asztalterítő fn 1C

1. ’az asztallap letakarására szolgáló (díszes) terítő’ ❖ asztalterít, der Tafeldecker (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 393. hasáb) | [a] csipkés asztalterítőt, fehér verandát sóvárogja (1927 Aszlányi Károly CD10) | horgolt, fehér asztalterítőt (1964 Rónay György ford.–Kafka 9573060, 125).

2. ’étkezéskor haszn. (díszes) terítő; abrosz’ ❖ asztalkeszken, asztalterít, v. abrosz (1818 Lexicon trilingve C3044, 36. hasáb) | egy tüneményes tál jelent meg a damaszt asztalterítőn (1933 Krúdy Gyula C2839, 161) | [szemét] az ételfoltos, piros-kék kockás asztalterítőre szögezte (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 104).

3. (rég) ’az asztalt megterítő és az étkezés alatt felszolgáló inas; asztalnok’ ❖ az asztal terit alázatosan kételkedik (1793 Bethlen Imre ford.–Ayrenhoff C1110, 33) | Még egynehány sort közlök a’ szakácsságot kezdőkkel és asztal-terítőkkel (1846 Zelena Ferenc 8534001, 5) | Obrenovicsnál asztalterítő volt (1879 Teleki Sándor C3768, 254).

Sz: asztalterítőnyi, asztalterítős.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

asztalterítő főnév 1C
1.
az asztallap letakarására szolgáló (díszes) terítő
asztalterít, der Tafeldecker
(1800 Német–magyar és magyar–német lexikon)
[a] csipkés asztalterítőt, fehér verandát sóvárogja
(1927 Aszlányi Károly)
horgolt, fehér asztalterítőt
(1964 Rónay György ford.Kafka)
2.
étkezéskor haszn. (díszes) terítő; abrosz
asztalkeszken, asztalterít, v.vagy abrosz
(1818 Lexicon trilingve)
egy tüneményes tál jelent meg a damaszt asztalterítőn
(1933 Krúdy Gyula)
[szemét] az ételfoltos, piros-kék kockás asztalterítőre szögezte
(1979 Hajnóczy Péter)
3. (rég)
az asztalt megterítő és az étkezés alatt felszolgáló inas; asztalnok
az asztal terit alázatosan kételkedik
(1793 Bethlen Imre ford.Ayrenhoff)
Még egynehány sort közlök a’ szakácsságot kezdőkkel és asztal-terítőkkel
(1846 Zelena Ferenc)
Obrenovicsnál asztalterítő volt
(1879 Teleki Sándor)
Sz: asztalterítőnyi, asztalterítős
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások