apszis fn 4A

1. (Műv, Ép) ’〈ókori római épületben:〉 rendsz. a bejárattal szemközti, félkör alaprajzú, félkupolával fedett tér’ ❖ A római basilikáknál ezen apsisnak nevezett kerekded kinyulásban volt a főoltár (1885 Salamon Ferenc 8402013, 195) | [a római bazilikáknál] az egyik, néha mindkét keskeny oldal apsisban végződött, mely a törvénykezés helye volt (1902 ÓkoriLex. CD28) | [a feltárt 3–4. századi lakó]épület hátul apszissal záródó nagy helyiséggel végződött (2000 Bezerédy Győző CD36).

1a. ’〈keresztény templomban:〉 a főhajónak, ill. szentélynek ilyen alakú, ritk. négy- v. sokszögű, ill. karéjos lezárása’ ❖ Középső párkányzatok … a templom fő homlokzatán és az apsisok külfalán fordulnak elő (1866 Henszlmann Imre C3240, 40) | keletre forditott félkör ives apsissal (1868 Orbán Balázs 8340004, 78) | nyolczszögű apsis (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A jáki templom alapjában és a tornyok szerkezeti megoldásában a lébényit követi, alaprajzában ettől úgyszólván csak a főhajó apszisának mérethangsúlya választja el (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | Míg a templom körül temetkeztek […], a sírok úgy helyezkedtek el, hogy a halott arccal a templom apszisa felé forduljon (1981 NéprajziLex. CD47) | Az apszis fölé magasodó, kupolával koronázott torony (1984 Moravánszky Ákos 1112003, 14).

1b. ’〈egyéb épületben:〉 ilyen alakban záródó térrész’ ❖ A földszinti nagy terem […] egészen átalakítható volt nézőtérre; a körülfutó karzatra nyíló cellák jók voltak páholyoknak, az apszis, (a pogány bazilikáknál a tribuna) egészen alkalmas volt színpadnak (1891 Jókai Mór CD18) | Nem szabad alkalmat adni a hangnak, hogy egy különálló visszhang-teret keressen magának, ahol önálló életet él a terem gros-jától [= nagyobbik részétől] függetlenül (a Vígadó páholyai, hátsó korrespondeáló apszisa, folyosója) (1916 Molnár Antal² CD10).

2. (Csill) ’keringő égitest elliptikus pályájának a központi égitest középpontjától legtávolabb, ill. ahhoz legközelebb levő pontja’ ❖ Afélium (naptávolság), a bolygók és üstökösök ellipszises pályájának naptávoli pontja. Ez az ellipszisnek a Napot magában foglaló gyujtóponttól elfordított csúcsa és ellentétese a perihelnek (napközeli pont); mindkét pont együttes neve apszis (1893 PallasLex. CD02) | Apszisok (gör.), az ellipszises bolygó és üstököspályák két legszélső pontja, a perihélium és afélium együttes neve (1893 PallasLex. CD02).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

apszis főnév 4A
1. (Műv, Ép)
〈ókori római épületben:〉 rendsz. a bejárattal szemközti, félkör alaprajzú, félkupolával fedett tér
A római basilikáknál ezen apsisnak nevezett kerekded kinyulásban volt a főoltár
(1885 Salamon Ferenc)
[a római bazilikáknál] az egyik, néha mindkét keskeny oldal apsisban végződött, mely a törvénykezés helye volt
(1902 ÓkoriLex.)
[a feltárt 3–4. századi lakó]épület hátul apszissal záródó nagy helyiséggel végződött
(2000 Bezerédy Győző)
1a.
〈keresztény templomban:〉 a főhajónak, ill. szentélynek ilyen alakú, ritk. négy- v. sokszögű, ill. karéjos lezárása
Középső párkányzatok … a templom fő homlokzatán és az apsisok külfalán fordulnak elő
(1866 Henszlmann Imre)
keletre forditott félkör ives apsissal
(1868 Orbán Balázs)
nyolczszögű apsis
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A jáki templom alapjában és a tornyok szerkezeti megoldásában a lébényit követi, alaprajzában ettől úgyszólván csak a főhajó apszisának mérethangsúlya választja el
(1939 Magyar művelődéstörténet)
Míg a templom körül temetkeztek […], a sírok úgy helyezkedtek el, hogy a halott arccal a templom apszisa felé forduljon
(1981 NéprajziLex.)
Az apszis fölé magasodó, kupolával koronázott torony
(1984 Moravánszky Ákos)
1b.
〈egyéb épületben:〉 ilyen alakban záródó térrész
A földszinti nagy terem […] egészen átalakítható volt nézőtérre; a körülfutó karzatra nyíló cellák jók voltak páholyoknak, az apszis, (a pogány bazilikáknál a tribuna) egészen alkalmas volt színpadnak
(1891 Jókai Mór)
Nem szabad alkalmat adni a hangnak, hogy egy különálló visszhang-teret keressen magának, ahol önálló életet él a terem gros-jától [= nagyobbik részétől] függetlenül (a Vígadó páholyai, hátsó korrespondeáló apszisa, folyosója)
(1916 Molnár Antal²)
2. (Csill)
keringő égitest elliptikus pályájának a központi égitest középpontjától legtávolabb, ill. ahhoz legközelebb levő pontja
Afélium (naptávolság), a bolygók és üstökösök ellipszises pályájának naptávoli pontja. Ez az ellipszisnek a Napot magában foglaló gyujtóponttól elfordított csúcsa és ellentétese a perihelnek (napközeli pont); mindkét pont együttes neve apszis
(1893 PallasLex.)
Apszisok (gör.görög), az ellipszises bolygó és üstököspályák két legszélső pontja, a perihélium és afélium együttes neve
(1893 PallasLex.)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások