árverez ige 4b
1. tn ’árverésen vételi v. bérlési ajánlatot tesz vmire’ ❖ Licitál: – árverez (1835 Kunoss Endre C2852, 57) | az a bizonyos magyar ember, akire őkegyelmessége rábízta, hogy Silbermann nyolcezer forintos lovaira árverezzen őhelyette, a lovakat elhozta, s az ár iránt majd személyesen fog előterjesztést tenni (1872 Jókai Mór 8209005, 163) | [a nyilvános árverésre] az árverezni óhajtók meghivatnak (1913 Besztercebánya és Vidéke 2101001, 6) | először csak a helybeliek árverezhetnek, majd a földbirtok másik felére úgymond mindenki licitálhat (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. tn (átv is) ’〈árverésen〉 följebb viszi vminek az árát; licitál’ ❖ egymásra árverező érdekek sokadalma (1864 Halmágyi Sándor 8177003, 218) | Mind a két párt a végső erőfogyásig árverezne egymásra, hogy egy olyan ősnemesi palotát az ellenfele kezébe jutni ne engedjen (1887 Jókai Mór CD18) | Más út nem volt előttük, mint a kisbérlet megszerzése, vagy pedig a földönfutás. Árvereztek tehát végső elszántsággal (1937 Féja Géza 9138005, 247) | egy-egy nagyobb hatáskörű és nagyobb jövedelmezőség hírében álló állás elnyeréséért egymásra árvereztek (1940 Magyar művelődéstörténet CD43) | Igérjen rá a húszezerre valamennyit, akármennyit, hálás leszek érte … ez a két pasas árverezik … szeretném egy kicsit fölemelni. Jó? Neumann úr hamiskásan mosolygott, intett a szemével: jó (1931 Oláh Gábor 9487062, 64).
1b. ts (rég) ’ua.’ ❖ a czigányok közt folyt az alku az utóbbi [ti. a ló] felett. – Egy hiján husz magyar forint s harmadfél susták! árverezé az egyik alkudozó czigány (1863 Dózsa Dániel 8111051, 51) | boglárok, lánckötő csatok egész halommal, s azokba foglaltan az ékszerészet ritkaságai, amiket a műszeretők egymásra árvereznek (1872 Jókai Mór CD18) | A sok fényes hatalmas úr egymásra árverezte a komondorokat (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).
1c. ts (rég, átv is) ’〈árat, értéket〉 emel, felver’ ❖ Szüntelenül árverezte magasabbra az eszméket [Kossuth] (1850 Kemény Zsigmond C2594, 120) | alkudjál velök, árverezd a díjukat (1852 Jókai Mór C2241, 28).
2. ts ’〈kül. vagyontárgyakat, ritk. bérleti jogot〉 árveréssel árusít’ ❖ a mi árúja van a boltjában, árvereztessék a hitelezők (1851 Fiatalság Barátja 8621001, 44) | árverezik a házat (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 84) | [a Műgyűjtők Galériája] hetedik helyre került a festményeket és műtárgyakat árverező házak versenyében (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Dudaron a háború után] továbbra is van községi bíró […], van tűzoltóparancsnok és laikus húsvizsgáló, és a kovácsházat ugyanúgy árverezik, mint negyven évvel korábban (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).
2a. ’árveréssel eladja vkinek a vagyontárgyait’ ❖ úri embert nem árvereztek még talán soha (1898 Bródy Sándor C1192, 50) | Tán árvereznek benneteket? (1954 Sarkadi Imre 9586003, 29).
3. tn ’árverést vezet, tart, rendez’ ❖ az esküdtet néha elhívják becsűsnek, vagy dézsmálni [ti. dézsmát szedni], vagy árverezni és ilyenkor külön napidíj jár (1948 Szabó Pál² 9631005, 160) | már foglaltak is a tanyán, hogy árvereznek (1954 Darvas József 9101013, 64) | volt három Munkácsy kép az akkor még egyedül árverező BÁV aukcióin (1995 Magyar Hírlap CD09).
J: árverel.
Ö: el~.
Sz: árverezés.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árverés; ÉKsz.