arabeszk fn 3B1  arabeszka (rég) , arabeszke (rég)

1. (Műv) ’az iszlám művészetre jellemző és onnan származó, stilizált levelekből, indákból festett, szőtt stb. díszítőmotívum, ill. az ilyen motívumokból álló díszítmény’ ❖ A’ Titus Fördjénél lév fld alatt való járások tellyesen ki fognak tiſztíttatni, mellyekben már eddig is drága Képeket, és Arabeskéket találtak (1810 Hazai és Külföldi Tudósítások C0195, 364) | [a vászon] arabeszkáin rózsák … hinbálóztak [!] (1864 Ágai Adolf ford.–Montépin C0554, 62) | Arabeszkektől csillog palotátok (1898 Borsodi László C1163, 89) | arany arabeszkkel túltömött Korán (1913 Laczkó Géza CD10) | [a tányérokat] ércfényű, sárga arabeszkek ékítették (1960 Gyergyai Albert ford.–Flaubert 9202003, 125).

1a. (jelzőként) ’ilyen motívumokat alkalmazó, ilyen stílusú’ ❖ A’ könyv’ czímjét eggy arabeszk-rajzolatú korlát veszi-körl (1808 Kazinczy Ferenc C2535, IX) | [az új pénzjegyek előlapján] pirosan színezett arabesk szegélyzet […] látható (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 151) | E páholynak arabeszk modorú rácsozata van (1872 Jókai Mór CD18).

2. (rég) ’emberi, állati és növényi motívumok fantasztikus kombinációja mint díszítőelem, ill. ilyennel ellátott díszítmény’ ❖ karimáját … aranypánt övedzé körül, melyre mesterkéz a legbizarabb arabeszkeket véste (1857 Frankenburg Adolf C1770, 132) | Közönségesen arabeszknek szokták mondani a tulajdonképeni groteszk diszítményeket is (1893 PallasLex. CD02).

2a. (jelzőként) (rég) ’ilyen motívumokat alkalmazó, groteszk stílusú’ ❖ azon festészetet, mely … valódiság nélküli, kalandos, tündéries alakzatokban gyönyörködik … arabeszk, moreszk, grotteszk festészetnek nevezik (1849 Greguss Ágost C1907, 41).

2b. (irod) ’a felizgatott v. lázas képzelet által a tudatban megjelenített (rém)kép’ ❖ Az érzelem: a csillogó párák összeverődése, ködképek arabeszkje (1906 Kosztolányi Dezső C2751, 144) | a ködben beteg képeket, zaklató arabeszkeket lát (1912 Kosztolányi Dezső C5104, 137) | ezek a novellák, a maguk különös, mély hangulatukkal, misztikus arabeszkjeikkel mélyen belevésődnek az emlékezetbe (1920 Szini Gyula CD10) | a képzelet arabeszkjei rám tékozlásként hatottak (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 10).

2c. (Irodt) ’az elbeszélő mű egészét a fantázia játékos képeivel átszövő kompozíciós forma’ ❖ kialakult még a novellának egy ritkábban művelt, röpkébb, de művészileg talán mégis anyagszerűbb fajtája: az arabeszk (1928 Kürti Pál CD10) | [ilyen] az álmok által összehordott arabeszk a szürrealizmus modernebb kísérletezőinél (1977 Almási Miklós 1002003, 293) | Főként az önvallomások válnak a naivitás útját járva maguktól mintegy arabeszkké (1980 Tandori Dezső ford.–Schlegel 9703053, 381).

3. (vál) ’aprólékos dísz(ítőelem)’ ❖ semmi írói arabeszket nem teszek hozzá (1900 Mikszáth Kálmán C3142, 1) | A motívumok, miután kialakultak, kereszteződni akarnak, parancsolnak. Titkos arabeszkjüket az író folytatni kénytelen (1932 Németh László² 9485016, 57) | Kukorelly Endre a stílus arabeszkjeivel és fügefaleveleivel eltakarta érzelmeinek egy részét (1992 Nagy Atilla Kristóf 2027036, 40).

4. (tulajdonnévként is) (Zene) ’játékos hangulatú, kecsesen formált kisebb zenemű’ ❖ erről csak Puccini tudna zenét irni, az ő csodálatos arabeszkjeivel (1906 Pesti Napló máj. 15. C5274, 6) | arabeszkek, táncdarabok (1931 ZeneiLex. CD49) | talán éppen Debussy Arabeszkje indított el benne egy gondolatmenetet (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. (Tánc) ’a klasszikus balett alapfigurája, amelyben a táncos egyik teljesen kinyújtott lábán áll, másik lábát felemelve hátranyújtja’ ❖ Az arabeszk csak egy közlépés, akkor kezd élni, amikor a mozdulatnak értelmet adunk (1995 Magyar Hírlap CD09).

Sz: arabeszkes.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.