’a mellékmondatban kifejtett cselekvés, minőség, mennyiség intenzitásával, fokával, mértékével arányosan kisebb v. nagyobb intenzitással, fokban, mértékben’ ❖ az ősapának a csontjai antul jobban porladoznak, mentül későbben akadnak rájuk (1885 Jókai Mór CD18) | Az a tehén sehogyse tetszik neköm! Mentül tovább gondókodok rajta, antul nagyobbnak látom a baját (1900 Gárdonyi Géza C1821, 11) | A lányféle romlós portéka. Minél vénebb, antul kevesebbet ér (1912 Malonyay Dezső CD07) | Mentül kisebb önköltséggel termel egy üzem, antul többet érnek a részvényei (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. (partikulaszerűen) ’〈Az utalószói szerep elhomályosulásával, fokozásként.〉’
2a. ’〈a középfokú mn és hsz nagyobb fokának kif-ére〉’ ❖ Imádott özvegyecském antol inkább Becsesb előttem (1891 Szász Károly² ford.–Dante C3836, 372) | Ha kicsint avas a szalonna, antúl evősebb (1945 Darvas József 9101011, 160).
2b. (hogy ksz-s mellékmondatokban) ’〈ua.〉’ ❖ [De Gerando cikkjeiben Lengyel-Hatvany regényének] jelentőségét megezerszerezi, hogy antúl nagyobb mélységbe lökhesse s vele együtt az egész újabb irodalmat (1912 Laczkó Géza CD10).
2c. (hiányos szerkezetű főmondatban) ’〈ua.〉’ ❖ Pozsár.: Szép históriákat beszél a kendtek jelöltjéről. Vak Pesta.: Antul jobb (1884 Balogh Tihamér 8008004, 12) | Nekem mindig magamnak kell szereznem [párt]. – Antul jobb, – nevetett Mári néni (1943 Füsi József 9160001, 115).
2d. (szembeállító ellentétes viszonyban) ’〈a középfokú mn v. hsz nagyobb fokának kif-ére〉’ ❖ egyenesen csodálatos, amit Madáchról, vagy Herczegről és Mikszáthról mond s antul érthetetlenebb némely régebbi író túlbecsülése (1928 Laczkó Géza CD10) | Az énekesmadaraknak nincs keresnivalójuk ablakomon, de antul több kedvezésben részesülnek a patkányevő vércsék és varjak (1929 Krúdy Gyula CD54) | hogy nagyszerű férje mindenütt a világban megcsalja, ahol csak megfordul, – erről velünk, családtagjaival, ritkán beszélt [anyánk], de antul többet beszéltek a tények, amelyek sarjadó zabigyermekek alakjában időnként bemutatkoztak (1952 Márai Sándor 9421019, 118).
J: annál¹.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.