aranycsináló mn és fn 1A

I. mn

(alkimistaként) arany előállításával kísérletező 〈személy〉, ill. arany előállítására irányuló 〈tevékenység〉’ ❖ A’ mai arany-tsináló … Böltsek mindentt tsudát … láttak (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland C2783, 173) | Dantenál a hamispénzverőket, meg az aranycsináló alkimistákat gyötri olyan viszketeg-düh, hogy […] vakarják le magukról a bőrt (1934 Móra Ferenc C3204, 233) | [Gide Pénzhamisítók című műve kísérlet,] az irodalom belügye volt, aranycsináló bűvészet, alkimista kartársak ingerlésére és elképesztésére (1960 Cs. Szabó László 9093010, 579).

a. ’aranynak kémiai úton (alkimista módszerekkel) való előállítását célzó kísérletek végzésére alkalmas 〈műhely〉’ ❖ A magyar testőrség pénztárnoka 86 ezer forintot változtatott […] füstté a rábízott pénzből aranycsináló műhelyekben (1886 Jókai Mór CD18) | mint aranycsináló bűnös műhelyben: mérlegek, homokórák, forrasztó lámpák és desztilláló készülékek álldogáltak mindenfelé [a laboratóriumban] (1933 Török Sophie CD10).

II. fn

(alkimistaként) arany előállításával kísérletező személy’ ❖ Hogyha találtatnak arany tsinálók, miért nem segélytik a’ Fejedelmeket a’ háború könnyebb folytathatására (1809 e. Báróczi Sándor 7031012, 9) | Az aranycsináló kohója az anyag összetételét elemző tudományos műhelylyé válik, s a kuruzslás emberirtó szereit észszerű orvosságok ezrei váltják fel (1890 Ethnographia C0130, 75) | Paracelsus kora egyik legkiválóbb alkimistája, tehát „aranycsinálója” volt (1986 Czeizel Endre 9080009, 90).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

aranycsináló melléknév és főnév 1A
I. melléknév
(alkimistaként) arany előállításával kísérletező 〈személy〉, ill. arany előállítására irányuló 〈tevékenység〉
A’ mai arany-tsináló … Böltsek mindentt tsudát … láttak
(1799 Kováts Mihály ford.Hufeland)
Dantenál a hamispénzverőket, meg az aranycsináló alkimistákat gyötri olyan viszketeg-düh, hogy […] vakarják le magukról a bőrt
(1934 Móra Ferenc)
[Gide Pénzhamisítók című műve kísérlet,] az irodalom belügye volt, aranycsináló bűvészet, alkimista kartársak ingerlésére és elképesztésére
(1960 Cs. Szabó László)
a.
aranynak kémiai úton (alkimista módszerekkel) való előállítását célzó kísérletek végzésére alkalmas 〈műhely〉
A magyar testőrség pénztárnoka 86 ezer forintot változtatott […] füstté a rábízott pénzből aranycsináló műhelyekben
(1886 Jókai Mór)
mint aranycsináló bűnös műhelyben: mérlegek, homokórák, forrasztó lámpák és desztilláló készülékek álldogáltak mindenfelé [a laboratóriumban]
(1933 Török Sophie)
II. főnév
(alkimistaként) arany előállításával kísérletező személy
Hogyha találtatnak arany tsinálók, miért nem segélytik a’ Fejedelmeket a’ háború könnyebb folytathatására
(1809 e. Báróczi Sándor)
Az aranycsináló kohója az anyag összetételét elemző tudományos műhelylyé válik, s a kuruzslás emberirtó szereit észszerű orvosságok ezrei váltják fel
(1890 Ethnographia)
Paracelsus kora egyik legkiválóbb alkimistája, tehát „aranycsinálója” volt
(1986 Czeizel Endre)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások