átázik tn ige 14a10

1. ’〈vmely tárgy v. annak anyaga〉 úgy v. addig ázik, hogy a nedvesség (a belsejét is) átitatja, átjárja, ill. (szerkezetét roncsolva) áthatol rajta’ ❖ Emésztdnek a’ mohok az át-ázott tserfák között (1804 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2779, 55) | átázott ruha (1847 Eötvös József C1607, 250) | egész öltözete át volt ázva a vértől (1872 Tóvölgyi Titusz C4313, 167) | Tiz puska adott egymás után csütörtököt; már csak magam voltam hátra, tegnap át nem ázott fegyveremmel (1882 Lauka Gusztáv C2891, 19) | Már itt az ősz, a föld már átázott újra (1925 Babits Mihály C0695, 329) | átázott a cipőm (1969 Domahidy András 1036005, 154) | a gátak átáztak (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. átázik vmin (ritk) ’〈folyadék〉 átszivárog vmin’ ❖ Egy csöpp vér hull megint […] S átázva a leplen, kezét festi vérbe (1862 Szász Károly² ford.–Hugo C3837, 12).

2. ’〈ember, testrész, es. állat ált. esőtől〉 addig ázik v. annyira elázik, hogy a ruhája, ill. 〈állat〉 bundája, tollazata (teljesen) átnedvesedik’ ❖ hozzá-Jött a’ télre-szedett makból, ált’-ázva, Menálkás (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 358) | az eső nem érte őket tovább; de már […] átáztak (1854 Jósika Miklós C2374, 147) | lábamat a lecsorgó víz már egészen átáztatta (1905 Vámbéry Ármin 8507001, 13) | ott van [a ló] elnyúltan, mozdulatlan, felpuffadt hassal és átázva a verejtéktől, a kerékküllőbe akadt patával, az úton (1918 Szomory Dezső 9683002, 105) | átázott galamb (1989 Csengey Dénes 1028005, 109).

3. (rég) ’lerészegedik, elázik’ ❖ A’ szolga figyelemmel szegezte szemeit az átázott vendégekre (1838 Jósika Miklós C2358, 72) | már egy kevéssé át volt ázva [a bortól] (1859 Dózsa Dániel C1436, 123) | egy molnár- és szabómester […] poharazás közt annyira átáztak (1861 Új és ó kalendáriom C2967, 42).

Sz: átázás.

Vö. CzF. általázik vagy átázik; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

átázik tárgyatlan ige 14a10
1.
〈vmely tárgy v. annak anyaga〉 úgy v. addig ázik, hogy a nedvesség (a belsejét is) átitatja, átjárja, ill. (szerkezetét roncsolva) áthatol rajta
Emésztdnek a’ mohok az át-ázott tserfák között
(1804 Kováts József¹ ford.Vergilius)
átázott ruha
(1847 Eötvös József)
egész öltözete át volt ázva a vértől
(1872 Tóvölgyi Titusz)
Tiz puska adott egymás után csütörtököt; már csak magam voltam hátra, tegnap át nem ázott fegyveremmel
(1882 Lauka Gusztáv)
Már itt az ősz, a föld már átázott újra
(1925 Babits Mihály)
átázott a cipőm
(1969 Domahidy András)
a gátak átáztak
(1997 Magyar Hírlap)
1a. átázik vmin (ritk)
〈folyadék〉 átszivárog vmin
Egy csöpp vér hull megint […] S átázva a leplen, kezét festi vérbe
(1862 Szász Károly² ford.Hugo)
2.
〈ember, testrész, es. állat ált. esőtől〉 addig ázik v. annyira elázik, hogy a ruhája, ill. 〈állat〉 bundája, tollazata (teljesen) átnedvesedik
hozzá-Jött a’ télre-szedett makból, ált’-ázva, Menálkás
(1813 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
az eső nem érte őket tovább; de már […] átáztak
(1854 Jósika Miklós)
lábamat a lecsorgó víz már egészen átáztatta
(1905 Vámbéry Ármin)
ott van [a ló] elnyúltan, mozdulatlan, felpuffadt hassal és átázva a verejtéktől, a kerékküllőbe akadt patával, az úton
(1918 Szomory Dezső)
átázott galamb
(1989 Csengey Dénes)
3. (rég)
A’ szolga figyelemmel szegezte szemeit az átázott vendégekre
(1838 Jósika Miklós)
már egy kevéssé át volt ázva [a bortól]
(1859 Dózsa Dániel)
egy molnár- és szabómester […] poharazás közt annyira átáztak
(1861 Új és ó kalendáriom)
Sz: átázás
Vö. CzF. általázik vagy átázik; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások