átalány fn 4Aáltalány (rég)

1. ’〈esetenkénti tételes elszámolás helyett〉 becsléssel előre meghatározott átlagos (havi) díj’ ❖ kik vagy az egyévi átalányt vagy a félzsoldot óhajtják választani (1879 Kossuth Lajos CD32) | A körjegyző javadalmazása: fizetés 400 frt, évi lakbér 70 frt, körutazási átalány 80 frt (1896 Szatmár Megyei Közlöny 8662001, 4) | a saját gépjármű folyamatos vagy rendszeres használatáért átalány állapítható meg (1988 Ferencz Győző–Lugosy Andor 1050001, 16) | [a vízért és a csatornahasználatért] az önkormányzati tulajdonú lakások után ne az eddigi átalányt fizessék a bérlők, hanem a tényleges fogyasztásnak megfelelő díjfizetés legyen a kerületben (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈az esetenkénti díjazás helyett〉 előre meghatározott összegű, rendszeres jövedelmet biztosító bérezési rendszer, ill. e rendszer szerint folyósított összeg’ ❖ [szakorvost] a beteg rendes és évente átalányban díjazott orvosa […] hivat meg a beteghez (1896 PallasLex. CD02) | A gyógyszerész lakást és tisztességes átalányt kap, ha semmi forgalmat sem csinál, akkor is jól megél (1913 Barta Lajos CD10) | Megkérdezte Annát, hogy gondolja [a takarítást]: órabérbe vagy átalányba? (1956 Sarkadi Imre 9586004, 96) | A városi polgár természetesnek veszi, hogy maszek fogorvoshoz jár, a gyerekorvossal havi átalányban állapodik meg (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rég) ’teljesítménybérezési rendszer, ill. e rendszer szerint fizetett bér’ ❖ a kőfaragók […] nem napszámra dolgoztak, hanem darabonként megállapított átalányt kaptak fizetésűl (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

2. (rég) ’különböző mennyiségek összegének és az összeadandók számának hányadosaként kiszámított középérték; átlag’ ❖ A föld folyvást hidegül, és a nyarak hőmérsékének általánya folyvást közeledik a fagypont felé (1870 Jókai Mór CD18) | A születések általányát megközelítenők, ha mintegy 90 lakosra egy lakodalmat vennénk fel (1873 Rómer Flóris C3637, 200).

3. (-ban raggal, hsz-szerűen) (rég) ’általánosságban, konkrétumok v. részletek nélkül’ ❖ S itt legnagyobb általányban ki van jelölve azon néhány fő szempont, mellyet technikai tekintetben hajóépitésnél […] el nem mellőzhetni (1835 Széchenyi István CD1501) | Anonymus … csak egész általányban említvén, … a dalnokok énekeire utasít (1867 Toldy Ferenc C4174, 67).

4. (rég) ’abszolútum, abszolút dolog’ ❖ Ilyenek ezek is … általány (absolutum) (1816 Helmeczy Mihály C1074, 8) | mások ismét a föld egyes tárgyairól az egész földre, innen a kisebb nagyobb csillagokra, a természet mindent átható erejére vagy az általányra térnek át (1856 Szilasy János C4032, 94).

4a. (jelzőként) (rég, ritk) ’abszolút 〈dolog〉’ ❖ Az isten az általány egység; a’ véges dolgok nem maradnak az istenen kivül (1838 Taubner Károly 8468001, 17).

Fr: irodai.

ÖU: bélyeg~, díj~, eszköz~, költség~, túlóra~.

Vö. CzF. általány; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

átalány főnév 4A
általány 4A (rég)
1.
〈esetenkénti tételes elszámolás helyett〉 becsléssel előre meghatározott átlagos (havi) díj
kik vagy az egyévi átalányt vagy a félzsoldot óhajtják választani
(1879 Kossuth Lajos)
A körjegyző javadalmazása: fizetés 400 frtforint, évi lakbér 70 frtforint, körutazási átalány 80 frtforint
(1896 Szatmár Megyei Közlöny)
a saját gépjármű folyamatos vagy rendszeres használatáért átalány állapítható meg
(1988 Ferencz Győző–Lugosy Andor)
[a vízért és a csatornahasználatért] az önkormányzati tulajdonú lakások után ne az eddigi átalányt fizessék a bérlők, hanem a tényleges fogyasztásnak megfelelő díjfizetés legyen a kerületben
(1994 Magyar Hírlap)
1a.
〈az esetenkénti díjazás helyett〉 előre meghatározott összegű, rendszeres jövedelmet biztosító bérezési rendszer, ill. e rendszer szerint folyósított összeg
[szakorvost] a beteg rendes és évente átalányban díjazott orvosa […] hivat meg a beteghez
(1896 PallasLex.)
A gyógyszerész lakást és tisztességes átalányt kap, ha semmi forgalmat sem csinál, akkor is jól megél
(1913 Barta Lajos)
Megkérdezte Annát, hogy gondolja [a takarítást]: órabérbe vagy átalányba?
(1956 Sarkadi Imre)
A városi polgár természetesnek veszi, hogy maszek fogorvoshoz jár, a gyerekorvossal havi átalányban állapodik meg
(1995 Magyar Hírlap)
1b. (rég)
teljesítménybérezési rendszer, ill. e rendszer szerint fizetett bér
a kőfaragók […] nem napszámra dolgoztak, hanem darabonként megállapított átalányt kaptak fizetésűl
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
2. (rég)
különböző mennyiségek összegének és az összeadandók számának hányadosaként kiszámított középérték; átlag
A föld folyvást hidegül, és a nyarak hőmérsékének általánya folyvást közeledik a fagypont felé
(1870 Jókai Mór)
A születések általányát megközelítenők, ha mintegy 90 lakosra egy lakodalmat vennénk fel
(1873 Rómer Flóris)
3. (-ban raggal, hsz-szerűen) (rég)
általánosságban, konkrétumok v. részletek nélkül
S itt legnagyobb általányban ki van jelölve azon néhány fő szempont, mellyet technikai tekintetben hajóépitésnél […] el nem mellőzhetni
(1835 Széchenyi István)
Anonymus … csak egész általányban említvén, … a dalnokok énekeire utasít
(1867 Toldy Ferenc)
4. (rég)
abszolútum, abszolút dolog
Ilyenek ezek is … általány (absolutum)
(1816 Helmeczy Mihály)
mások ismét a föld egyes tárgyairól az egész földre, innen a kisebb nagyobb csillagokra, a természet mindent átható erejére vagy az általányra térnek át
(1856 Szilasy János)
4a. (jelzőként) (rég, ritk)
abszolút 〈dolog〉
Az isten az általány egység; a’ véges dolgok nem maradnak az istenen kivül
(1838 Taubner Károly)
Fr: irodai
ÖU: bélyegátalány, díjátalány, eszközátalány, költségátalány, túlóraátalány
Vö. CzF. általány; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások