apróz ige 4a
1. ts (kissé rég) ’kis darabokra vág, aprít, tör’ ❖ a’ Hernyó […] porrá tudja a’ fzfa levelét aprózni (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 617) | A társaság egy része fát aprózott, másik rőzsét szedett (1856 Szigeti József 8445003, 71) | egy halom czukrot kellett aprózni (1865 Bartalus István C0849, 65) | követ fejtettek, és somnyelű kalapácsokkal aprózták (1913 Réti Ödön CD10) | a szakács bárddal aprózza a húst (1923 Kosztolányi Dezső CD10).
2. ts ’〈vmely egészet〉 részekre tagol, oszt’ ❖ felcsillogott asszonyi életük minden szépsége és szomorúsága: a percekre aprózott élet befejezetlensége (1912 F. Kernách Ilona CD10) | Shakespeare éppoly tüneményes intuícióval, mint biztos tudatossággal jelenetekre aprózta a művet [ti. az Antonius és Cleopátrát] (1935 Hevesi Sándor 9247003, 79) | egy-két hektárnyi tulajdonrészekre apróztak […] erdőket (1996 Magyar Hírlap CD09).
2a. (tárgy n. is) ’〈kül. mozgást〉 kisebb, rövidebb(, egymást gyorsan követő) mozzanatokban végez’ ❖ a’ falukból bé jött szürös és botskoros pór nép is járta aprózva a’ magyar tántzot (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 269) | Hordjátok ki a társalgószoba bútorait; ott lesz a tánc. Meg is kezdte aztán maga Königgrätz apó, öregesen aprózva Szlimóczkynéval (1897 Mikszáth Kálmán 8312009, 221) | Ideges gyorsasággal aprózta lépteit (1922 Babits Mihály 9014126, 51) | A lélekzet néha mély, nyugodt, néha izgatottan aprózott, de sohasem fullad el (1936 Radnóti Miklós CD10) | aprózva, élesen nevetett (1944 Babay József 9013001, 146).
2b. ’〈kül. zenében, táncban ütemet〉 kisebb egységekre tagol’ ❖ muzsikáik gerince a […] monoton, változatlan tempójú négy-negyedes táncütem, amelyet persze ízekre apróz a fúvóhangszerek ördögi ritmusjátéka (1925 Lányi Viktor CD10) | a hosszas kitartott és aprózott ütemek törvényszerűen váltják egymást (1940 Kádár Erzsébet CD10).
2c. (hat ragozású igealak tárgy n.) ’gyors táncot jár’ ❖ [Pengő Lacinak] olyan kedve szottyant, hogy kabátját levetve, ott aprózta inarogyásig a cigány előtt (1897 Mikszáth Kálmán CD04) | A szoba legközepén a vőlegény rakja, aprózza lélekszakadtig (1900 Mikszáth Kálmán C3143, 73).
3. ts (tárgy n. is) (ritk) ’részletez(ve bemutat)’ ❖ [a rövid költői elbeszélés] kerüli mind a krónika, mind a leirás aprózó részleteit (1877 Greguss Ágost C1906, 9) | [Sikabonyi] inkább apróz, de nem elemez (1911 Babits Mihály C0701, 39) | A tótocska tanítót, diák után leskelődő tanárt, egy-egy elnyűtt vidéki asszonyt a fanyar epikus részletes igazságával apróz elevenné [Móricz] (1926 Németh László² 9485028, 68) | úgy mondta el […], körülményesen, aprózva, mint egy izgalmas vadászatot (1928 Dallos Sándor CD10).
Ö: el~, fel~, szét~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. apró; ÉKsz.