áramlat fn 3A 

1. ’légnemű v. cseppfolyós anyag áramló tömege’ ❖ Ha én fuvom [a pelyhet], lehelletemnek enged, Vagy más lebelnek, hogyha ez fuval, S mindig az erősebb áramlat vezérli (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare C3739, 192) | nagy bajusza meg-megremeg az orrán át kitóduló lélegzet áramlatában (1944 Babay József 9013001, 145) | [a halak] csapkodják a vizet farkukkal, és kifeszítik a taréjukat, erős áramlatokat küldve a nőstény vagy a vetélytárs felé (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146003, 142).

1a. (Met) ’mozgásban levő, időjárást befolyásoló légtömeg; légáramlat’ ❖ a keleti szél … lehet az éjszaki sarktól lehuzódó passzátnak eltérített áramlata (1868 Greguss Gyula C1918, 158) | a fagyosszentek északsarki levegőjébe egy déli, hőséghozó áramlat rohan be és hamarosan átalakítja az egész atmoszférát (1939 Móricz Zsigmond C5087, 19) | Szerencsére az északi féltekén – a szárazföldekkel tagolt felszín miatt – nem alakul ki a meleg áramlatokat elzáró légörvény, így nem mutatkozik a délihez hasonló évenkénti ózonhiány (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. (tulajdonnév részeként is) (Föld) ’tartósan egyirányú mozgásban levő víztömeg a tengerben; tengeráramlat’ ❖ [a jéghegyeket] a tenger szabályszerű folyása, a Golf-áramlat levitte csendesen az európai nyugati partok mellett egész Senegambiáig (1872 Jókai Mór CD18) | Az ázsiai kivándorlás áramlata (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [az ámbrás cet] a meleg áramlatokat követve, északnak és délnek, az 50-ik szélességi fokig, sőt alkalomadtán még azon túl is elkóborol (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az Atlanti-óceánban az S-alakú földség szabályozta az áramlatok mozgását, akkor is, ha szigetekre tagolódott (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 360) | A [tenger]víz öntisztulási képességét befolyásolják a különböző áramlatok, akárcsak a tengerfenék geológiai sokfélesége (1998 Tények könyve CD37).

2. ’politikai v. szellemi irányzat, mozgalom’ ❖ Mindkettőben ugyanaz a szellemi áramlat, rokon világnézet (1876 Asbóth János C0672, 89) | Kinek köszönhetjük, hogy nyelvünket, nemzetiségünket el nem sodorta az elnemzetlenedés áramlata? (1877 Kossuth Lajos 8250008, 174) | megvan minden nagy történelmi áramlatnak a maga romantikus és klasszikus korszaka. A Krisztus kereszténysége anarchikus és romantikus (1911 Szabó Dezső 9623018, 79) | [Szabó Lőrinc] otthonos kora, a század húszas éveinek filozófiai áramlataiban. Nemcsak a költőfilozófusokat olvassa, mint amilyenek Schopenhauer és Nietzsche, de belekóstol a századforduló óta uralkodó ismeretelméleti filozófiába is (1978 Baránszky-Jób László 9027001, 189) | A különböző áramlatok első nagyigényű szintézisét az internacionális gótikában Stefano da Verona valósította meg (1984 Eörsi Anna 1042001, 38).

2a. (rég) ’hatás, befolyás’ ❖ a központokból kiható corruptio megmételyezi a szász iparos osztály és népnek nemes irányú jellemét is. Az ujabb időben a bureaucratia e veszélyes áramlata ellen ellenzékképpen megalakult az u. n. ifju szász párt (1873 Orbán Balázs 8340020, 21).

2b. (rég) ’szándék, törekvés’ ❖ a központosítás áramlata mutatkozik mindenütt (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 175) | Csak egyetlen állami tényezőt nem bírtak nevéből kirázni a magyarosítási áramlatok: Altstaedter János uram őkegyelmét, a képviselőház kapusát (1885 Mikszáth Kálmán 8312146, 110).

3. (rég) ’〈emberek, népcsoportok〉 vándorlása, ill. vándorló (nép)csoportok’ ❖ a munkaerőknek kelet felé való áramlata (1869 Orbán Balázs 8340006, 5) | A szélesb értelemben vett mongol áramlat, mely leigázta a mostani orosz birodalom legnagyobb részét s nyugat felé tartott, irányának fájdalmas emlékét nálunk is hagyta (1877 Kossuth Lajos 8250009, 188).

4. (rég) ’〈pénz, tőke〉 özönlése, áramlása vhova’ ❖ nem szabad a nagy tőke utjába akadályokat görditeni, a melyek folytán áramlata inkább másfelé irányulna, mint a nagyipar tereire (1890 Pulszky Ágost 8380004, 7).

5. (rég) ’〈érzés, hangulat〉 erőteljes megnyilvánulása’ ❖ könnyen felinduló nemes kedélyének áramlata oly jótékonyan hat elmére és szívre (1909 e. Gyulai Pál C1989, 261).

Ö: eszme~, lég~, tenger~, víz~.

Fr: óceáni.

ÖU: divat~, ellen~, ízlés~, kor~, stílus~, szél~, szellem~, világ~.

Vö. ÉrtSz.; TESz. áramlik; ÉKsz.