apropó hsz, msz és fn  apropos (rég)

I. hsz 0 (rég)

’kellő időben, jókor’ ❖ ezen alkalmak […] oly à propos jönnek (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 162) | Egészen a propos tetszik érkezni (1862 Jókai Mór CD18) | fürdés, hegymászás […] után, nagyon apropos jött a dél (1881 Vértesi Károly C4518, 197).

II. msz 0 (biz)

’〈Vmely új tárgyra térés bevezetésére.〉’

a. ’most v. erről jut eszembe’ ❖ Apropos: hogy a Sógorral Krajnik Kapitányal voltam, azt talám már Kláritól tudod (1790 Kazinczy László C2555, 111) | Hallanál csak [énekelni]! apropos, van a szállásodon zongora? (1847 Pesti Divatlap C5841, 973) | – Mit mivelsz?… Honnan vetted te ezt a sok pénzt? – Eh, ne kérdezd! Elég hogy van. – Apropos! anyámnak a napokban kétszáz forintot küldtem (1857 e. Beöthy László¹ 8046004, 35) | vadászatról, könyvekről, művészetről [beszélgettek]. Apropó, Albert, könyvtár van a kastélyban? (1965 Dobozy Imre 9110002, 74).

b. (vmely előző szövegelem ismétlésével) ’vmit juttat eszembe vmi’ ❖ hol kezdené el az irtást: a szalmagunyhók alatt-e vagy az aranyos kilincsek ajtain belül?… … Apropó „aranykilincs”. Harter Nándor ez ínséges esztendőben egész apartementját újra bútoroztatta (1868 Jókai Mór CD18) | Napóleon nagy hadvezérei nem voltak kékvérűek. Apropos kékvér, ez is mese. Mese a kifinomodott idegrendszer (1906 Ady Endre CD0801) | Ösztöndíjat kapnak [a fiatal súlyemelők], a szponzorok számon kérik rajtuk a tanulást. Apropó szponzorok. Egy ilyen doppingérzékeny sportág hogyan talál támogatókat? (1994 Magyar Hírlap CD09).

III. fn 1A

’alkalom, ürügy’ ❖ Erre az apropora hozom elő, hogy az én Kapitányom egy igen igen Goromba ember (1788 Kazinczy László C2554, 174) | [A] kirándulás legregényesb előnye, hogy az ember könnyebben talál helyes apropos-t ismerkedésre, mint bármely egyéb alkalomkor (1857 Vajda János 8503089, 120) | minden apropó nélkül (1902 Ady Endre CD0801) | Egyszer – már nem tudom milyen apropóból – meglátogattam [József Attilát] (1944 Németh Andor 9480003, 98).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

apropó határozószó, mondatszó és főnév
apropos 0 (rég)
I. határozószó 0 (rég)
kellő időben, jókor
ezen alkalmak […] oly à propos jönnek
(1847 Magyar Szépirodalmi Szemle)
Egészen a propos tetszik érkezni
(1862 Jókai Mór)
fürdés, hegymászás […] után, nagyon apropos jött a dél
(1881 Vértesi Károly)
II. mondatszó 0 (biz)
〈Vmely új tárgyra térés bevezetésére.〉
a.
most v. erről jut eszembe
Apropos: hogy a Sógorral Krajnik Kapitányal voltam, azt talám már Kláritól tudod
(1790 Kazinczy László)
Hallanál csak [énekelni]! apropos, van a szállásodon zongora?
(1847 Pesti Divatlap)
– Mit mivelsz?… Honnan vetted te ezt a sok pénzt? – Eh, ne kérdezd! Elég hogy van. – Apropos! anyámnak a napokban kétszáz forintot küldtem
(1857 e. Beöthy László¹)
vadászatról, könyvekről, művészetről [beszélgettek]. Apropó, Albert, könyvtár van a kastélyban?
(1965 Dobozy Imre)
b. (vmely előző szövegelem ismétlésével)
vmit juttat eszembe vmi
hol kezdené el az irtást: a szalmagunyhók alatt-e vagy az aranyos kilincsek ajtain belül?… … Apropó „aranykilincs”. Harter Nándor ez ínséges esztendőben egész apartementját újra bútoroztatta
(1868 Jókai Mór)
Napóleon nagy hadvezérei nem voltak kékvérűek. Apropos kékvér, ez is mese. Mese a kifinomodott idegrendszer
(1906 Ady Endre)
Ösztöndíjat kapnak [a fiatal súlyemelők], a szponzorok számon kérik rajtuk a tanulást. Apropó szponzorok. Egy ilyen doppingérzékeny sportág hogyan talál támogatókat?
(1994 Magyar Hírlap)
III. főnév 1A
alkalom, ürügy
Erre az apropora hozom elő, hogy az én Kapitányom egy igen igen Goromba ember
(1788 Kazinczy László)
[A] kirándulás legregényesb előnye, hogy az ember könnyebben talál helyes apropos-t ismerkedésre, mint bármely egyéb alkalomkor
(1857 Vajda János)
minden apropó nélkül
(1902 Ady Endre)
Egyszer – már nem tudom milyen apropóból – meglátogattam [József Attilát]
(1944 Németh Andor)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások