asszür (4C9) l. asszír

asszír mn és fn  asszür

I. mn 14A1

1. (Tört) ’Észak-Mezopotámiában, a Tigris folyó mentén megtelepedett, az i. e. 2–1. évezred folyamán egész Mezopotámiát is magában foglaló világbirodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő 〈nép〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ Oh hitvány asszür-szolga, hát mi hír? (1867 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | Layard ásta ki Sargon, Sennaherib, Sardanapál s több asszír király palotáit, talált ott díszes domborúműveket […] és számtalan föliratot (1893 PallasLex. CD02) | magasfövegű, feketeszakállas asszír rabszolga (1911 Feleky Géza CD10) | [Észak-Mezopotámiában] az armenoid típusú őslakosságnak a [beáramló] sémiekkel való elvegyüléséből alakult ki aztán az akkad nyelv tájszólását beszélő asszír nép (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | az asszír nép […] beolvadt az egész Keletet elárasztó arámi lakosságba (1935 Az ókor története CD42) | aszszír katonák (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | Szemiramisz asszír királynő által mintegy 3000 évvel ezelőtt építtetett öntözőcsatorna-hálózat (1998 Természet Világa CD50).

1a. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által létrehozott, hozzá tartozó 〈állam, kultúra, vallás stb.〉’ ❖ Kérdezzétek meg, miért sírt Izrael népe az asszír világcsodák közül, Semiramis függőkertjeiből szent városa romjaihoz vissza (1869 Jókai Mór CD18) | Assyr és egyiptomi falképek (1888 Rendszeres széptan 8163006, 75) | Életfa, vallásos eredetü aszir [!] diszítmény (1894 PallasLex. CD02) | az asszír művészet valamennyi szárnyas oroszlánja, oszlopfeje, kútkávája ott van már a British Múzeumban, a Louvre-ban és a német múzeumokban (1926 Nagy Endre CD10) | [a történészek rámutattak] a második évezred közepéről fennmaradt asszír törvénygyüjteménynek a Hammu-rápi kódexénél nyersebb jogi elveire (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | asszír hadsereg (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209) | [Asszurbanipal (669–627)] uralkodása alatt éri el az asszír birodalom hatalmának csúcsát (1995 BibliaiLex. CD1207) | a bika formájában tisztelt asszír istenségre (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1b. ’(főként) e nép által lakott 〈ország, terület, település〉’ ❖ S már a tenger partja kékül, Ott, hol azután az asszür ország állott (1862 Szász Károly² ford.–Hugo C3837, 1) | Nabu-kudurri-uszur a vitát fegyverrel óhajtván eldönteni, asszír területre tör s Zanku erődjét ostrom alá veszi (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Náhum [próféta] vagyok, Elkós városa szült és zengtem a szót asszír Ninivé buja városa ellen (1944 Radnóti Miklós 9543194, 109) | Legjelentősebb asszír város […] Ninive, ahol Assurbanipal király (668–631) egy nagyszabású könyvtárat létesített (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt sémi 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű (írott) 〈szó, szöveg〉’ ❖ Assyr szók hasonlítása (1867 Magyar írók élete CD27) | [Isis főpapja] ismerte a papyrusok minden titkát, a babiloni, asszír, arab szentkönyveket és írásokat (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | [Az asszír birodalom hanyatlásának idején] a lakosság nem asszír nyelven beszél már, hanem az asszírból és arámiból keletkezett keveréknyelven (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Bábel asszír neve annyit jelent, mint „Isten kapuja” (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | A Kr. e. 12. sz.-i asszír föliratok említenek aramu-törzseket, amelyek a Szír–arab-pusztából benyomultak az asszír kultúrterületre (1989 HaagLex. ford. CD1208) | [Az akkád nyelvnek] a legrégibb változatát ó-akkádnak nevezik. Nyelvi emlékei a Kr. e.-i 24–22. szd.-ból valók. A 2. évezredtől válik szét tulajdonképpen a babiloni és az asszír dialektus (1995 BibliaiLex. CD1207).

2a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’ezen a nyelven’ ❖ Bélsacar v. Nabonedus (asszirul: Belsavusur v. Nabunáid), Babilonia utolsó királya (1893 PallasLex. CD02) | [A jáspis] asszirul: jáspu v. áspu (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | „Azem…” (vagyis „Én…”), mondta Kürosz óperzsául, az írnok pedig leírta: „Ani…” (vagyis „Én…” asszírul) (2000 Magyar Narancs szept. 21. C5336, 41).

2b. ’e nyelv lejegyzésére való 〈írás(jegy)〉’ ❖ Az asszír írás szótag-, nem pedig betűírás (1895 PallasLex. CD02) | arany asszír betűk (1915 Babits Mihály CD10) | A Mezopotámiában föllelt, kereken millió darab sumer, babilóniai és asszír ékírást őrző agyagtáblának csak mintegy tizedét sikerült kibetűzni (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A7

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’Észak-Mezopotámiában, a Tigris folyó mentén megtelepedett, az i. e. 2–1. évezred folyamán egész Mezopotámiát is magában foglaló világbirodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő nép’ ❖ [Régesrégen, amikor azt] a dögletes mocsárt, melyből a görögök és asszírok országa felmerült, mely most Dél-Amerika szavannáit teszi lakhatlanokká [!] (1870 Jókai Mór CD18) | [i. e. 702 körül] az asszírok megtámadták Júda királyságát és ostromolni kezdték Jeruzsálemet (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Az asszírok szállítható cserecikk híján arra törekedtek, hogy adminisztratív vagy katonai eszközökkel kapcsolják magukhoz a gazdasági érdeklődésük körébe eső térségeket (1990 Rácz Árpád CD17) | számos nép uralkodott a ciprusiak fölött, így: asszírok, egyiptomiak, rómaiak, arabok, törökök, majd az angolok vették át a hatalmat (1996 Új Könyvek CD29).

1a. (ne-vel) (ritk) ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ olyan általános nevetés támad az egész társaságban, hogy az még a nyolcszázezer asszírnak a halálordítását is elnyomja, akiket a Malach-Hamoves angyal, Ezekiás kívánatára, Jeruzsálem falai alatt egy éjszaka lesakterozott [= lekaszabolt] (1884 Jókai Mór CD18).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába, az északkeleti sémi nyelvek közé tartozó, kihalt nyelv, az akkád nyelv egyik dialektusa’ ❖ [A Borsippa város nevének megfelelő] Barsib helyett a régebbi irásokban Badsib is fordul elő, ami a régi asszirban „Második Bábel”-t jelentett (1893 PallasLex. CD02) | [a gonosz szellem megfelelője] az asszírban: „sédú” egy állat-isten neve, jó- vagy rosszindulatú démon (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | A Mezopotámia területén beszélt két nagy sémi nyelvcsoportnak, a babiloninak és a vele nagy mértékben rokon asszírnak összefoglaló neve az akkád nyelv (1995 BibliaiLex. CD1207).

J: asszírius.

Sz: asszirológia, asszirológus.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.