árok fn 7A3 

1. ’a talajba (víz elvezetésére) ásott hosszú(kás) mélyedés’ ❖ a’ Viz-állásos Földröl […] Árkok által el-vette az ember a’ vizet (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332004, 34) | Ássunk árkokat is! (1845 Arany János CD01) | árokba dűlt szekéren (1894 Malonyay Dezső 8292001, 79) | hóval telt árokba fordult a szán (1942 Ignácz Rózsa 9269003, 81) | kint álltak az út szélén, közvetlenül az árok mentén, a fák alatt (1963 Rónay György 9573001, 277) | árokba borultak (1985 Szakonyi Károly 9635002, 18).

1a. ’〈hadviselésben v. sportban:〉 fedezékül v. akadályul ásott hosszú(kás) mélyedés’ ❖ [A Hetruria tartománybeliek] hoſzſzú mély árkokat ástak, hogy k azokba lévén, azon ellenſég ne árthasson nékiek (1796 Gvadányi József ford. 7125026, 107) | Ali pasa a várat ostromolta s annak árkait feltöltendő, temérdek fát hordatott össze (1865 Salamon Ferenc 8402011, 565) | tavaszi Mars-mezői lóversenyen a majoresco [= elsőszülött] egy akadály átugratásánál belebukott az árokba, s ló és lovas kitörte a nyakát (1875 Jókai Mór CD18) | Ha tele lettek volna municzióval, megvárhatták volna az oroszt az árokban, onnan elboríthatták volna golyóval, így szokás a rohamra jövő ellenséget fogadni (1916 Molnár Ferenc² 9453025, 123) | a pályán kilenc akadály készült: […] egy rőzsével teletüzdelt sánc, mögötte pedig úgy, hogy a ló nem láthatta meg, egy árok (a ló vagy átvitte mind a két akadályt, vagy felbukott) (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 216).

1b. ’vetemény, magvak, palánta elültetésére húzott v. ásott hosszú(kás) mélyedés’ ❖ Némellyek 3 vagy négy kis árkot tsinálnak az ágyon, tsak a’ gerebje’ fokával, egyenesen, mint mikor holmi eggyetmást sorra szoktunk vetni (1805 Pethe Ferenc 8364012, 114) | a borsónak szánt ágyakat megkapálva, szépen el kell gerebelni, s késziteni, az ágyakon pedig hosszában egy lábnyi távolságra három ujjnyi mélységű árkok vonassanak (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 135) | Ekével mélyített árkok aljába ültetik a csemetéket, így közelebb kerülnek a nedvességben gazdagabb alsó talajrétegekhez (1987 Antalffy Gyula 1004004, 121).

2. ’Természeti erők által létrehozott mélyedés.’

2a. (tulajdonnév részeként is) (Föld) ’a földkéreg szétnyílása, rétegeinek lesüllyedése v. lepusztulása által keletkezett hosszú, keskeny mélyedés’ ❖ [A] vetődések […] hosszú sasbérceket hoztak létre, melyeket egymástól tektonikus árkok választottak el (1946 Radnóty Egon 1129001, 5) | [az] Északi-Bakony egyértelmű határokkal különül el környezetétől. Ezt bizonyítja keleti oldalán a Móri-árok vagy a délin a Veszprém–Devecseri-árok (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

2b. (rég, átv is) ’〈földfelszínen:〉 folyó- v. állóvíznek helyet adó mélyedés; meder’ ❖ köſziklás hegyeink a’ tengereket árkokba zabolázhattyák (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 15) | hogy a víz elbírjon bárminő nagy bárkát, Előbb szabályozni kell a folyók árkát (1849 Sárosi Gyula 8404001, 81) | A falu egész lakossága … mind a töltéseken dolgozott, s mégis alig birták a vizet árkában tartani (1859 Eötvös József C1594, 192) | tán árka lesz … a vád-özönnek (1912 Ady Endre C0536, 460).

2c. (kissé rég) ’két v. több hegy, magaslat között levő mélyedés’ ❖ Megy hát nagy erdben, járatlan útakonn, Kziklás bértzekenn, meredek árkokonn (1787 Pálóczi Horváth Ádám 7257020, 14) | Az Ispervölgy mélyre vájt, szinte komor árok tetejükig erdős hegyek között (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Folytatom utamat mélyeken, köveken, árkon és hegyeken át (1933 Dsida Jenő 9114018, 52).

3. (vál) ’〈ember bőrén:〉 bevágásszerű vonal, ránc’ ❖ Könnyem, mint sebesen szétrohanó patak Úgy folyt artzulatom’ bánatos árkain (1828 Uránia C0421, 336) | Szinte baltával vágták e tenyér néhány árkát; hol másoknál a sors folyt, nála verejték s por volt (1950 Illyés Gyula 9274051, 6) | homlokán elmélyednek a ráncok, nyaka megmerevedik, a lötyögő bőrön, az ádámcsutka felett keresztrejtvényt alkotnak az árkok (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 58).

3a. ’a szem alatti, félkör alakú mélyedés’ ❖ szeme besüppedt, arca elvékonyodott; szeme alatt a sok sirástól szinte kék árok képződött (1907 Gárdonyi Géza C1842, 439) | Szemem is öregbül, árnyékolja árok (1937 József Attila CD01) | Pękalski borostásan, mély árkokkal a szeme alatt könyökölt az asztalra, nyakkendője gyűrötten lógott bele egy kis tányér zsírba (1978 Spiró György 1143001, 136).

4. (vál) ’elválasztó felfogásbeli különbség’ ❖ Mekkora árok választá el a két öreget egymástól: azonnal meglátandjuk (1864 Vas Gereben C4381, 238) | a gondolkodás és érzés különbsége széles árkot von a műveltek és a tömeg között (1898 Péterfy Jenő C0064, 343) | árkot húzni az úgynevezett artistaság s az úgynevezett színművészet között nem lehet (1901 Ady Endre C0535, 257) | A tudományági differenciálódás […] elkerülhetetlen velejárójaként […] a szegmentumok közötti mezsgye-vonalak árokká, sőt szakadékká mélyültek (1975 Berend T. Iván 2056001, 9).

Ö: alap~, futó~, határ~, lövész~, temető~, vár~.

Fr: zenekari.

ÖU: ostrom~, sánc~.

ÖE: ~fal, ~sánc, ~ugrás, ~víz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.