asszonyias mn 15A (kissé rég)

1. (férjes) asszonyokra, nőkre jellemző 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ [A könnyek] asszonyias érzelgésből származnak (1843 Nagy Ignác ford.–Paalzow C3277, 164) | asszonyias puhaság (1900 Irodalomtörténeti Közlemények C0217, 177).

2. ’olyan 〈nő〉, akinek külseje, természete stb. férjes asszonyra vall, asszonyos’ ❖ olly kevéssé volt asszonyias, hogy leánynak lehetne tartani (1850 Pesti Röpívek C1517, 13).

2a. ’férjes asszonyhoz illő 〈ruha〉, asszonyos’ ❖ Ez a nehézkes diszités tette asszonyiasabbá … a lányos ruhát (1899 Kemechey Jenő C2587, 4).

3. (férjes) asszonyhoz, nőhöz hasonló, rá emlékeztető 〈személy〉’ ❖ Úgy mint az öcsém … olly asszonyiasan mint ő (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2524, 97) | A’ vogulok mind kis termetűek, asszonyiasak voltak (1864 Hunfalvy Pál C2147, 93) | [A jó író] robusztus férfiassága mellett is annyiban asszonyias, hogy megértéssel veszi tudomásul az élet legkiábrándítóbb valóságait is (1929 Nagy Endre CD10).

3a. (férjes) asszonyokéhoz, nőkéhez hasonló, nőies’ ❖ férfiunál asszonyias, nőnél férfias hang ép oly akadály a szinészetben, mint a megrögzött tájkiejtés, és a beszélő szervek valami hiánya vagy hibás alkotása (1871 Paulay Ede 8357001, 4) | [a kunoknak] asszonyias bő ruhájukról s hajviseletükről már föntebb szóltunk (1900 Nagy Géza CD20) | az utolsó assyriai király […] asszonyias, festett és elpuhult életet élt (1904 ÓkoriLex. CD28).

Vö. CzF. ~, asszonyiasan; ÉrtSz.; TESz. asszony; ÉKsz.

asszonyias melléknév 15A (kissé rég)
1.
(férjes) asszonyokra, nőkre jellemző 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉
[A könnyek] asszonyias érzelgésből származnak
(1843 Nagy Ignác ford.Paalzow)
asszonyias puhaság
(1900 Irodalomtörténeti Közlemények)
2.
olyan 〈nő〉, akinek külseje, természete stb. férjes asszonyra vall, asszonyos
olly kevéssé volt asszonyias, hogy leánynak lehetne tartani
(1850 Pesti Röpívek)
2a.
férjes asszonyhoz illő 〈ruha〉, asszonyos
Ez a nehézkes diszités tette asszonyiasabbá … a lányos ruhát
(1899 Kemechey Jenő)
3.
(férjes) asszonyhoz, nőhöz hasonló, rá emlékeztető 〈személy〉
Úgy mint az öcsém … olly asszonyiasan mint ő
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
A’ vogulok mind kis termetűek, asszonyiasak voltak
(1864 Hunfalvy Pál)
[A jó író] robusztus férfiassága mellett is annyiban asszonyias, hogy megértéssel veszi tudomásul az élet legkiábrándítóbb valóságait is
(1929 Nagy Endre)
3a.
(férjes) asszonyokéhoz, nőkéhez hasonló, nőies
férfiunál asszonyias, nőnél férfias hang ép oly akadály a szinészetben, mint a megrögzött tájkiejtés, és a beszélő szervek valami hiánya vagy hibás alkotása
(1871 Paulay Ede)
[a kunoknak] asszonyias bő ruhájukról s hajviseletükről már föntebb szóltunk
(1900 Nagy Géza)
az utolsó assyriai király […] asszonyias, festett és elpuhult életet élt
(1904 ÓkoriLex.)
Vö. CzF. ~, asszonyiasan; ÉrtSz.; TESz. asszony; ÉKsz.

Beállítások