átható mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → áthat.

II. mn 17A

1. ’mindent betöltő, beborító, ill. mindenhova átterjedő, mindenen keresztülhatoló 〈jelenség〉’ ❖ Ezen keny ír … nagyra betsltetik a’ maga átható, oszlató erejére nézve (1807 Hazai Tudósítások C0188, 163) | a zord decembernek szele jőni fog Átható csipősen! (1876 Tamásfi Gyula C4083, 277) | [az eső] csak szemerkélt, finoman, áthatóan, élesen, elöntve a sétányokat (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 114) | sűrűbben és áthatóbban szövődnek az új világhatalom szálai a természet és a társadalom életében (1948 Kállai Ernő ford.–García Lorca 2002002, 4) | az alkonyat átható pirosa (1962 Keszi Imre 9329001, 7) | A csend annyira átható (1972 Mészöly Miklós 9439006, 799).

1a. ’éles, messzire hangzó 〈hang〉’ ❖ átható hangszerek kellenek, mellyek az üteret sebesítik (1839 Nagy Elek C3241, 13) | A higgadt ember hangja nem rikácsoló, átható, hanem csendes, kellemes hangzásu (1867 Rádl Ödön 8382001, 10) | hirtelen átható kiáltás ütötte meg fülemet (1880 Ágoston Antal ford. C0561, 177) | [A diákdalárda gyászénekéből] kihallatszott Huszár Bandi baritonja, Ebeczky Dezső átható tenorja (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 274) | Bizonyos időközökben fél percig tartó átható, búgó üvöltés volt ez [ti. a ködsziréna], igazításául a kikötőbe igyekvő hajóknak (1960 Bernáth Aurél 9052001, 357).

1b. ’mindent betöltő, éles 〈fény〉’ ❖ Rá ismer é? mondá neki rá szegezvén átlátszó szemeit melyekböl átható s különös fény lövelt (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389004, 9) | átható sugár (1869 Gyulai Pál 8173010, 383) | [Madách nagy szelleme] átható fényben ragyog (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 355) | A szobor megmozdult a hold tiszta, átható fényében (1967 Mándy Iván 9420007, 115).

1c. ’erősen ható, messziről is érezhető 〈szag〉’ ❖ milly átható bűz … lepi-el a’ főzők orrát! (1833 Kovács Pál² C2761, 45) | [a fahéj] átható édes zamatja egy egész asztalt beillatoz (1887 Riedl Frigyes C3631, 229) | A grófnő nem találta kellemetlennek a kender átható szagát (1911 Móricz Zsigmond C3228, 71) | Átható vécé-bűz (1971 Mészöly Miklós 9439004, 781).

1d. ’az ember egész valóját betöltő, erős 〈érzés〉’ ❖ oly egyhangúlag, oly átható lelkesüléssel kiálták [a Teleki körül állók] egyszerre éljeneiket a meglátott ifjú elé, hogy Teleki szédülést érzett bele (1853 Jókai Mór CD18) | [valami szorongás van] minden érzés mélyén is, áthatóan és elfojthatatlanul (1935 Bálint György 9021003, 42) | átható örömmel sujtottam [a fa] törzsére (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 30).

2. ’a másik ember lelkébe szinte behatoló, kutató, fürkésző 〈tekintet, szem〉’ ❖ Most Villandár köszönt be átható szemekkel, kézszoritása elég férfias volt (1841 Vajda Péter 8504013, 67) | [a költő Zrínyi Miklós] átható szeme belemélyedt a mult nagy szövedékébe, meglátta a legfinomabb szálakat (1898 Gaál Mózes¹ C1793, 96) | Tolsztojról azt írják kortársai, hogy szúrós, éles, néha elviselhetetlenül átható tekintete volt. Hogy szinte átszúrta az embert tekintetével (1956 Füst Milán 9161047, 350) | Az öreg áthatóan néz rám, szinte röntgenez a szemével; nem szeretem az ilyen lelkileg pőrére vetkőztető tekinteteket (1983 Balla László 1010019, 187).

2a. ’a rejtett összefüggéseket is átlátó, éles 〈ész, értelem〉’ ❖ minél áthatóbban … iparkodunk az életet magunknak megmagyarázni (1843 Nagy Ignác ford.–Paalzow C3276, 31) | átható elméjű Shakespeare (1857 Fáy András¹ C1705, 229) | Most is bámuljuk azt az átható, szinte divinatorikus [= látnoki] értelmet, a melylyel Bacon előre leírja a tudomány jövendő szerepét (1898 Budapesti Szemle C0064, 44) | Életemben nem találkoztam okosabb emberrel, fínomabb és áthatóbb értelemmel, mint amilyen Babits volt (1943 Szabó Lőrinc 2032001, 705) | [Barna Ferdinánd] hírneve egyáltalában nem volt arányban sokoldalú képzettségével, nagy nyelvismeretével s elméjének átható józanságával (1991 Domokos Péter CD30).

3. (rég) ’másokra (nagy) hatással levő 〈tulajdonság, megnyilatkozás〉’ ❖ lelke olly átható, mint külseje (1836 Aurora C0043, 207) | oly átható, oly keserűen megragadó lőn [a tolmács] szózata, mintha az ő szava volna az eredeti (1852 Jókai Mór C2241, 21) | A múlt ismeretes ön előtt, kezdé átható, komoly, szomorú hangon Mártha (1881 Beniczkyné Bajza Lenke C0952, 159) | a zsidó lányok szépsége […] olyan átható, olyan mindent betöltő, hogy az ember egy percig sem gondolhat másra, ha rájuk néz (1955 Tatay Sándor 9704003, 367) | [Kavafisz versében] a végletesen tárgyilagos szatírának mögöttes területe a szemérmesen rejtőző, áthatóan személyes líra (1967 Vas István 9760022, 234).

3a. (rég) ’hathatós, hatékony’ ❖ akarmi [!] más átható szereket megelz (1807 Hazai Tudósítások C0188, 163) | átható eleinte a’ könnyű hánytató (1837 Haiszler György C1999, 102) | Egy áthatóbb, rendszeresebb és gyakorlatibb magyar politika előkészítése (1875 Csengery Antal 8086007, 396).

4. (rég, ritk) ’minden(ki)re vonatkozó, általános érvényű 〈rendszabály〉’ ❖ Doblhoff már tiznapi minister, s még egyetlen átható rendszabály sem került ki bureaujából [= hivatalából] (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 84) | a nemes megye átható rendszabályai (1856 Jókai Mór C2247, 53).

5. (rég, Nyelvt) ’tárgyas 〈ige〉’ ❖ Transitivum Verbum: átható idöszó (1794 Magyar nyelvmester C1946, XXXII) | A munkásságot jelentő igék […] oly változást jelentenek, mely az alanyon […] kivűl még máson, valamely tárgyon is véghez megyen; s ezért azon igéket […] átható igéknek nevezzük, p. o. én könyvet olvasok, a kertész fát ültet (1843 Fogarasi János 8144002, 197) | A’ magyar öl szó átható, a’ török öl pedig benható, mert ez halni-t jelent (1864 Hunfalvy Pál C2147, 289) | A miveltető ige mindenkor átható jelentménynyel bir, akármily igéből származzék (1864 Szvorényi József 8458005, 126).

Vö. CzF. általható vagy átható, általhatólag vagy áthatólag; ÉrtSz.; ÉKsz.

átható melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenéváthat
II. melléknév 17A
1.
mindent betöltő, beborító, ill. mindenhova átterjedő, mindenen keresztülhatoló 〈jelenség〉
Ezen keny ír … nagyra betsltetik a’ maga átható, oszlató erejére nézve
(1807 Hazai Tudósítások)
a zord decembernek szele jőni fog Átható csipősen!
(1876 Tamásfi Gyula)
[az eső] csak szemerkélt, finoman, áthatóan, élesen, elöntve a sétányokat
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Huysmans)
sűrűbben és áthatóbban szövődnek az új világhatalom szálai a természet és a társadalom életében
(1948 Kállai Ernő ford.García Lorca)
az alkonyat átható pirosa
(1962 Keszi Imre)
A csend annyira átható
(1972 Mészöly Miklós)
1a.
éles, messzire hangzó 〈hang〉
átható hangszerek kellenek, mellyek az üteret sebesítik
(1839 Nagy Elek)
A higgadt ember hangja nem rikácsoló, átható, hanem csendes, kellemes hangzásu
(1867 Rádl Ödön)
hirtelen átható kiáltás ütötte meg fülemet
(1880 Ágoston Antal ford.)
[A diákdalárda gyászénekéből] kihallatszott Huszár Bandi baritonja, Ebeczky Dezső átható tenorja
(1925 Kosztolányi Dezső)
Bizonyos időközökben fél percig tartó átható, búgó üvöltés volt ez [ti. a ködsziréna], igazításául a kikötőbe igyekvő hajóknak
(1960 Bernáth Aurél)
1b.
mindent betöltő, éles 〈fény〉
Rá ismer é? mondá neki rá szegezvén átlátszó szemeit melyekböl átható s különös fény lövelt
(1843 Récsi Emil ford.Sand)
átható sugár
(1869 Gyulai Pál)
[Madách nagy szelleme] átható fényben ragyog
(1900 Palágyi Menyhért)
A szobor megmozdult a hold tiszta, átható fényében
(1967 Mándy Iván)
1c.
erősen ható, messziről is érezhető 〈szag〉
milly átható bűz … lepi-el a’ főzők orrát!
(1833 Kovács Pál²)
[a fahéj] átható édes zamatja egy egész asztalt beillatoz
(1887 Riedl Frigyes)
A grófnő nem találta kellemetlennek a kender átható szagát
(1911 Móricz Zsigmond)
Átható vécé-bűz
(1971 Mészöly Miklós)
1d.
az ember egész valóját betöltő, erős 〈érzés〉
oly egyhangúlag, oly átható lelkesüléssel kiálták [a Teleki körül állók] egyszerre éljeneiket a meglátott ifjú elé, hogy Teleki szédülést érzett bele
(1853 Jókai Mór)
[valami szorongás van] minden érzés mélyén is, áthatóan és elfojthatatlanul
(1935 Bálint György)
átható örömmel sujtottam [a fa] törzsére
(1943 Rónay György ford.Gauguin)
2.
a másik ember lelkébe szinte behatoló, kutató, fürkésző 〈tekintet, szem〉
Most Villandár köszönt be átható szemekkel, kézszoritása elég férfias volt
(1841 Vajda Péter)
[a költő Zrínyi Miklós] átható szeme belemélyedt a mult nagy szövedékébe, meglátta a legfinomabb szálakat
(1898 Gaál Mózes¹)
Tolsztojról azt írják kortársai, hogy szúrós, éles, néha elviselhetetlenül átható tekintete volt. Hogy szinte átszúrta az embert tekintetével
(1956 Füst Milán)
Az öreg áthatóan néz rám, szinte röntgenez a szemével; nem szeretem az ilyen lelkileg pőrére vetkőztető tekinteteket
(1983 Balla László)
2a.
a rejtett összefüggéseket is átlátó, éles 〈ész, értelem〉
minél áthatóbban … iparkodunk az életet magunknak megmagyarázni
(1843 Nagy Ignác ford.Paalzow)
átható elméjű Shakespeare
(1857 Fáy András¹)
Most is bámuljuk azt az átható, szinte divinatorikus [= látnoki] értelmet, a melylyel Bacon előre leírja a tudomány jövendő szerepét
(1898 Budapesti Szemle)
Életemben nem találkoztam okosabb emberrel, fínomabb és áthatóbb értelemmel, mint amilyen Babits volt
(1943 Szabó Lőrinc)
[Barna Ferdinánd] hírneve egyáltalában nem volt arányban sokoldalú képzettségével, nagy nyelvismeretével s elméjének átható józanságával
(1991 Domokos Péter)
3. (rég)
másokra (nagy) hatással levő 〈tulajdonság, megnyilatkozás〉
lelke olly átható, mint külseje
(1836 Aurora)
oly átható, oly keserűen megragadó lőn [a tolmács] szózata, mintha az ő szava volna az eredeti
(1852 Jókai Mór)
A múlt ismeretes ön előtt, kezdé átható, komoly, szomorú hangon Mártha
(1881 Beniczkyné Bajza Lenke)
a zsidó lányok szépsége […] olyan átható, olyan mindent betöltő, hogy az ember egy percig sem gondolhat másra, ha rájuk néz
(1955 Tatay Sándor)
[Kavafisz versében] a végletesen tárgyilagos szatírának mögöttes területe a szemérmesen rejtőző, áthatóan személyes líra
(1967 Vas István)
3a. (rég)
hathatós, hatékony
akarmi [!] más átható szereket megelz
(1807 Hazai Tudósítások)
átható eleinte a’ könnyű hánytató
(1837 Haiszler György)
Egy áthatóbb, rendszeresebb és gyakorlatibb magyar politika előkészítése
(1875 Csengery Antal)
4. (rég, ritk)
minden(ki)re vonatkozó, általános érvényű 〈rendszabály〉
Doblhoff már tiznapi minister, s még egyetlen átható rendszabály sem került ki bureaujából [= hivatalából]
(1848 Kossuth Hírlapja)
a nemes megye átható rendszabályai
(1856 Jókai Mór)
5. (rég, Nyelvt)
tárgyas 〈ige〉
Transitivum Verbum: átható idöszó
(1794 Magyar nyelvmester)
A munkásságot jelentő igék […] oly változást jelentenek, mely az alanyon […] kivűl még máson, valamely tárgyon is véghez megyen; s ezért azon igéket […] átható igéknek nevezzük, p. o.példának okáért én könyvet olvasok, a kertész fát ültet
(1843 Fogarasi János)
A’ magyar öl szó átható, a’ török öl pedig benható, mert ez halni-t jelent
(1864 Hunfalvy Pál)
A miveltető ige mindenkor átható jelentménynyel bir, akármily igéből származzék
(1864 Szvorényi József)
Vö. CzF. általható vagy átható, általhatólag vagy áthatólag; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások