asztalnok fn 3A8

1. (jelzőként is) (/Tört) ’〈királyi, ill. főúri udvartartásban〉 a konyha és az étkezés felügyelője (mint tisztség), ill. az ebből kialakult, a királytól adományozott méltóság (viselője)’ ❖ Asztalnok: asztal-terítt; valamint Tálnok (1792 Kisded szótár C0816, 13) | A’ bé-állandó Ország-Gyülésre, … Kir. Asztalnok Sz. Györgyi Horváth Zsigmond ö nagysága [neveztetett ki küldöttnek] (1792 Magyar Hírmondó C5808, 628) | [Az augusztus 20-ai menetet kisérő császári és királyi] titkos tanácsos, kamarás, asztalnok s nemes urak (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Dósits uram] egy aranykést és villát hordoz hátul a kabátján, lévén ő királyi asztalnok (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | [a 18. századi királyi udvarban] a főudvarmester irányítása alatt szinte hadseregnyi személyzet dolgozott: főkonyhamester és főezüstkamarás, pohárnokok, asztalnokok és konyhafelvigyázók, szakácsok (1992 Petneki Áron CD17).

2. (jelzőként is) (rég) ’az asztalt megterítő és az étkezés alatt felszolgáló inas; asztalterítő’ ❖ Asztalnokok: asztal körl szolgáló inasok (1792 Kisded szótár C0816, 13) | Az asztalnok felhozá tokajimat (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228107, 76) | [a lakomán] az asztalnok fiúk leszedték a megfagyott ételeket s újakat hoztak (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 130).

ÖU: al~, fő~.

Sz: asztalnoki, asztalnokság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

asztalnok főnév 3A8
1. (jelzőként is) (/Tört)
〈királyi, ill. főúri udvartartásban〉 a konyha és az étkezés felügyelője (mint tisztség), ill. az ebből kialakult, a királytól adományozott méltóság (viselője)
Asztalnok: asztal-terítt; valamint Tálnok
(1792 Kisded szótár)
A’ bé-állandó Ország-Gyülésre, … Kir.királyi Asztalnok Sz. Györgyiszentgyörgyi Horváth Zsigmond ö nagysága [neveztetett ki küldöttnek]
(1792 Magyar Hírmondó)
[Az augusztus 20-ai menetet kisérő császári és királyi] titkos tanácsos, kamarás, asztalnok s nemes urak
(1860 Vasárnapi Újság)
[Dósits uram] egy aranykést és villát hordoz hátul a kabátján, lévén ő királyi asztalnok
(1881 Mikszáth Kálmán)
[a 18. századi királyi udvarban] a főudvarmester irányítása alatt szinte hadseregnyi személyzet dolgozott: főkonyhamester és főezüstkamarás, pohárnokok, asztalnokok és konyhafelvigyázók, szakácsok
(1992 Petneki Áron)
2. (jelzőként is) (rég)
az asztalt megterítő és az étkezés alatt felszolgáló inas; asztalterítő
Asztalnokok: asztal körl szolgáló inasok
(1792 Kisded szótár)
Az asztalnok felhozá tokajimat
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
[a lakomán] az asztalnok fiúk leszedték a megfagyott ételeket s újakat hoztak
(1922 Móricz Zsigmond)
ÖU: alasztalnok, főasztalnok
Sz: asztalnoki, asztalnokság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások