apró mn és fn 

I. mn 11A

1. ’Méretét tekintve kicsi.’

1a. ’a többi hasonlóhoz képest kisméretű, a szokásosnál kisebb’ ❖ Apróbb ablakokon (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 26) | az Udvarnokok és Miniſzterek Palótákban; a’ köz-nép pedig apró házakban [lakik] (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066003, 200) | apró bogját (1805 Pethe Ferenc 8364008, 721) | Az olajfa’ apró gyümölcseiből […] igen jó olaj lesz (1846 Zelena Ferenc 8534009, 132) | tengeri-lisztből készült apró pogácsa (1861 Rosty Pál 8397006, 116) | gyöngyös apró betüit (1895 Herczeg Ferenc 9241012, 95) | A középkori sok apró város még majdnem ugy müködik a tájban, mint egy-egy jó malom: befogadja az életet és használhatóbban adja vissza (1941 Illyés Gyula 9274079, 48) | két apró torony között (1972 Vasadi Péter 2057030, 323) | Egyik apró falun robogtunk át a másik után (1990 Lovass Zoltán 1097001, 175).

1b. ’〈magában véve〉 kicsike, parányi’ ❖ a’ Gyermekeknek ſzájokban apró pattanáſok támadnak (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein 7083003, 52) | Apró muslinca (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások 8116014, 34) | világoskék, czomb’ közepéig érő dolmány födi apró rézgombokkal derekát (1836 Jósika Miklós 8212002, 73) | apró pettyek (1890 Csapodi István 8080001, 6) | apró szöszök repülnek a fák közt (1939 Radnóti Miklós 9543133, 15) | Ha álmodom, még rémesebb: huzat sodor, apró pihét, nagy termeken át, és kétfelől fehér formák derengenek (1990 Rakovszky Zsuzsa 2001022, 15).

1c. (kötött szókapcsolat részeként fajnevekben is) ’alacsony termetű, kis növésű 〈élőlény〉’ ❖ a’ póktól kötött hálóban tsak az apró ſzunyogok, és legyetskék akadnak-meg (1773 Vajda Sámuel 7365002, 113) | Az apró csalán […] U. [= Urtica] urens ennek szára csak egy lábnyi magas (1847 Peregriny Elek 8360019, 389) | Egy máramarosi kereskedő öt apró lóval, ládákkal megrakott szekérrel ott ragad (1891 Móricz Pál¹ 8322001, 20) | Apró, tömzsi, virgonc emberke állt [az orvos előtt] (1902 Mikszáth Kálmán C3145, 295) | Apró szulák. Convolvulus arvensis (1902 Wagner János CD35) | Az apró partfutó Magyarországon elég gyakori átvonuló, de csak egyes években (1933 Az állatok világa ford. CD46) | apró termetű volt (1985 Szász Imre 9639001, 77).

1d. ’élőlénynek (a szokásostól, az átlagostól eltérően) kicsi (test)része’ ❖ Szelid Baſalyikom. Egyik ſzéles levelü, a’ másik apró levelü, mint a’ Tyukhur-fü levelei (1775 Csapó József 7062001, 29) | Janó […] apró szemei mélyen feküdtek (1836 Gaal József 8149003, 7) | Az apró fülön [ti. a vakondokén] nincs fülkagyló (1929 Az állatok világa ford. CD46) | apró kezével szemét dörzsölgeti és hangos sírásba kezd (1969 Szőllősy Klára 9685001, 84) | [ha nem metsszük], akkor a bokor gyengén növekedik, sok apró virágot hoz (1997 Lakáskultúra CD39).

1e. ’kis terjedelmű, rövid 〈mű, szöveg〉’ ❖ ide iktatom azokat az apró íráſokat is, a’ mellyeknek el-veſztétl kitsínységek miatt tarthatni (1789 Kazinczy Ferenc 7463001, 8) | nem tartja méltóságához illőnek apró novellákat irni (1855 Csengery Antal 8173065, 227) | neje nehány apróbb dolgozattal a közönség elé lépett (1858 Szendrey Júlia 8440012, 58) | apróbb vígjátékaimat (1879 e. Vahot Imre 8502002, 447) | a függelékhez csatoltam egy új, apró jegyzetet (1924 Babits Mihály C0696, 2) | apró történetkét (1952 Enczi Endre 2051018, 58).

1f. (-ra raggal, hsz-szerűen) ’kicsi darabokra’ ❖ apróra tört, és meg-roſtált k-ſzenet (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein 7083004, 529) | A szappant apróra reszelvén, egy tálban, lassadán felöntendő, előbb rózsa – majd liliom-vízzel kavard (1826 Fáy András¹ 8139013, 154) | hintsd-be apróra vagdalt fokhagymával (1846 Zelena Ferenc 8534015, 267) | A papirost mindjárt visszavette és apróra tépte, mintha megbánta volna, amit írt (1908 Csáth Géza 9085001, 16) | a héjat apróra zúzta (1937 Szentiványi Jenő 1145002, 77) | Felszabdalták apróra (1989 Szeberényi Lehel 2025069, 122).

2. ’fel nem növekedett, még kicsi 〈élőlény〉’ ❖ tüzhelyeik körül nyomorgó apró gyermekeik kiterjesztett s reszkető kezekkel esdekelnek (1778 Bessenyei György¹ 7044054, 73) | Apró unokát is ringathatott (1828 Uránia C0421, 75) | Az apró baromfiak […] kamarában, konyhában vagy a’ tüzhely alatt tartassanak [a téli hidegben] (1835 Némethy József 8333018, 362) | apró bárányok (1883 Mikszáth Kálmán 8312236, 175) | apró porontyokkal (1902 Wallesz Jenő 9785001, 9) | a családi fészket új, apró fiókák töltik be (1970 Moyzes Ilona 2042009, 197).

3. ’kisebb jelentőségű, kevésbé lényeges 〈dolog, jelenség〉’ ❖ Ne lankaſzd tüzemet apró hibáimért (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 22) | az apróbb dolgokat a’ Falusi Bíró-is, a’ nagyobbakat pedig a’ Szolga-Bíró el-igazíthattya (1819 Kövy Sándor 8257002, 25) | a legapróbb részletekig szabályozott élet uralkodott az udvarnál (1884 Hunfalvy János 8191009, 623) | Apróbb bevásárlásokat tettem (1904 Molnár Ferenc² 9453020, 135) | apró szívességekkel (1926 Szabó Lőrinc 9629168, 138) | meghatották az ily apró figyelmességek (1938 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202009, 18) | bőségesen futja apró kiadásaira (1957 Benedek István 9041007, 101) | [Lajos] szerette az élet apró örömeit, az est hűvösségét, a karosszék kényelmét, övéinek közelségét, a szivarfüst összehúzó ízét (1967 Örkény István 9500034, 185).

3a. ’alig hallható, nem nagy erővel megnyilvánuló 〈hang(zás)〉’ ❖ valami apró nesz, valami egyhangu, egyenletes nesz (1911 Móricz Zsigmond C3228, 209) | A ház már megtelt apró zajokkal, mire felébredtem (1933 Szitnyai Zoltán 9681001, 99) | a bontakozó vicc élvezetéből kibuggyanó örömhangokat, azokat a kis nyikkanásokat, apró kacajcsuklásokat, alig visszafojtható felböffenéseket (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’vmely társadalmi osztály (leg)alsó fokán levő, kisebb rangú’ ❖ apróbb Nemes Uraknak (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 217) | az apróbb fejedelmek a’ Római uralkodó Tsászároktól kértek és nyertek királyi koronákat (1792 Decsy Sámuel C1378, 123) | apróbb Tiſztviſelk (1819 e. Nagyváthy János 7239001, 15) | mindennapi apró tőkés (1847 Kuthy Lajos 8261006, 250) | apró hadnagyoknak (1847 Arany János CD01) | apróbb hivatalnok (1880 Frankenburg Adolf C1764, 194) | egész tömege az apró uraknak (1904 Mikszáth Kálmán C3125, 144).

4a. (rég) ’jelentéktelen, nem számottevő 〈személy〉’ ❖ Midőn […] megismertetők […] a főszemélyt, megemlítjük az apróbbakat is (1855 Vas Gereben C4375, 310) | Még aznap itéltünk […] több apró vádlott fölött (1881 Boross Mihály C1152, 234) | csoda-e, ha az apróbb emberek, akiknek […] megélhetése forog kockán, éppenséggel mukkanni sem mernek (1902 Ady Endre C0535, 396).

II. fn 6A6

1. ’aprópénz’ ❖ kapupénzt nem fizet, mert most valóban nincsen aprója (1915 Az Újság máj. 23. C5359, 33) | [a fiú] benyúl nadrágzsebébe, összemarkolja a húsz-tíz-kétfilléreseket, és […] az asztalra ereszti a sok aprót (1958 Esti Hírlap márc. 20. C0122, 5) | Több pénzem nincs, csak valamennyi apróm maradt (1989 Páll Erna ford.–Harmsz 2024011, 30).

2. (rendsz. tbsz-ban) ’kisgyermek’ ❖ A’ váras’ mezején játékokat znek az aprók (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 57) | István aprókat is hagya, első házasságából hármat, a’ másodikból hetet (1827 Kazinczy Ferenc C4940, 366) | Én magányosan lakom, sem apróm, sem öregem (1885 Tolnai Lajos C4202, 120) | János, hun vannak feleséged s apróid? (1913 Laczkó Géza CD10).

2a. (rendsz. tbsz-ban) ’állat kicsinye, kül. madárfióka’ ❖ a’ sr erdben Apróiknak fészket raknak a’ madarkák (1799 Kalendáriom C2665, 13) | A pár együttesen felváltva egy hónap alatt költi ki apróit (1901 Herman Ottó CD34) | megcsókolom öreg kacsanénit, megcsókolom sárga kis kacsáit, pihés kis apróit (1929 Berda József CD10).

3. (tárgyragos határozóként, rendsz. tbsz-ban) ’sűrűn ismétlődő kis mozzanatokban, részletekben’ ❖ Maga volt csak Jancsi, ki mértéket tartott, Kinálgatták, de ő aprókat kortyantott (1844 Petőfi Sándor C3506, 189) | táncolnak koros parasztok, táncolnak, mint nemes galambok, délcegen, aprókat tipegve (1954 Juhász Ferenc 9285020, 59) | Aprókat lélegeztem, annyira, hogy nem is emelkedett a mellem (1962 Galambos Lajos 9166001, 79).

4. (-nként raggal, hsz-szerűen) (rég) ’apránként, apródonként’ ❖ a’ td-tályog […] a’ gégének valamellyik részébe aprónként bé-fokad (1778 Rácz Sámuel C3560, 92) | nyólczvan font vízbe önts aprónként egy font gálicz-kőolajat (1826 Fáy András¹ 8139012, 108) | mértéket tartott az öreg cimbora: Csak aprónként fogyott a pintesből bora (1846 Arany János C0648, 67).

ÖE: ~bojtorján.

Sz: apróka.

Vö. CzF. ~, aprónként, apróra; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, aprónként

apró melléknév és főnév
I. melléknév 11A
1.
Méretét tekintve kicsi.
1a.
a többi hasonlóhoz képest kisméretű, a szokásosnál kisebb
Apróbb ablakokon
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
az Udvarnokok és Miniſzterek Palótákban; a’ köz-nép pedig apró házakban [lakik]
(1790 A folyó és versbéli beszéd példái)
apró bogját
(1805 Pethe Ferenc)
Az olajfa’ apró gyümölcseiből […] igen jó olaj lesz
(1846 Zelena Ferenc)
tengeri-lisztből készült apró pogácsa
(1861 Rosty Pál)
gyöngyös apró betüit
(1895 Herczeg Ferenc)
A középkori sok apró város még majdnem ugy müködik a tájban, mint egy-egy jó malom: befogadja az életet és használhatóbban adja vissza
(1941 Illyés Gyula)
két apró torony között
(1972 Vasadi Péter)
Egyik apró falun robogtunk át a másik után
(1990 Lovass Zoltán)
1b.
〈magában véve〉 kicsike, parányi
a’ Gyermekeknek ſzájokban apró pattanáſok támadnak
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
Apró muslinca
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
világoskék, czomb’ közepéig érő dolmány födi apró rézgombokkal derekát
(1836 Jósika Miklós)
apró pettyek
(1890 Csapodi István)
apró szöszök repülnek a fák közt
(1939 Radnóti Miklós)
Ha álmodom, még rémesebb: huzat sodor, apró pihét, nagy termeken át, és kétfelől fehér formák derengenek
(1990 Rakovszky Zsuzsa)
1c. (kötött szókapcsolat részeként fajnevekben is)
alacsony termetű, kis növésű 〈élőlény〉
a’ póktól kötött hálóban tsak az apró ſzunyogok, és legyetskék akadnak-meg
(1773 Vajda Sámuel)
Az apró csalán […] U. [= Urtica] urens ennek szára csak egy lábnyi magas
(1847 Peregriny Elek)
Egy máramarosi kereskedő öt apró lóval, ládákkal megrakott szekérrel ott ragad
(1891 Móricz Pál¹)
Apró, tömzsi, virgonc emberke állt [az orvos előtt]
(1902 Mikszáth Kálmán)
Apró szulák. Convolvulus arvensis
(1902 Wagner János)
Az apró partfutó Magyarországon elég gyakori átvonuló, de csak egyes években
(1933 Az állatok világa ford.)
apró termetű volt
(1985 Szász Imre)
1d.
élőlénynek (a szokásostól, az átlagostól eltérően) kicsi (test)része
Szelid Baſalyikom. Egyik ſzéles levelü, a’ másik apró levelü, mint a’ Tyukhur-fü levelei
(1775 Csapó József)
Janó […] apró szemei mélyen feküdtek
(1836 Gaal József)
Az apró fülön [ti. a vakondokén] nincs fülkagyló
(1929 Az állatok világa ford.)
apró kezével szemét dörzsölgeti és hangos sírásba kezd
(1969 Szőllősy Klára)
[ha nem metsszük], akkor a bokor gyengén növekedik, sok apró virágot hoz
(1997 Lakáskultúra)
1e.
kis terjedelmű, rövid 〈mű, szöveg〉
ide iktatom azokat az apró íráſokat is, a’ mellyeknek el-veſztétl kitsínységek miatt tarthatni
(1789 Kazinczy Ferenc)
nem tartja méltóságához illőnek apró novellákat irni
(1855 Csengery Antal)
neje nehány apróbb dolgozattal a közönség elé lépett
(1858 Szendrey Júlia)
apróbb vígjátékaimat
(1879 e. Vahot Imre)
a függelékhez csatoltam egy új, apró jegyzetet
(1924 Babits Mihály)
apró történetkét
(1952 Enczi Endre)
1f. (-ra raggal, hsz-szerűen)
kicsi darabokra
apróra tört, és meg-roſtált k-ſzenet
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
A szappant apróra reszelvén, egy tálban, lassadán felöntendő, előbb rózsa – majd liliom-vízzel kavard
(1826 Fáy András¹)
hintsd-be apróra vagdalt fokhagymával
(1846 Zelena Ferenc)
A papirost mindjárt visszavette és apróra tépte, mintha megbánta volna, amit írt
(1908 Csáth Géza)
a héjat apróra zúzta
(1937 Szentiványi Jenő)
Felszabdalták apróra
(1989 Szeberényi Lehel)
2.
fel nem növekedett, még kicsi 〈élőlény〉
tüzhelyeik körül nyomorgó apró gyermekeik kiterjesztett s reszkető kezekkel esdekelnek
(1778 Bessenyei György¹)
Apró unokát is ringathatott
(1828 Uránia)
Az apró baromfiak […] kamarában, konyhában vagy a’ tüzhely alatt tartassanak [a téli hidegben]
(1835 Némethy József)
apró bárányok
(1883 Mikszáth Kálmán)
apró porontyokkal
(1902 Wallesz Jenő)
a családi fészket új, apró fiókák töltik be
(1970 Moyzes Ilona)
3.
kisebb jelentőségű, kevésbé lényeges 〈dolog, jelenség〉
Ne lankaſzd tüzemet apró hibáimért
(1772 Barcsay Ábrahám)
az apróbb dolgokat a’ Falusi Bíró-is, a’ nagyobbakat pedig a’ Szolga-Bíró el-igazíthattya
(1819 Kövy Sándor)
a legapróbb részletekig szabályozott élet uralkodott az udvarnál
(1884 Hunfalvy János)
Apróbb bevásárlásokat tettem
(1904 Molnár Ferenc²)
apró szívességekkel
(1926 Szabó Lőrinc)
meghatották az ily apró figyelmességek
(1938 Gyergyai Albert ford.Proust)
bőségesen futja apró kiadásaira
(1957 Benedek István)
[Lajos] szerette az élet apró örömeit, az est hűvösségét, a karosszék kényelmét, övéinek közelségét, a szivarfüst összehúzó ízét
(1967 Örkény István)
3a.
alig hallható, nem nagy erővel megnyilvánuló 〈hang(zás)
valami apró nesz, valami egyhangu, egyenletes nesz
(1911 Móricz Zsigmond)
A ház már megtelt apró zajokkal, mire felébredtem
(1933 Szitnyai Zoltán)
a bontakozó vicc élvezetéből kibuggyanó örömhangokat, azokat a kis nyikkanásokat, apró kacajcsuklásokat, alig visszafojtható felböffenéseket
(1998 Magyar Hírlap)
4. (rég)
vmely társadalmi osztály (leg)alsó fokán levő, kisebb rangú
apróbb Nemes Uraknak
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
az apróbb fejedelmek a’ Római uralkodó Tsászároktól kértek és nyertek királyi koronákat
(1792 Decsy Sámuel)
apróbb Tiſztviſelk
(1819 e. Nagyváthy János)
mindennapi apró tőkés
(1847 Kuthy Lajos)
apró hadnagyoknak
(1847 Arany János)
apróbb hivatalnok
(1880 Frankenburg Adolf)
egész tömege az apró uraknak
(1904 Mikszáth Kálmán)
4a. (rég)
jelentéktelen, nem számottevő 〈személy〉
Midőn […] megismertetők […] a főszemélyt, megemlítjük az apróbbakat is
(1855 Vas Gereben)
Még aznap itéltünk […] több apró vádlott fölött
(1881 Boross Mihály)
csoda-e, ha az apróbb emberek, akiknek […] megélhetése forog kockán, éppenséggel mukkanni sem mernek
(1902 Ady Endre)
II. főnév 6A6
1.
kapupénzt nem fizet, mert most valóban nincsen aprója
(1915 Az Újság máj. 23.)
[a fiú] benyúl nadrágzsebébe, összemarkolja a húsz-tíz-kétfilléreseket, és […] az asztalra ereszti a sok aprót
(1958 Esti Hírlap márc. 20.)
Több pénzem nincs, csak valamennyi apróm maradt
(1989 Páll Erna ford.Harmsz)
2. (rendsz. tbsz-ban)
A’ váras’ mezején játékokat znek az aprók
(1813 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
István aprókat is hagya, első házasságából hármat, a’ másodikból hetet
(1827 Kazinczy Ferenc)
Én magányosan lakom, sem apróm, sem öregem
(1885 Tolnai Lajos)
János, hun vannak feleséged s apróid?
(1913 Laczkó Géza)
2a. (rendsz. tbsz-ban)
állat kicsinye, kül. madárfióka
a’ sr erdben Apróiknak fészket raknak a’ madarkák
(1799 Kalendáriom)
A pár együttesen felváltva egy hónap alatt költi ki apróit
(1901 Herman Ottó)
megcsókolom öreg kacsanénit, megcsókolom sárga kis kacsáit, pihés kis apróit
(1929 Berda József)
3. (tárgyragos határozóként, rendsz. tbsz-ban)
sűrűn ismétlődő kis mozzanatokban, részletekben
Maga volt csak Jancsi, ki mértéket tartott, Kinálgatták, de ő aprókat kortyantott
(1844 Petőfi Sándor)
táncolnak koros parasztok, táncolnak, mint nemes galambok, délcegen, aprókat tipegve
(1954 Juhász Ferenc)
Aprókat lélegeztem, annyira, hogy nem is emelkedett a mellem
(1962 Galambos Lajos)
4. (-nként raggal, hsz-szerűen) (rég)
a’ td-tályog […] a’ gégének valamellyik részébe aprónként bé-fokad
(1778 Rácz Sámuel)
nyólczvan font vízbe önts aprónként egy font gálicz-kőolajat
(1826 Fáy András¹)
mértéket tartott az öreg cimbora: Csak aprónként fogyott a pintesből bora
(1846 Arany János)
ÖE: apróbojtorján
Sz: apróka
Vö. CzF. ~, aprónként, apróra; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, aprónként

Beállítások