asztalka fn 6A

1. (könnyű,) kicsi asztal’ ❖ tsak kettetskén ülénk a’ teritett asztalkához (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 143) | [az öreg] ágyban feküdt, fejénél asztalka állt, órával, gyógyszeres üvegekkel, doboszokkal [!], pohárral, kanállal rakottan (1853 Fáy András¹ C1713, 261) | [egy idősebb úr és egy fiatalember] künn ültek az utcán, egy kávéházi asztalka előtt (1907 Ambrus Zoltán C0595, 235) | Fiatal lányok kerekes asztalkájukat gördítve éneklő hanglejtéssel szépen elrendezett gyümölcsöt kínálgattak (1941 Reichard Piroska 2041009, 549) | a tükrös asztalkán Irén fésűje és szépítő szerei sorakoztak (1965 Polgár András 1121006, 107) | Az asztalkára, amelyen a telefon állt, odakészített magának egy pohár bort (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 123) | A szívélyes steward […] poharat tett az asztalkámra (1985 Bodor Pál 1019005, 20) | gördíthető asztalkát (1998 Lakáskultúra CD39).

2. (vál) terülj(, terülj) asztalkám ’vminek a bősége, minden, amit csak kíván(hat) vki’ ❖ Nekem a gépfia [= a varrógép fiókja] kifogyhatatlan kincses bánya volt, a melybe csak bele kell nyulni s mindjárt van terülj asztalkám (1909 Móricz Zsigmond 9462033, 6) | [a munkások és a kisfizetésű tisztviselők] teljesjogú részesei a bőség társadalmának, […] ez a terülj asztalkám tetszik nekem (1971 Boldizsár Iván 9066005, 133) | [Ha a cigány férj sorra viszi haza a vendégeket] az asszonynak, még ha magyar is, tálalnia kell; a cigányoknál ez a szokás. A terülj, terülj, asztalkám (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: dohányzó~, fa~, fésülködő~, gyerek~, író~, játszó~, kártya~, kézimunka-~, márvány~, mosdó~, olvasó~, öltöző~, pipere~, reggeliző~, tárgy~, teás~, telefon~, toalett~, toló~, varró~, zsúr~.

Sz: asztalkás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

asztalka főnév 6A
1.
(könnyű,) kicsi asztal
tsak kettetskén ülénk a’ teritett asztalkához
(1772 Mészáros Ignác ford.)
[az öreg] ágyban feküdt, fejénél asztalka állt, órával, gyógyszeres üvegekkel, doboszokkal [!], pohárral, kanállal rakottan
(1853 Fáy András¹)
[egy idősebb úr és egy fiatalember] künn ültek az utcán, egy kávéházi asztalka előtt
(1907 Ambrus Zoltán)
Fiatal lányok kerekes asztalkájukat gördítve éneklő hanglejtéssel szépen elrendezett gyümölcsöt kínálgattak
(1941 Reichard Piroska)
a tükrös asztalkán Irén fésűje és szépítő szerei sorakoztak
(1965 Polgár András)
Az asztalkára, amelyen a telefon állt, odakészített magának egy pohár bort
(1979 Hajnóczy Péter)
A szívélyes steward […] poharat tett az asztalkámra
(1985 Bodor Pál)
gördíthető asztalkát
(1998 Lakáskultúra)
2. (vál)
(csak szókapcsolatban)
terülj(, terülj) asztalkám
vminek a bősége, minden, amit csak kíván(hat) vki
Nekem a gépfia [= a varrógép fiókja] kifogyhatatlan kincses bánya volt, a melybe csak bele kell nyulni s mindjárt van terülj asztalkám
(1909 Móricz Zsigmond)
[a munkások és a kisfizetésű tisztviselők] teljesjogú részesei a bőség társadalmának, […] ez a terülj asztalkám tetszik nekem
(1971 Boldizsár Iván)
[Ha a cigány férj sorra viszi haza a vendégeket] az asszonynak, még ha magyar is, tálalnia kell; a cigányoknál ez a szokás. A terülj, terülj, asztalkám
(1997 Magyar Hírlap)
ÖU: dohányzóasztalka, faasztalka, fésülködőasztalka, gyerekasztalka, íróasztalka, játszóasztalka, kártyaasztalka, kézimunka-asztalka, márványasztalka, mosdóasztalka, olvasóasztalka, öltözőasztalka, pipereasztalka, reggelizőasztalka, tárgyasztalka, teásasztalka, telefonasztalka, toalettasztalka, tolóasztalka, varróasztalka, zsúrasztalka
Sz: asztalkás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások