asztaltárs fn 2A

’vkivel (rendszeresen) egy asztalnál ülő, együtt étkező v. dolgozó személy’ ❖ Örvendek hogy illy kedves Asztaltársom vagyon (1794 Kazinczy Ferenc ford. C2545, 21) | [a lakomán] Manót is ösztökélték az asztaltársai, hogy bocsásson el egy felköszöntést, de nem akart rá vállalkozni (1885 Jókai Mór CD18) | [Milkó a] kávéházakban […] kellemes megjegyzéseivel szórakoztatta asztaltársait (1925 Kosztolányi Dezső C2751, 181) | Irodámban asztaltársat kaptam (1959 Élet és Irodalom szept. 4. C5290, 8) | [A kocsmában] újdonsült asztaltársam felé kaptam a tekintetem, de ő lehajtott fejjel maga elé bámulva ült a pad szélére húzódva (1972 Lázár Ervin 2021004, 871) | étkezni csak kell, ilyenkor pedig, kíméletlen jelenvalóságukkal, közrefognak az asztaltársak (1990 Kertész Imre² CD41).

ÖE: ~nő.

Sz: asztaltársi.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

asztaltárs főnév 2A
vkivel (rendszeresen) egy asztalnál ülő, együtt étkező v. dolgozó személy
Örvendek hogy illy kedves Asztaltársom vagyon
(1794 Kazinczy Ferenc ford.)
[a lakomán] Manót is ösztökélték az asztaltársai, hogy bocsásson el egy felköszöntést, de nem akart rá vállalkozni
(1885 Jókai Mór)
[Milkó a] kávéházakban […] kellemes megjegyzéseivel szórakoztatta asztaltársait
(1925 Kosztolányi Dezső)
Irodámban asztaltársat kaptam
(1959 Élet és Irodalom szept. 4.)
[A kocsmában] újdonsült asztaltársam felé kaptam a tekintetem, de ő lehajtott fejjel maga elé bámulva ült a pad szélére húzódva
(1972 Lázár Ervin)
étkezni csak kell, ilyenkor pedig, kíméletlen jelenvalóságukkal, közrefognak az asztaltársak
(1990 Kertész Imre²)
ÖE: asztaltársnő
Sz: asztaltársi
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások