ásványos mn 15A

1. ’a földkéregben (ásványként v. ásványban) előforduló 〈anyag〉; ásványi’ ❖ Asványos szenet böven találánk (1783 Molnár János C0292, 148) | A löszanyag ásványos alkatelemeiből következtetett a távolról szállított mállási termékek területének földtani fölépítésére (1970 Vadász Elemér CD30) | Hasonló megjelenésű, de némileg eltérő ásványos összetételű kőzetekkel találkozhatunk néhány kilométerrel nyugatabbra (1997 Magyarország földje CD05).

1a. (rég) ’régi geológiai korokban föld alá került és ott megkövült 〈élőlény〉; ásatag’ ❖ Emlegeti a’ Duna mellett és Erdélyben talált ásványos elefántot (1783 Molnár János C0291, 49) | [Partsch a balatoni „kecskekörmök” alá] négy fajt, mind ásványost, tulajdonít (1837 Figyelmező C6730, 24).

2. (rég) ’ásványokat tartalmazó’ ❖ a’ folyóknak árkai megváltoznak, új ásványos, és meleg források támadnak (1809 Varga Márton 8510008, 255) | az ásványos meleg fürdőknek csinos épületkéje (1870 Orbán Balázs CD22) | ásványos-forrás is annyi van Csikban, mint sehol egyebütt (1909 Malonyay Dezső CD07) ásványos víz (rég) ’az átlagosnál több oldott vegyi anyagot tartalmazó(, gyógyhatású) forrásvíz; ásványvíz’ ❖ Illy formán erednek az ásványosos [!] vizek (aquae minerales) (1783 Molnár János C0292, 346) | Ásványos-víz: Mineralis aqua (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 223) | vannak kutak mellyeknek vizét, különös íze miatt, némelly betegségekben gyógy szerűl isszák; ezeket gyógyforrásoknak, ásványos vizeknek nevezik (1848 Peregriny Elek 8360020, 15) | vannak földrészünknek városai, melyek ásványos vizeik révén évről-évre hihetetlen mértékben gyarapodnak, s vannak egyes ásványos vizek körűl telepek, melyek elképzelhetetlen gyorsasággal nőttek nagyra (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

3. (rég) ’olyan 〈hely〉, ahol ásvány(oka)t lehet találni’ ❖ Ásványos hely (1792 Kisded szótár C0816, 13).

Sz: ásványosodik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.

ásványos melléknév 15A
1.
a földkéregben (ásványként v. ásványban) előforduló 〈anyag〉; ásványi
Asványos szenet böven találánk
(1783 Molnár János)
A löszanyag ásványos alkatelemeiből következtetett a távolról szállított mállási termékek területének földtani fölépítésére
(1970 Vadász Elemér)
Hasonló megjelenésű, de némileg eltérő ásványos összetételű kőzetekkel találkozhatunk néhány kilométerrel nyugatabbra
(1997 Magyarország földje)
1a. (rég)
régi geológiai korokban föld alá került és ott megkövült 〈élőlény〉; ásatag
Emlegeti a’ Duna mellett és Erdélyben talált ásványos elefántot
(1783 Molnár János)
[Partsch a balatoni „kecskekörmök” alá] négy fajt, mind ásványost, tulajdonít
(1837 Figyelmező)
2. (rég)
ásványokat tartalmazó
a’ folyóknak árkai megváltoznak, új ásványos, és meleg források támadnak
(1809 Varga Márton)
az ásványos meleg fürdőknek csinos épületkéje
(1870 Orbán Balázs)
ásványos-forrás is annyi van Csikban, mint sehol egyebütt
(1909 Malonyay Dezső)
ásványos víz (rég)
az átlagosnál több oldott vegyi anyagot tartalmazó(, gyógyhatású) forrásvíz; ásványvíz
Illy formán erednek az ásványosos [!] vizek (aquae minerales)
(1783 Molnár János)
Ásványos-víz: Mineralis aqua
(1809 Végtagokra szedett szótár)
vannak kutak mellyeknek vizét, különös íze miatt, némelly betegségekben gyógy szerűl isszák; ezeket gyógyforrásoknak, ásványos vizeknek nevezik
(1848 Peregriny Elek)
vannak földrészünknek városai, melyek ásványos vizeik révén évről-évre hihetetlen mértékben gyarapodnak, s vannak egyes ásványos vizek körűl telepek, melyek elképzelhetetlen gyorsasággal nőttek nagyra
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
3. (rég)
olyan 〈hely〉, ahol ásvány(oka)t lehet találni
Ásványos hely
(1792 Kisded szótár)
Sz: ásványosodik
Vö. CzF.; ÉrtSz.

Beállítások