apátia fn 6A

1. (vál) ’egykedvűség, közönyösség, érzéketlenség’ ❖ az újság olly kevés sensatiót tsinált bennem, hogy Apathiámat minden tsudálhatná (1791 Kazinczy Ferenc C2555, 187) | Munkát […] nem küldhettem; mert szokott apathiám még mindig tart (1854 Arany János 8173062, 197) | apatiával követte a vizsgálat egyes stádiumait (1895 Herczeg Ferenc C2070, 170) | szórakozott volt, nem figyelt az órákon s valami sajátos apátiával fogadta az iskolai dolgokat: az esze máshol járt (1926 Babits Mihály C0698, 300) | Mr. Kellynek keskeny arca volt, egy egész élet piszkos-fukar apátiája árkolta mély ráncaival (1972 Tandori Dezső ford.–Beckett 9703055, 32).

1a. ’ez mint vmely személyre, közösségre jellemző állapot, ill. magatartás, viselkedés’ ❖ fel akarták villanyozni az apathiába esett közönséget (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 220) | Ébredj, ó Russia! ébredj a tudatlanság és apathia hosszu álmából, elég hosszan tartottak szolgaságban (1894 e. Kossuth Lajos 8250007, 248) | Olaszország nem élte át a legyőzött ország háború utáni apátiáját (1959 Nemes Károly 2056033, 69) | mindenki boldog volt, hogy [Béla úr] végre kilendült az apátiából (1984 Szabó Magda 9630001, 164) | az 1990 májusában végzett közvélemény-kutatás során kísérlet történt a politikai apátia mérésére is (1991 Szelényi Iván–Szelényi Szonja 2037002, 1421).

2. (Orvos, Pszich) ’az érdeklődés beszűkülésének és az érzelemnyilvánítás hiányának kóros állapota, levert fásultság’ ❖ ennek a kóralaknak [ti. az ún. endémiás álomkórnak] tünetei: általános levertség, apátia, nagyfoku szemgyengeség, de bénulás nélkül, ingadozó járás, fokozódó alvás, végre mozdulatlan álomkór és halál (1893 PallasLex. CD02) | A belső bajokat, az elégedetlenséget gyógyíthatatlanná tette az idegbaj hozzájárulása […]. Szokatlan apathia jelentkezett nála [ti. Péterfy Jenőnél] (1900 Riedl Frigyes C0079, 68) | Ami a pánik utóhatását illeti, a depresszió, apátia, illetve jelentkező hiperaktivitás enyhítése pszichoterápiai, pszichiáteri kérdés (1986 Csepeli György 1029005, 165).

3. (Fil) ’〈a sztoicizmusban:〉 indulatoktól és szenvedélyektől való mentesség, belső nyugalom, bölcs belátás’ ❖ A’ Stoa [ti. a sztoicizmus] apathiája nekem bölcseségem soha nem lesz. Nem szégyenlem, hogy atya vagyok, hogy ember vagyok (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 277) | Másnemü a stoikusok apátiája. Szerintük ez a lélek legtökéletesebb állapota, melyben minden szenvedélytől, az életnek hiú, becset adó érzelmeitől megszabadul (1893 PallasLex. CD02).

3a. (rég) ’lelki nyugalom, higgadtság’ ❖ Voltairnak öszve-kellett szedni minden erejét, minden Apathiáját ennek a’ tsapásnak elviselésére (1790 Kazinczy Ferenc C1506, 155) | minden egyes magyar hazafi két emberből áll. Az egyik, a ki otthon pipázik az ambituson […] csendes filozófiával, vagy keleti apathiával nézi az új időket, – a másik […] jogállamot és egyenlőséget akar (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3117, 126).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

apátia főnév 6A
1. (vál)
egykedvűség, közönyösség, érzéketlenség
az újság olly kevés sensatiót tsinált bennem, hogy Apathiámat minden tsudálhatná
(1791 Kazinczy Ferenc)
Munkát […] nem küldhettem; mert szokott apathiám még mindig tart
(1854 Arany János)
apatiával követte a vizsgálat egyes stádiumait
(1895 Herczeg Ferenc)
szórakozott volt, nem figyelt az órákon s valami sajátos apátiával fogadta az iskolai dolgokat: az esze máshol járt
(1926 Babits Mihály)
Mr.Mister ’úr’ Kellynek keskeny arca volt, egy egész élet piszkos-fukar apátiája árkolta mély ráncaival
(1972 Tandori Dezső ford.Beckett)
1a.
ez mint vmely személyre, közösségre jellemző állapot, ill. magatartás, viselkedés
fel akarták villanyozni az apathiába esett közönséget
(1879 Mátrai Betegh Béla¹)
Ébredj, ó Russia! ébredj a tudatlanság és apathia hosszu álmából, elég hosszan tartottak szolgaságban
(1894 e. Kossuth Lajos)
Olaszország nem élte át a legyőzött ország háború utáni apátiáját
(1959 Nemes Károly)
mindenki boldog volt, hogy [Béla úr] végre kilendült az apátiából
(1984 Szabó Magda)
az 1990 májusában végzett közvélemény-kutatás során kísérlet történt a politikai apátia mérésére is
(1991 Szelényi Iván–Szelényi Szonja)
2. (Orvos, Pszich)
az érdeklődés beszűkülésének és az érzelemnyilvánítás hiányának kóros állapota, levert fásultság
ennek a kóralaknak [ti. az ún. endémiás álomkórnak] tünetei: általános levertség, apátia, nagyfoku szemgyengeség, de bénulás nélkül, ingadozó járás, fokozódó alvás, végre mozdulatlan álomkór és halál
(1893 PallasLex.)
A belső bajokat, az elégedetlenséget gyógyíthatatlanná tette az idegbaj hozzájárulása […]. Szokatlan apathia jelentkezett nála [ti. Péterfy Jenőnél]
(1900 Riedl Frigyes)
Ami a pánik utóhatását illeti, a depresszió, apátia, illetve jelentkező hiperaktivitás enyhítése pszichoterápiai, pszichiáteri kérdés
(1986 Csepeli György)
3. (Fil)
〈a sztoicizmusban:〉 indulatoktól és szenvedélyektől való mentesség, belső nyugalom, bölcs belátás
A’ Stoa [ti. a sztoicizmus] apathiája nekem bölcseségem soha nem lesz. Nem szégyenlem, hogy atya vagyok, hogy ember vagyok
(1806 Kazinczy Ferenc)
Másnemü a stoikusok apátiája. Szerintük ez a lélek legtökéletesebb állapota, melyben minden szenvedélytől, az életnek hiú, becset adó érzelmeitől megszabadul
(1893 PallasLex.)
3a. (rég)
lelki nyugalom, higgadtság
Voltairnak öszve-kellett szedni minden erejét, minden Apathiáját ennek a’ tsapásnak elviselésére
(1790 Kazinczy Ferenc)
minden egyes magyar hazafi két emberből áll. Az egyik, a ki otthon pipázik az ambituson […] csendes filozófiával, vagy keleti apathiával nézi az új időket, – a másik […] jogállamot és egyenlőséget akar
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások