aranymosó mn és fn 1A

I. mn

1. ’aranymosással foglalkozó 〈személy, ill. vállalat〉’ ❖ teli van a’ vizek mejjéke nyáron által aranymosó Tzigányokkal (1800 Nyulas Ferenc C3340, XI) | Az aranymosó parasztok is néha hónapokig hiába mossák a Száva fövényét, egy szem arany sem marad szitájukban (1913 Krúdy Gyula C2834, 166) | Magyarország a román kormánnyal és a román–ausztrál aranymosó vállalattal szemben szövetségesként csak az alternatív világ szolidaritására támaszkodhat (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’folyó homokjából, iszapjából az aranyszemcséket vízsugár segítségével kiválasztó 〈eszköz, berendezés〉’ ❖ aranymosó medenczék (1871 Orbán Balázs 8340019, 176) | Aranymosó bölcső (1893 PallasLex. CD02) | A lány … az aranymosó szitáknál … dolgozott (1917 Móricz Zsigmond C3221, 70) | [az aranymosás] legősibb eszköze az állati szőrmés bőr, a rovátkolt deszkalap, fejlettebb formája pedig a posztóval fedett aranymosó pad (1991 Magyar néprajz CD47).

3. ’olyan 〈hely, telep stb.〉, ahol aranymosással foglalkoznak’ ❖ aranymosóhely; ein Ort, wo das Gold Gewaschen wird (1818 Márton József¹ C3043, 450. hasáb) | meglátogattam a [kaliforniai arany]bányákat és aranymosó telepeket (1858 Xantus János 8531006, 165) | Európa egyik leggazdagabb aranymosó helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt, legfőképpen Erdély, a Kisalföld és a Muraköz (1991 Magyar néprajz CD47) | [az ausztrál cég] Nagybánya határában megkezdte aranymosó üzemének felépítését (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. ’az a személy, aki azzal foglalkozik, hogy a folyóvíz homokjából, iszapjából arra való eszközzel aranyszemcséket mos ki; aranyász¹’ ❖ Az arany mosóknak … nem szabad ezt másnak el-adni (1790 Mindenes Gyűjtemény C0368, 254) | az aranymosók egyedül a földesuraknál tartozzanak magokat jelenteni (1832 Deák Ferenc CD51) | Az erdélyi Szamos és Aranyos folyók mentén, a Csallóközben és a Szigetközben, a Dráva és Mura mente egyes falvaiban még él néhány aranymosó (1959 Népszabadság márc. 8. C4811, 13).

2. (ritk) ’aranymosást végző üzem’ ❖ A legelső aranymosók Sutter tábornok birtokán az El-Doradoi kerületben keletkeztek (1893 PallasLex. CD02) | a föld és a rajta művelt kis bányák és aranymosók használata fejében együttesen fizetett magángazdasági földbér (1928 Hóman Bálint CD42) | az ő aranymosójukból ömlött ki ciános víz (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

aranymosó ❖ melléknév és főnév ◦ 1A ◦
permalink
I. melléknév
1.
aranymosással foglalkozó 〈személy, ill. vállalat〉
teli van a’ vizek mejjéke nyáron által aranymosó Tzigányokkal
(1800 Nyulas Ferenc)
Az aranymosó parasztok is néha hónapokig hiába mossák a Száva fövényét, egy szem arany sem marad szitájukban
(1913 Krúdy Gyula)
Magyarország a román kormánnyal és a román–ausztrál aranymosó vállalattal szemben szövetségesként csak az alternatív világ szolidaritására támaszkodhat
(2000 Magyar Hírlap)
2.
folyó homokjából, iszapjából az aranyszemcséket vízsugár segítségével kiválasztó 〈eszköz, berendezés〉
aranymosó medenczék
(1871 Orbán Balázs)
Aranymosó bölcső
(1893 PallasLex.)
A lány … az aranymosó szitáknál … dolgozott
(1917 Móricz Zsigmond)
[az aranymosás] legősibb eszköze az állati szőrmés bőr, a rovátkolt deszkalap, fejlettebb formája pedig a posztóval fedett aranymosó pad
(1991 Magyar néprajz)
3.
olyan 〈hely, telep stb.〉, ahol aranymosással foglalkoznak
aranymosóhely; ein Ort, wo das Gold Gewaschen wird
(1818 Márton József¹)
meglátogattam a [kaliforniai arany]bányákat és aranymosó telepeket
(1858 Xantus János)
Európa egyik leggazdagabb aranymosó helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt, legfőképpen Erdély, a Kisalföld és a Muraköz
(1991 Magyar néprajz)
[az ausztrál cég] Nagybánya határában megkezdte aranymosó üzemének felépítését
(2000 Magyar Hírlap)
II. főnév
1.
az a személy, aki azzal foglalkozik, hogy a folyóvíz homokjából, iszapjából arra való eszközzel aranyszemcséket mos ki; aranyász¹
Az arany mosóknak … nem szabad ezt másnak el-adni
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
az aranymosók egyedül a földesuraknál tartozzanak magokat jelenteni
(1832 Deák Ferenc)
Az erdélyi Szamos és Aranyos folyók mentén, a Csallóközben és a Szigetközben, a Dráva és Mura mente egyes falvaiban még él néhány aranymosó
(1959 Népszabadság márc. 8.)
2. (ritk)
aranymosást végző üzem
A legelső aranymosók Sutter tábornok birtokán az El-Doradoi kerületben keletkeztek
(1893 PallasLex.)
a föld és a rajta művelt kis bányák és aranymosók használata fejében együttesen fizetett magángazdasági földbér
(1928 Hóman Bálint)
az ő aranymosójukból ömlött ki ciános víz
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások