asztali mn és fn 1A3

I. mn

1. ’asztalon tartott, az asztalhoz tartozó 〈tárgy〉’ ❖ a’ ’sebbeli és asztali órákat [rugók mozgatják] (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 119) | egy nemes arcú, fehér hajú aggastyán merengett az asztali gyertyák fényében (1887 Mikszáth Kálmán CD04) | Az asztali csengőt megrázza [a kapitány] (1922 e. Gárdonyi Géza C1838, 24) | Arrább tett egy tintatartót, az eldűlt asztali naptárt felállította (1941 Tatay Sándor 9704005, 172) | Eloltottam az asztali lámpát (1981 Dénes Tibor 9812002, 73) | biedermeier asztali tükör (2000 Lakáskultúra CD39).

1a. ’kisebb méretű, asztalon elhelyezhető 〈készülék, berendezés, gép〉’ ❖ Ez elött vagyon egy Asztali Orgona (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 52) | [Gábor Áronnak] volt egy asztali kis zenegépe, ennek melodicus hangjai mellett pihent és szendergett olykor egy-egy órát (1880 Jakab Elek C2189, 523) | Ericson-féle asztali [telefon]készülék (1897 PallasLex. CD02) | asztali és hordozható számítógépek (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’étkezéshez szükséges, étkezésnél haszn. 〈eszköz, edény, terítő〉’ ❖ Asztali és főzőedényekről is gondoskodni kell, mivelhogy a Helytartótanács megírta, hogy a császár […] parasztházakhoz fog szállani, a bogárhátú viskókban pedig afféle uraknak való dolgok nem találtatnak (1772 Történelmi Tár 7393001, 316) | asztali abroszok és kezkenjök nintsen (1795 Magyar Könyvház C0296, 179) | az asztali eszközökben […] kevés fényüzést gyakorolnak a törökök (1854 Fényes Elek 8141002, 201) | asztali kés és villa, konyhakés és zsebkés (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a gazdagabbak] értékes és szép ezüst asztali készletük fitogtatásával emelték az est fényét és házuk hírnevét (1973 Castiglione László 9076001, 108) | asztali fűszertartó (1991 Frank Júlia CD19) | karácsonyi asztali díszekkel (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. ’asztalnál felszolgált, étkezéshez fogyasztott 〈étel, ital, fűszer〉’ ❖ [a kökényt] mézzel vagy nád-mézzel bé-tsinálva […] az aſztali tsemegék közi-is fel-téſzik (1787 Mátyus István 7222019, 367) | Megkülönböztetünk tea- és asztali vajat (1897 PallasLex. CD02) | [a] legegészségesebb asztali víz [az] Ilona artézi ásványvíz (1909 Budapesti Hírlap ápr. 25. C4697, 35) asztali bor ’bőven termő szőlőfajtákból előállított, könnyebb, (olcsóbb,) rendsz. étkezéshez fogyasztott könnyebb borfajta’ ❖ Jó aſztali bor terem a’ Laytha-hegy’ allyánn (1799 Magyar Hírmondó 7444179, 841) | Kitünő fehér asztali bor kapható (1892 Nyírvidék 8653001, 6) | a mai magyar borkínálatban nagyon alacsony a jó minőségű, középkategóriájú borok – tájborok, asztali borok – aránya (1999 Figyelő CD2601) asztali só ’ételek ízesítésére haszn., tisztított, őrölt só’ ❖ [Az ország ivóvizeinek jódellátottságát szemléltető térkép] a hazai csomagolású jódozott asztali só zacskóján is megtalálható (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. ’vmely étkezésen (vendégként) jelen levő 〈személy〉’ ❖ illy reménységet vettünk, hogy bátor [= ámbár] Kegyelmednek egy aſztali Vendégjei-is ne légyenek, a’ kiknek erköltseiket ne igazgaſſa, és tudományjokat ne öregbiteni ne kivánja (1775 Klein Efraim 7106007, 112) | Gáleótus Mártzius Mátyás Királynak Könyv-ház örzöje, ’s mindennapi aſztali Vendége (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066002, 81) | Bauhin irja, hogy sisakvirág gyökerétől, mellyet saláta gyanánt ettek, Antverpben egy egész asztali társaság meghalt (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a kibővült asztali társaságban (1998 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’asztalnál, étkezéskor el- v. felhangzó 〈megnyilatkozás, pl. ima, ének, zene〉’ ❖ azt szeretném ha hirtelen ked [= kend] asztali musikát tsináltatna (1793 Bethlen Imre ford.–Ayrenhoff C1110, 19) | a rövid vacsorát hosszú asztali imádság előzte meg (1843 Gondol Dániel ford.–Dickens C1888, 25) | [a gazdag erdélyi főúr] naponként víg lakoma és asztali zene mellett, 20–30 vendéget gyűjtött össze ebédjéhez (1880 Wertheimer Ede CD57) | Batiz mint a fürdők ideálja, mint „pompás kis nyaralóhely” szerepelt asztali beszélgetéseinknél (1908 Csáth Géza CD10) | A plakett átadása után ünnepi vacsora volt, amelyen Heltai Jenő a következő asztali beszédet mondta (1923 Forbáth Sándor CD10) | magyarországi és romániai adatközlőktől származó táncnóták, balladák, asztali énekek, ünnepi dallamok (1999 Magyar Hírlap CD09) asztali áldás ’étkezéshez kapcsolódó áldás(adás), ill. ima’ ❖ Az aſztali áldást a’ Pap el-mondotta, A’ ſok Koma, Ámen! Ámen! kiáltotta (1793 Gvadányi József 7125013, 12) | Ebéd és vacsora előtt az asztali áldást, utána meg a hálaadást végzik el (1899 Akadémiai Értesítő C0013, 390) | [Wernerné] hangtalanul mozgó szájjal elrebegte az asztali áldást (1957 Rónay György C3638, 27) | Az asztali áldást legtöbbször közösen imádkozta a család, így ezt is könnyen elsajátította [a kisgyermek a faluban] (1990 Magyar néprajz CD47).

4b. ’étkezéshez tartozó, rá vonatkozó, vele kapcs.’ ❖ Nem nézni ültek a’ mi atyáink az aſztalhoz, hanem enni; oſztán egy tzukher kopónak [ti. cukorsüvegnek] az árrán egéſz hónapokig meg-érte az aſztali kéſz pénz köttſégét (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 101) | a’ paraszt házi eszkőzők és asztali gazdálkodás, sok Nemeseinkét előzik (1792 Mátyási József 7221026, 85) | mind a’ konyhabéli, mind az aſztali tiſztaſág, és az ételeknek jó kéſzítéſe fenn-tartaſsék (1794 Rácz Sámuel 7278034, 296) | Asztali szabályok (1891 Akadémiai Értesítő C0012, 673) | Nézzük az asztali örömöket! (1907 Gárdonyi Géza C1827, 12) | Az asztali szokásoknál is ismerni kell néhány angol sajátosságot (1996 Figyelő CD2601).

5. (sajátosan kialakított) asztalon játszott 〈játék〉’ ❖ Idővel szép könyvtár […] asztali kugli, sok újság jelenti a vasárnap délutáni időtöltés rendelkezésre álló kellékeit (2000 Buza Péter CD36) asztali labdarúgás (Sp) ’a gombfoci mint sportág, ill. ebben rendezett verseny’ ❖ Az asztali labdarúgás […] nem keverendő össze a gombfocival, ugyanis nemzetközileg elfogadott szabályrendszere és minősített játékvezetői vannak (1994 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

’asztali bor’ ❖ [A veszprémi püspök által] kiállitott badacsonyi asztali jelességre ritkitja párját, olcsóságra nézve unicum (1874 Borászati Lapok 8607002, 221) | három deci asztalit rendelt (1923 Kosztolányi Dezső C2754, 50).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. asztal; ÉKsz.; SzT. ~ abrosz, ~ bor, ~ cipó, ~ ékesség, ~ ember, ~ gyertya, ~ keszkenő, ~ készület, ~ óra, ~ szolga, ~ szőnyeg; ÚMTsz.

asztali melléknév és főnév 1A3
I. melléknév
1.
asztalon tartott, az asztalhoz tartozó 〈tárgy〉
a’ ’sebbeli és asztali órákat [rugók mozgatják]
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
egy nemes arcú, fehér hajú aggastyán merengett az asztali gyertyák fényében
(1887 Mikszáth Kálmán)
Az asztali csengőt megrázza [a kapitány]
(1922 e. Gárdonyi Géza)
Arrább tett egy tintatartót, az eldűlt asztali naptárt felállította
(1941 Tatay Sándor)
Eloltottam az asztali lámpát
(1981 Dénes Tibor)
biedermeier asztali tükör
(2000 Lakáskultúra)
1a.
kisebb méretű, asztalon elhelyezhető 〈készülék, berendezés, gép〉
Ez elött vagyon egy Asztali Orgona
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
[Gábor Áronnak] volt egy asztali kis zenegépe, ennek melodicus hangjai mellett pihent és szendergett olykor egy-egy órát
(1880 Jakab Elek)
Ericson-féle asztali [telefon]készülék
(1897 PallasLex.)
asztali és hordozható számítógépek
(1998 Magyar Hírlap)
2.
étkezéshez szükséges, étkezésnél haszn. 〈eszköz, edény, terítő〉
Asztali és főzőedényekről is gondoskodni kell, mivelhogy a Helytartótanács megírta, hogy a császár […] parasztházakhoz fog szállani, a bogárhátú viskókban pedig afféle uraknak való dolgok nem találtatnak
(1772 Történelmi Tár)
asztali abroszok és kezkenjök nintsen
(1795 Magyar Könyvház)
az asztali eszközökben […] kevés fényüzést gyakorolnak a törökök
(1854 Fényes Elek)
asztali kés és villa, konyhakés és zsebkés
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[a gazdagabbak] értékes és szép ezüst asztali készletük fitogtatásával emelték az est fényét és házuk hírnevét
(1973 Castiglione László)
asztali fűszertartó
(1991 Frank Júlia)
karácsonyi asztali díszekkel
(1994 Magyar Hírlap)
3.
asztalnál felszolgált, étkezéshez fogyasztott 〈étel, ital, fűszer〉
[a kökényt] mézzel vagy nád-mézzel bé-tsinálva […] az aſztali tsemegék közi-is fel-téſzik
(1787 Mátyus István)
Megkülönböztetünk tea- és asztali vajat
(1897 PallasLex.)
[a] legegészségesebb asztali víz [az] Ilona artézi ásványvíz
(1909 Budapesti Hírlap ápr. 25.)
asztali bor
bőven termő szőlőfajtákból előállított, könnyebb, (olcsóbb,) rendsz. étkezéshez fogyasztott könnyebb borfajta
aſztali bor terem a’ Laytha-hegy’ allyánn
(1799 Magyar Hírmondó)
Kitünő fehér asztali bor kapható
(1892 Nyírvidék)
a mai magyar borkínálatban nagyon alacsony a jó minőségű, középkategóriájú borok – tájborok, asztali borok – aránya
(1999 Figyelő)
asztali só
ételek ízesítésére haszn., tisztított, őrölt só
[Az ország ivóvizeinek jódellátottságát szemléltető térkép] a hazai csomagolású jódozott asztali só zacskóján is megtalálható
(1996 Magyar Hírlap)
4.
vmely étkezésen (vendégként) jelen levő 〈személy〉
illy reménységet vettünk, hogy bátor [= ámbár] Kegyelmednek egy aſztali Vendégjei-is ne légyenek, a’ kiknek erköltseiket ne igazgaſſa, és tudományjokat ne öregbiteni ne kivánja
(1775 Klein Efraim)
Gáleótus Mártzius Mátyás Királynak Könyv-ház örzöje, ’s mindennapi aſztali Vendége
(1790 A folyó és versbéli beszéd példái)
Bauhin irja, hogy sisakvirág gyökerétől, mellyet saláta gyanánt ettek, Antverpben egy egész asztali társaság meghalt
(1858 Vasárnapi Újság)
a kibővült asztali társaságban
(1998 Magyar Hírlap)
4a.
asztalnál, étkezéskor el- v. felhangzó 〈megnyilatkozás, pl. ima, ének, zene〉
azt szeretném ha hirtelen ked [= kend] asztali musikát tsináltatna
(1793 Bethlen Imre ford.Ayrenhoff)
a rövid vacsorát hosszú asztali imádság előzte meg
(1843 Gondol Dániel ford.Dickens)
[a gazdag erdélyi főúr] naponként víg lakoma és asztali zene mellett, 20–30 vendéget gyűjtött össze ebédjéhez
(1880 Wertheimer Ede)
Batiz mint a fürdők ideálja, mint „pompás kis nyaralóhely” szerepelt asztali beszélgetéseinknél
(1908 Csáth Géza)
A plakett átadása után ünnepi vacsora volt, amelyen Heltai Jenő a következő asztali beszédet mondta
(1923 Forbáth Sándor)
magyarországi és romániai adatközlőktől származó táncnóták, balladák, asztali énekek, ünnepi dallamok
(1999 Magyar Hírlap)
asztali áldás
étkezéshez kapcsolódó áldás(adás), ill. ima
Az aſztali áldást a’ Pap el-mondotta, A’ ſok Koma, Ámen! Ámen! kiáltotta
(1793 Gvadányi József)
Ebéd és vacsora előtt az asztali áldást, utána meg a hálaadást végzik el
(1899 Akadémiai Értesítő)
[Wernerné] hangtalanul mozgó szájjal elrebegte az asztali áldást
(1957 Rónay György)
Az asztali áldást legtöbbször közösen imádkozta a család, így ezt is könnyen elsajátította [a kisgyermek a faluban]
(1990 Magyar néprajz)
4b.
étkezéshez tartozó, rá vonatkozó, vele kapcs.
Nem nézni ültek a’ mi atyáink az aſztalhoz, hanem enni; oſztán egy tzukher kopónak [ti. cukorsüvegnek] az árrán egéſz hónapokig meg-érte az aſztali kéſz pénz köttſégét
(1777 Bessenyei György¹)
a’ paraszt házi eszkőzők és asztali gazdálkodás, sok Nemeseinkét előzik
(1792 Mátyási József)
mind a’ konyhabéli, mind az aſztali tiſztaſág, és az ételeknek jó kéſzítéſe fenn-tartaſsék
(1794 Rácz Sámuel)
Asztali szabályok
(1891 Akadémiai Értesítő)
Nézzük az asztali örömöket!
(1907 Gárdonyi Géza)
Az asztali szokásoknál is ismerni kell néhány angol sajátosságot
(1996 Figyelő)
5.
(sajátosan kialakított) asztalon játszott 〈játék〉
Idővel szép könyvtár […] asztali kugli, sok újság jelenti a vasárnap délutáni időtöltés rendelkezésre álló kellékeit
(2000 Buza Péter)
asztali labdarúgás (Sp)
a gombfoci mint sportág, ill. ebben rendezett verseny
Az asztali labdarúgás […] nem keverendő össze a gombfocival, ugyanis nemzetközileg elfogadott szabályrendszere és minősített játékvezetői vannak
(1994 Magyar Hírlap)
II. főnév
[A veszprémi püspök által] kiállitott badacsonyi asztali jelességre ritkitja párját, olcsóságra nézve unicum
(1874 Borászati Lapok)
három deci asztalit rendelt
(1923 Kosztolányi Dezső)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. asztal; ÉKsz.; SzT. ~ abrosz, ~ bor, ~ cipó, ~ ékesség, ~ ember, ~ gyertya, ~ keszkenő, ~ készület, ~ óra, ~ szolga, ~ szőnyeg; ÚMTsz.

Beállítások