anyás mn és fn 

I. mn 15A

1. ’az anyjához (túl) erősen kötődő 〈gyermek〉’ ❖ Anyás gyermek vagy, Staurofila, a’ mint látom (1772 Jenei Márton ford.–Haeften C2222, 32) | A legkisebbik egy szelid fiucska [volt], Anyás nagyon s oly csöndes, szótalan (1861 Szász Károly² C3827, 114).

1a. ’gyámoltalan, önállótlan 〈személy〉’ ❖ még nem volt ki soha a faluból, nagyon anyás (1882 Mikszáth Kálmán C3112, 9) | Ilyen dibdáb embernek tartja az apja! Anyásnak, szoknyásnak, akinek szószóló kell? (1937 Egri Viktor 9119001, 12).

2. ’anyához illő, rá jellemző’ ❖ Anyás Kebeled, hol a’ boltozat áll, mellyben gyenge bölcsőm renge (1819 Katona József C2502, III) | gyerek vagyok újra s követem anyás kezét hogy homlokomra nyomja (1982 Csukás István 9095008, 16).

2a. ’az anya bentlakását engedélyező 〈csecsemőotthon, kórházi részleg〉’ ❖ A győri anyás csecsemőotthonban az anyák gyermekeikkel együtt kaphatnak helyet, ha szociális körülményeik ezt indokolják (1958 Népszava júl. 11. C1502, 8) | Tavaly […] a leukémiás gyerekek osztályán kórtermet alakítottak ki, és úgynevezett anyás szobákat létesítettek (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (ritk) ’olyan 〈növény〉, amelynek csak termős (női) virága van’ ❖ sok hímes egy anyás [virág vagy] (1853 Dobsa Lajos C1420, 45).

4. (Műsz) ’csavaranyával ellátott 〈csavar〉’ ❖ ugyaninnen [ti. a Formula–1-es autókból] származik a titánból készült kerékagyakra való központi anyás kerékrögzítés is (1995 Magyar Hírlap CD09).

5. (Mezőg) ’méhanyával rendelkező 〈méhkas, méhraj〉’ ❖ Ha pedig a’ rajja készen vólna; de az vagy igen Anyás vólna, vagy az alkalmatlan esss id miatt ki-nem merne jönni: lotsold-meg juh téjjel (1782 Veszelszki Antal C4462, 36) | A’ méhkasok egyesitésérül, nevezetesen az anyátalan kasárul egy vagy több anyással (1835 Vajda Péter C4660, III).

II. fn 4A

(nyj) ’az anyajuhokat őrző külső pásztor v. bojtár’ ❖ A rédegesek [= rideg pásztorok] télen az anyásoknak segítenek etetni, itatni (1911 Malonyay Dezső 8292022, 66).

Sz: anyásít, anyásodik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

anyás melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1.
az anyjához (túl) erősen kötődő 〈gyermek〉
Anyás gyermek vagy, Staurofila, a’ mint látom
(1772 Jenei Márton ford.Haeften)
A legkisebbik egy szelid fiucska [volt], Anyás nagyon s oly csöndes, szótalan
(1861 Szász Károly²)
1a.
gyámoltalan, önállótlan 〈személy〉
még nem volt ki soha a faluból, nagyon anyás
(1882 Mikszáth Kálmán)
Ilyen dibdáb embernek tartja az apja! Anyásnak, szoknyásnak, akinek szószóló kell?
(1937 Egri Viktor)
2.
anyához illő, rá jellemző
Anyás Kebeled, hol a’ boltozat áll, mellyben gyenge bölcsőm renge
(1819 Katona József)
gyerek vagyok újra s követem anyás kezét hogy homlokomra nyomja
(1982 Csukás István)
2a.
az anya bentlakását engedélyező 〈csecsemőotthon, kórházi részleg〉
A győri anyás csecsemőotthonban az anyák gyermekeikkel együtt kaphatnak helyet, ha szociális körülményeik ezt indokolják
(1958 Népszava júl. 11.)
Tavaly […] a leukémiás gyerekek osztályán kórtermet alakítottak ki, és úgynevezett anyás szobákat létesítettek
(1997 Magyar Hírlap)
3. (ritk)
olyan 〈növény〉, amelynek csak termős (női) virága van
sok hímes egy anyás [virág vagy]
(1853 Dobsa Lajos)
4. (Műsz)
csavaranyával ellátott 〈csavar〉
ugyaninnen [ti. a Formula–1-es autókból] származik a titánból készült kerékagyakra való központi anyás kerékrögzítés is
(1995 Magyar Hírlap)
5. (Mezőg)
méhanyával rendelkező 〈méhkas, méhraj〉
Ha pedig a’ rajja készen vólna; de az vagy igen Anyás vólna, vagy az alkalmatlan esss id miatt ki-nem merne jönni: lotsold-meg juh téjjel
(1782 Veszelszki Antal)
A’ méhkasok egyesitésérül, nevezetesen az anyátalan kasárul egy vagy több anyással
(1835 Vajda Péter)
II. főnév 4A
(nyj)
az anyajuhokat őrző külső pásztor v. bojtár
A rédegesek [= rideg pásztorok] télen az anyásoknak segítenek etetni, itatni
(1911 Malonyay Dezső)
Sz: anyásít, anyásodik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások