aránysúly fn 4A8 (rég)

1. (Fiz) ’vmely dolog tömegének és térfogatának az anyagra jellemző hányadosa; sűrűség’ ❖ Az éreny [= platina] szine fehér […] Minden ismert ércek közt a legnehezebb. Aránysúlya t. i. 21,2–21,5 (1844 Nendtvich Károly 8330014, 406) | [a sós tavak vizének] aránysúlya 1,050 s ez okozza, hogy a testet fentartja (1889 Orbán Balázs CD22).

2. ’két jelenség közötti megfelelő mértékbeli viszony’ ❖ ezen büntetés […] csekély s nincsen aránysúlyban a bűnnel (1835 Deák Ferenc C1359, 135).

3. ’egyensúlyi állapot, amelyben az ellentétes erők, mozzanatok, törekvések kiegyenlítik egymást’ ❖ a’ midőn az érzéki és lelki erők között tartandó aránysully elmozdíttatvan, az elsőbbség a’ testnek adaték? (1822 Aurora C0030, 285) | [vajon a kút] haszna aránysulyba fogja e helyezni magát a’ költséggel? (1834 Széchenyi István C3881, 50).

Vö. CzF.

aránysúly főnév 4A8 (rég)
1. (Fiz)
vmely dolog tömegének és térfogatának az anyagra jellemző hányadosa; sűrűség
Az éreny [= platina] szine fehér […] Minden ismert ércek közt a legnehezebb. Aránysúlya t. i.tudniillik 21,2–21,5
(1844 Nendtvich Károly)
[a sós tavak vizének] aránysúlya 1,050 s ez okozza, hogy a testet fentartja
(1889 Orbán Balázs)
2.
két jelenség közötti megfelelő mértékbeli viszony
ezen büntetés […] csekély s nincsen aránysúlyban a bűnnel
(1835 Deák Ferenc)
3.
egyensúlyi állapot, amelyben az ellentétes erők, mozzanatok, törekvések kiegyenlítik egymást
a’ midőn az érzéki és lelki erők között tartandó aránysully elmozdíttatvan, az elsőbbség a’ testnek adaték?
(1822 Aurora)
[vajon a kút] haszna aránysulyba fogja e helyezni magát a’ költséggel?
(1834 Széchenyi István)
Vö. CzF.

Beállítások