adószedő mn és fn 1C

I. mn (átv is)

’az adókat begyűjtő, azok beszedésével foglalkozó 〈intézmény〉’ ❖ Az emberiség rosszabbik fele (mint tudva van, a férfinem!) sietett e bájos adószedő hivatalba, tartozását leróni (1875 Jókai Mór CD18) | kamarai, pénzbeváltó, sótiszti, adószedő vagy más közhivatalokban (1896 PallasLex. CD02) | Az eladási illeték megfordítja a felek érdekeit, mert ezentúl az adószedő szerveknek az lesz az érdekük, hogy a vámértéket leszorítsák (1985 Révész Sándor 1133001, 29).

II. fn (jelzőként is) (/Tört)

’az adók beszedését, begyűjtését végző hivatalos személy, tisztviselő’ ❖ Azutánn a több Tisztségekre el-állíttattak közl Adó-Szednek Benitzki Jósef Úr, választatott (1780 Magyar Hírmondó C0268, 37) | Ha az adó egyszer ki van vetve: az adószedő a vármegye közép helyén megállapodik, és onnan 15 nap alatt az adót behajtja (1853 Teleki József² 8471006, 508) | adószedő urak (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 87) | egész falvak népe menekült a hadak vagy az adószedők elől a mocsárvilágba (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

a. (sajtó) ’adóhivatali tisztviselő, kül. adóellenőr’ ❖ a jámbor adószedők úgy képzelik, hogy ha valamely kedvezményt megszüntetnek, az pont annyi adóbevétel-növekedést jelent, mint amennyit a kedvezmény érintett (1994 Magyar Hírlap CD09) | [az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal] központi államigazgatási szerv, a 7300 „adószedő” pedig köztisztviselői státusban van (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

adószedő melléknév és főnév 1C
I. melléknév (átv is)
az adókat begyűjtő, azok beszedésével foglalkozó 〈intézmény〉
Az emberiség rosszabbik fele (mint tudva van, a férfinem!) sietett e bájos adószedő hivatalba, tartozását leróni
(1875 Jókai Mór)
kamarai, pénzbeváltó, sótiszti, adószedő vagy más közhivatalokban
(1896 PallasLex.)
Az eladási illeték megfordítja a felek érdekeit, mert ezentúl az adószedő szerveknek az lesz az érdekük, hogy a vámértéket leszorítsák
(1985 Révész Sándor)
II. főnév (jelzőként is) (/Tört)
az adók beszedését, begyűjtését végző hivatalos személy, tisztviselő
Azutánn a több Tisztségekre el-állíttattak közl Adó-Szednek Benitzki Jósef Úr, választatott
(1780 Magyar Hírmondó)
Ha az adó egyszer ki van vetve: az adószedő a vármegye közép helyén megállapodik, és onnan 15 nap alatt az adót behajtja
(1853 Teleki József²)
adószedő urak
(1935 Móricz Zsigmond)
egész falvak népe menekült a hadak vagy az adószedők elől a mocsárvilágba
(1993 A magyarság kézikönyve)
a. (sajtó)
adóhivatali tisztviselő, kül. adóellenőr
a jámbor adószedők úgy képzelik, hogy ha valamely kedvezményt megszüntetnek, az pont annyi adóbevétel-növekedést jelent, mint amennyit a kedvezmény érintett
(1994 Magyar Hírlap)
[az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal] központi államigazgatási szerv, a 7300 „adószedő” pedig köztisztviselői státusban van
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások