asztag fn 3A4

1. (/Népr) ’gabonakévékből szabályosan összerakott kazalszerű építmény’ ❖ ſzéna, ’s búza bé-hordattaſſanak, Aſztagok, kalongyák tsürbe rakaſsanak (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225009, 8) | Ha az Élet [= a búza] Asztagban van: több megmarad, minthogy a’ záros helyen az egér több, és a’ legjavát emészti meg a’ szemeknek (1819 e. Nagyváthy János 8328007, 119) | a tetőt a kerek asztagon kúp-alakra, a hosszu asztagon pedig házfedélmódjára készitjük (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045014, 440) | Ott álltak a hatalmas asztagok a szérűben s köztük az éhes cséplőgép (1955 Tatay Sándor 9704001, 18) | Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén, ahol nincsenek tároló építmények, a gabonát szérűn, szérűskertben, rakodón stb. asztagba rakják (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. (jelzőként) ’gabonából ilyen egységnyi mennyiség’ ❖ Közönséges nemességünknek sokasága […] ásítva asztag buzája, kazal szenája felé fordúl (1802 Bessenyei György¹ 7044042, 74) | vagyon egy asztag búzám (1823 Fogarasi Sámuel 7109012, 301) | Rákóczy katonái felgyujtottak a réten egynehány asztag gabonát s a közellevő széna-kazalokat, hogy annál jobban tudják üzni a megfutott török sereget (1858 Vasárnapi Újság febr. 21. CD56) | [A cséplés] addig tartott, míg el nem fogyott a szérűn minden asztag gabona (1981 Varga Gyula CD52).

2. (rendsz. birtokszóként) (irod) ’nagy, több-kevesebb gonddal összerakott halom, kupac vmiből’ ❖ Barátom! hányd fel bár a’ könyvek’ asztagát, Meglátod, hogy egy Nép sem formálta magát (1804 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 283) | [a névjegyek] egész asztagát találta asztalán (1889 Iványi Ödön C2185, 127) | a gróf egy vasládát nyit ki, aztán kezdi belőle kihányi a bankókat, az aranyat, míg egész asztag lesz az asztalon (1900 Mikszáth Kálmán CD04).

Ö: búza~.

ÖU: árpa~, gabona~, gabonás~, kukorica~, rozs~, rőzse~, szalma~.

ÖE: ~alj, ~bontás, ~fedés, ~fenék, ~héj, ~láb, ~ponyva, ~rakás, ~rakó.

Sz: asztagocska.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

asztag főnév 3A4
1. (/Népr)
gabonakévékből szabályosan összerakott kazalszerű építmény
ſzéna, ’s búza bé-hordattaſſanak, Aſztagok, kalongyák tsürbe rakaſsanak
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Ha az Élet [= a búza] Asztagban van: több megmarad, minthogy a’ záros helyen az egér több, és a’ legjavát emészti meg a’ szemeknek
(1819 e. Nagyváthy János)
a tetőt a kerek asztagon kúp-alakra, a hosszu asztagon pedig házfedélmódjára készitjük
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
Ott álltak a hatalmas asztagok a szérűben s köztük az éhes cséplőgép
(1955 Tatay Sándor)
Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén, ahol nincsenek tároló építmények, a gabonát szérűn, szérűskertben, rakodón stb.s a többi asztagba rakják
(1977 NéprajziLex.)
1a. (jelzőként)
gabonából ilyen egységnyi mennyiség
Közönséges nemességünknek sokasága […] ásítva asztag buzája, kazal szenája felé fordúl
(1802 Bessenyei György¹)
vagyon egy asztag búzám
(1823 Fogarasi Sámuel)
Rákóczy katonái felgyujtottak a réten egynehány asztag gabonát s a közellevő széna-kazalokat, hogy annál jobban tudják üzni a megfutott török sereget
(1858 Vasárnapi Újság febr. 21.)
[A cséplés] addig tartott, míg el nem fogyott a szérűn minden asztag gabona
(1981 Varga Gyula)
2. (rendsz. birtokszóként) (irod)
nagy, több-kevesebb gonddal összerakott halom, kupac vmiből
Barátom! hányd fel bár a’ könyvek’ asztagát, Meglátod, hogy egy Nép sem formálta magát
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
[a névjegyek] egész asztagát találta asztalán
(1889 Iványi Ödön)
a gróf egy vasládát nyit ki, aztán kezdi belőle kihányi a bankókat, az aranyat, míg egész asztag lesz az asztalon
(1900 Mikszáth Kálmán)
ÖU: árpaasztag, gabonaasztag, gabonásasztag, kukoricaasztag, rozsasztag, rőzseasztag, szalmaasztag
ÖE: asztagalj, asztagbontás, asztagfedés, asztagfenék, asztaghéj, asztagláb, asztagponyva, asztagrakás, asztagrakó
Sz: asztagocska
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások