artikulált mn-i ign és mn 12A7

I. mn-i ign → artikulál.

II. mn

1. (Nyelvt) artikulált hang ’〈az artikulálatlan, tagolatlan, ill. az állati hanggal szemben:〉 emberi, ill. beszédhang’ ❖ artikulált hangoknak nevezik az emberi hangokat szemben az állatiakkal (1893 PallasLex. CD02) | [Humboldt] a nyelvet el sem tudja képzelni másként, mint a szellemnek arra irányuló, örökké ismétlődő munkáját, hogy az artikulált hang a gondolat kifejezésére alkalmassá váljék (1987 Balázs János² 1009006, 659).

1a. (Tud) ’beszédhangokra tagolt’ ❖ a 3. homloktekervény az emberben […] az artikulált beszéd centruma (1893 PallasLex. CD02).

2. (vál) ’tökéletesen megformált 〈hang〉, ill. tagoltan ejtett, (jól) érthető 〈szó, beszéd〉’ ❖ ugyanazon artikulált hangokat egymás után ejti ki (1863 Szász Károly² C3822, 73) | szólt [a grófnő] simán folyó hangon s jól artikulált francia nyelven, ahogy azok beszélik, akik könyvből tanulták (1891 Jókai Mór CD18) | [Laci], aki hallási fogyatékosságban szenved […] a Nemzeti dalt mondja el, elég artikuláltan (1961 Magyar Nemzet márc. 26. C4799, 5) | Eregetik ki […] szájukon a meleg levegőt, […] amit nem érteni sem akusztikailag, sem gondolatilag, mert ők sem értik, amit mondanak, és nem értik a fortélyát, miként lehet artikulált hangzókat képezni (1991 Molnár Gál Péter 2038033, 127) | artikulált beszédű (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (beszédben) egyértelműen kifejezett, világosan megfogalmazott, kinyilvánított, határozott formát kapott’ ❖ egy konfliktusgazdag emberi világ makrokozmosza kap artikulált megfogalmazást (1970 Zoltai Dénes 1165002, 227) | [fény derül a] nevelési célok és föladatok artikuláltabb megfogalmazhatóságára (1990 Boross Sándor² 2029029, 653) | artikulált programjukból [ti. a Nagy Imre vezette reformereknek] hiányzott a szovjet csapatok kivonásának és a pluralizmus visszaállításának követelése (1996 Szakolczai Attila CD17).

Vö. ÉrtSz.; TESz. artikulál; IdSz.

artikulált melléknévi igenév és melléknév 12A7
I. melléknévi igenévartikulál
II. melléknév
1. (Nyelvt)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
artikulált hang
〈az artikulálatlan, tagolatlan, ill. az állati hanggal szemben:〉 emberi, ill. beszédhang
artikulált hangoknak nevezik az emberi hangokat szemben az állatiakkal
(1893 PallasLex.)
[Humboldt] a nyelvet el sem tudja képzelni másként, mint a szellemnek arra irányuló, örökké ismétlődő munkáját, hogy az artikulált hang a gondolat kifejezésére alkalmassá váljék
(1987 Balázs János²)
1a. (Tud)
beszédhangokra tagolt
a 3. homloktekervény az emberben […] az artikulált beszéd centruma
(1893 PallasLex.)
2. (vál)
tökéletesen megformált 〈hang〉, ill. tagoltan ejtett, (jól) érthető 〈szó, beszéd〉
ugyanazon artikulált hangokat egymás után ejti ki
(1863 Szász Károly²)
szólt [a grófnő] simán folyó hangon s jól artikulált francia nyelven, ahogy azok beszélik, akik könyvből tanulták
(1891 Jókai Mór)
[Laci], aki hallási fogyatékosságban szenved […] a Nemzeti dalt mondja el, elég artikuláltan
(1961 Magyar Nemzet márc. 26.)
Eregetik ki […] szájukon a meleg levegőt, […] amit nem érteni sem akusztikailag, sem gondolatilag, mert ők sem értik, amit mondanak, és nem értik a fortélyát, miként lehet artikulált hangzókat képezni
(1991 Molnár Gál Péter)
artikulált beszédű
(1996 Magyar Hírlap)
3.
(beszédben) egyértelműen kifejezett, világosan megfogalmazott, kinyilvánított, határozott formát kapott
egy konfliktusgazdag emberi világ makrokozmosza kap artikulált megfogalmazást
(1970 Zoltai Dénes)
[fény derül a] nevelési célok és föladatok artikuláltabb megfogalmazhatóságára
(1990 Boross Sándor²)
artikulált programjukból [ti. a Nagy Imre vezette reformereknek] hiányzott a szovjet csapatok kivonásának és a pluralizmus visszaállításának követelése
(1996 Szakolczai Attila)
Vö. ÉrtSz.; TESz. artikulál; IdSz.

Beállítások