árnyékos mn és fn 

I. mn 15A

1. ’árnyékot adó’ ❖ ezen erdben a’ tbbi kzt vólt egy nagy árnyékos fa (1781 Patay Sámuel ford. C0710, 141) | egyszerre világosabb lesz, amint kijutnak a pályaudvar árnyékos tetőzete alól a napvilágra (1931 Sárközi György 9587012, 333) | [a] Vármegyeháza árnyékos oszloprendjével (1936 Szekfű Gyula CD42) | a nők lakosztályai mellett árnyékos fák állhattak (2000 Lakáskultúra CD39).

2. ’árnyékba borított, hűvös’ ❖ Ez Füvetske [ti. a farkasszőlő] sürü, árnyékos, nedves Erdökben találtatik (1775 Csapó József 7062001, 65) | Le-ledőlsz egy vén tölgy árnyékos tövében (1817 Batsányi János C0883, 132) | Árnyékosabb lesz ott a béres házban (1884 Győry Vilmos C1971, 9) | a déli hőség ellen az árnyékos oldalt keresték (1899 Baksay Sándor C0729, 107) | [a kocsi] átkanyarodott a tér árnyékos oldalára (1944 Remenyik Zsigmond 9561001, 14) | A szoba árnyékos sarkában (1981 Mohás Lívia 1109001, 72).

3. árnyékos fény (rég, Műv) ’〈festészetben:〉 a fény és árnyék lágy átmeneteivel v. éles ellentéteivel dolgozó művészi ábrázolásmód, ill. visszaverődő fény (hatása) az árnyékban levő alakon, tárgyon’ ❖ Angelo Mihály ragyogó színezését és Corregióra emlékeztető árnyékos fényét sokan csodálták (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A spanyol ízlés sajátságos elemei: a realizmusnak a vallásos érzelemmel való egybekapcsolása, az árnyékos fény kiemelése (1897 PallasLex. CD02) | Rembrandt művészetének festőisége, amely az árnyékos fény (clairobscur) eszközének alkalmazásával a látható világnak oly egységes, a realizmusból kiemelkedő képét adja, itt [ti. az Éjjeli őrjárat című festményen] tetőpontra emelkedik (1924 RévaiNagyLex. C5712, 150).

4. ’sötét, komor, szomorú 〈hangulat, (élet)érzés〉, ill. ezt tükröző 〈mű(alkotás)〉’ ❖ Az öreg Miklósnak felderűl orcája, Árnyékos búbánat nem vet foltot rája (1854 Arany János CD01) | Liliomfi Szilvayának arcán árnyékos a bohóság mosolya (1915 Budapesti Hírlap nov. 5. C4703, 4) | [Beethoven C-dúr versenyének] alaphangulata vidám és derűs, úgyszólván egyetlen árnyékosabb részt sem találunk az egész mű folyamán (1957 Műsorfüzet C0372, 3).

5. ’gondokkal, nehézségekkel terhelt, ill. sötét, nyomorúságos 〈időszak, helyzet stb.〉’ ❖ Ez a heterogén világ, ennek is árnyékosabb része, a proletárvilág az igazi terrénuma [Hollós Korvin Lajosnak] (1939 Baráth Ferenc² CD10) | [a Jelenések könyve] olyan emberek körében keletkezett, és tehetett szert népszerűségre, akik az élet árnyékos oldalán állottak (1977 Gecse Gusztáv 1057001, 24) | A mai Magyarország árnyékos feléről készülhetnek riportok, tudósítások, jelentések (1995 Magyar Hírlap CD09) | A múlt szép és fényes, a jelen kissé csúnyácska és árnyékos (1999 Magyar Hírlap CD09).

6. árnyékos oldal (rendsz. birt jelzővel) (átv is) ’vminek, ritk. vkinek előnytelen oldala, ill. hátrányos vonása, hátulütője; árnyoldal’ ❖ [vannak] árnyékos oldalok is [Amerikában], például a’ pénz nagy előhatása […], a szép müvészetek resteltebb üzése, a’ durva érzéki élet (1832 Jelenkor C0223, 55) | ha ezeket árnyékos oldalának lenni elesmérjük is Mátyásnak: mennyi! és mennyivel több! a’ mi ragyogó fényben tünteti fel előttünk az ő országlását (1837 Péczely József 8359006, 338) | Budán a várban az országgyűléseknek s a residentiális jellemnek volt árnyékos oldala is (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a korszak] árnyékos oldalait csupán Liszt és a hozzá hasonlóan elhivatott néhány kivételes művész vette észre (1974 Pernye András 9527003, 371).

II. fn 4A (ritk)

’árnyékot adó dolog, tárgy, ill. árnyékba borított, hűvös hely’ ❖ Alíg értek a’ zld árnyékos alá (1797 Nagy Sámuel¹ ford.–Gessner C3291, 78) | az elfáradt ló szinte uj erőt kap, ha az árnyékosban vagy öt perczig megpihenhet (1851 A Falu Könyve C1667, 173) | leálltam valami árnyékosban (2000 Magyar Hírlap CD09).

J: árnyas.

ÖU: szél~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árnyék; ÉKsz.; ÚMTsz.

árnyékos melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1.
árnyékot adó
ezen erdben a’ tbbi kzt vólt egy nagy árnyékos fa
(1781 Patay Sámuel ford.)
egyszerre világosabb lesz, amint kijutnak a pályaudvar árnyékos tetőzete alól a napvilágra
(1931 Sárközi György)
[a] Vármegyeháza árnyékos oszloprendjével
(1936 Szekfű Gyula)
a nők lakosztályai mellett árnyékos fák állhattak
(2000 Lakáskultúra)
2.
árnyékba borított, hűvös
Ez Füvetske [ti. a farkasszőlő] sürü, árnyékos, nedves Erdökben találtatik
(1775 Csapó József)
Le-ledőlsz egy vén tölgy árnyékos tövében
(1817 Batsányi János)
Árnyékosabb lesz ott a béres házban
(1884 Győry Vilmos)
a déli hőség ellen az árnyékos oldalt keresték
(1899 Baksay Sándor)
[a kocsi] átkanyarodott a tér árnyékos oldalára
(1944 Remenyik Zsigmond)
A szoba árnyékos sarkában
(1981 Mohás Lívia)
3.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
árnyékos fény (rég, Műv)
〈festészetben:〉 a fény és árnyék lágy átmeneteivel v. éles ellentéteivel dolgozó művészi ábrázolásmód, ill. visszaverődő fény (hatása) az árnyékban levő alakon, tárgyon
Angelo Mihály ragyogó színezését és Corregióra emlékeztető árnyékos fényét sokan csodálták
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A spanyol ízlés sajátságos elemei: a realizmusnak a vallásos érzelemmel való egybekapcsolása, az árnyékos fény kiemelése
(1897 PallasLex.)
Rembrandt művészetének festőisége, amely az árnyékos fény (clairobscur) eszközének alkalmazásával a látható világnak oly egységes, a realizmusból kiemelkedő képét adja, itt [ti. az Éjjeli őrjárat című festményen] tetőpontra emelkedik
(1924 RévaiNagyLex.)
4.
sötét, komor, szomorú 〈hangulat, (élet)érzés〉, ill. ezt tükröző 〈mű(alkotás)
Az öreg Miklósnak felderűl orcája, Árnyékos búbánat nem vet foltot rája
(1854 Arany János)
Liliomfi Szilvayának arcán árnyékos a bohóság mosolya
(1915 Budapesti Hírlap nov. 5.)
[Beethoven C-dúr versenyének] alaphangulata vidám és derűs, úgyszólván egyetlen árnyékosabb részt sem találunk az egész mű folyamán
(1957 Műsorfüzet)
5.
gondokkal, nehézségekkel terhelt, ill. sötét, nyomorúságos 〈időszak, helyzet stb.〉
Ez a heterogén világ, ennek is árnyékosabb része, a proletárvilág az igazi terrénuma [Hollós Korvin Lajosnak]
(1939 Baráth Ferenc²)
[a Jelenések könyve] olyan emberek körében keletkezett, és tehetett szert népszerűségre, akik az élet árnyékos oldalán állottak
(1977 Gecse Gusztáv)
A mai Magyarország árnyékos feléről készülhetnek riportok, tudósítások, jelentések
(1995 Magyar Hírlap)
A múlt szép és fényes, a jelen kissé csúnyácska és árnyékos
(1999 Magyar Hírlap)
6.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
árnyékos oldal (rendsz. birt jelzővel) (átv is)
vminek, ritk. vkinek előnytelen oldala, ill. hátrányos vonása, hátulütője; árnyoldal
[vannak] árnyékos oldalok is [Amerikában], például a’ pénz nagy előhatása […], a szép müvészetek resteltebb üzése, a’ durva érzéki élet
(1832 Jelenkor)
ha ezeket árnyékos oldalának lenni elesmérjük is Mátyásnak: mennyi! és mennyivel több! a’ mi ragyogó fényben tünteti fel előttünk az ő országlását
(1837 Péczely József)
Budán a várban az országgyűléseknek s a residentiális jellemnek volt árnyékos oldala is
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[a korszak] árnyékos oldalait csupán Liszt és a hozzá hasonlóan elhivatott néhány kivételes művész vette észre
(1974 Pernye András)
II. főnév 4A (ritk)
árnyékot adó dolog, tárgy, ill. árnyékba borított, hűvös hely
Alíg értek a’ zld árnyékos alá
(1797 Nagy Sámuel¹ ford.Gessner)
az elfáradt ló szinte uj erőt kap, ha az árnyékosban vagy öt perczig megpihenhet
(1851 A Falu Könyve)
leálltam valami árnyékosban
(2000 Magyar Hírlap)
J: árnyas
ÖU: szélárnyékos
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árnyék; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások