aposztrofál¹ ts ige 1a (rég, Nyelvt)

’〈szót írásban〉 rövidítésének, csonkításának jeleként aposztróffal ellát’ ❖ Ezen Articulusokat: az, ez, Mássalhangzón kezdődő szó előtt, köz meg egyezésből apostropháljuk (1817 Kolmár József¹ C4108, 78) | Aposztrofál (gör.) a. m. egy szót hiányjel által megrövidít (1893 PallasLex. CD02).

aposztrofál¹ tárgyas ige 1a (rég, Nyelvt)
〈szót írásban〉 rövidítésének, csonkításának jeleként aposztróffal ellát
Ezen Articulusokat: az, ez, Mássalhangzón kezdődő szó előtt, köz meg egyezésből apostropháljuk
(1817 Kolmár József¹)
Aposztrofál (gör.görög) a. m.annyi mint egy szót hiányjel által megrövidít
(1893 PallasLex.)

Beállítások