átható mn-i ign és mn
I. mn-i ign → áthat.
II. mn 17A
1. ’mindent betöltő, beborító, ill. mindenhova átterjedő, mindenen keresztülhatoló 〈jelenség〉’ ❖ Ezen keny ír … nagyra betsltetik a’ maga átható, oszlató erejére nézve (1807 Hazai Tudósítások C0188, 163) | a zord decembernek szele jőni fog Átható csipősen! (1876 Tamásfi Gyula C4083, 277) | [az eső] csak szemerkélt, finoman, áthatóan, élesen, elöntve a sétányokat (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 114) | sűrűbben és áthatóbban szövődnek az új világhatalom szálai a természet és a társadalom életében (1948 Kállai Ernő ford.–García Lorca 2002002, 4) | az alkonyat átható pirosa (1962 Keszi Imre 9329001, 7) | A csend annyira átható (1972 Mészöly Miklós 9439006, 799).
1a. ’éles, messzire hangzó 〈hang〉’ ❖ átható hangszerek kellenek, mellyek az üteret sebesítik (1839 Nagy Elek C3241, 13) | A higgadt ember hangja nem rikácsoló, átható, hanem csendes, kellemes hangzásu (1867 Rádl Ödön 8382001, 10) | hirtelen átható kiáltás ütötte meg fülemet (1880 Ágoston Antal ford. C0561, 177) | [A diákdalárda gyászénekéből] kihallatszott Huszár Bandi baritonja, Ebeczky Dezső átható tenorja (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 274) | Bizonyos időközökben fél percig tartó átható, búgó üvöltés volt ez [ti. a ködsziréna], igazításául a kikötőbe igyekvő hajóknak (1960 Bernáth Aurél 9052001, 357).
1b. ’mindent betöltő, éles 〈fény〉’ ❖ Rá ismer é? mondá neki rá szegezvén átlátszó szemeit melyekböl átható s különös fény lövelt (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389004, 9) | átható sugár (1869 Gyulai Pál 8173010, 383) | [Madách nagy szelleme] átható fényben ragyog (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 355) | A szobor megmozdult a hold tiszta, átható fényében (1967 Mándy Iván 9420007, 115).
1c. ’erősen ható, messziről is érezhető 〈szag〉’ ❖ milly átható bűz … lepi-el a’ főzők orrát! (1833 Kovács Pál² C2761, 45) | [a fahéj] átható édes zamatja egy egész asztalt beillatoz (1887 Riedl Frigyes C3631, 229) | A grófnő nem találta kellemetlennek a kender átható szagát (1911 Móricz Zsigmond C3228, 71) | Átható vécé-bűz (1971 Mészöly Miklós 9439004, 781).
1d. ’az ember egész valóját betöltő, erős 〈érzés〉’ ❖ oly egyhangúlag, oly átható lelkesüléssel kiálták [a Teleki körül állók] egyszerre éljeneiket a meglátott ifjú elé, hogy Teleki szédülést érzett bele (1853 Jókai Mór CD18) | [valami szorongás van] minden érzés mélyén is, áthatóan és elfojthatatlanul (1935 Bálint György 9021003, 42) | átható örömmel sujtottam [a fa] törzsére (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 30).
2. ’a másik ember lelkébe szinte behatoló, kutató, fürkésző 〈tekintet, szem〉’ ❖ Most Villandár köszönt be átható szemekkel, kézszoritása elég férfias volt (1841 Vajda Péter 8504013, 67) | [a költő Zrínyi Miklós] átható szeme belemélyedt a mult nagy szövedékébe, meglátta a legfinomabb szálakat (1898 Gaál Mózes¹ C1793, 96) | Tolsztojról azt írják kortársai, hogy szúrós, éles, néha elviselhetetlenül átható tekintete volt. Hogy szinte átszúrta az embert tekintetével (1956 Füst Milán 9161047, 350) | Az öreg áthatóan néz rám, szinte röntgenez a szemével; nem szeretem az ilyen lelkileg pőrére vetkőztető tekinteteket (1983 Balla László 1010019, 187).
2a. ’a rejtett összefüggéseket is átlátó, éles 〈ész, értelem〉’ ❖ minél áthatóbban … iparkodunk az életet magunknak megmagyarázni (1843 Nagy Ignác ford.–Paalzow C3276, 31) | átható elméjű Shakespeare (1857 Fáy András¹ C1705, 229) | Most is bámuljuk azt az átható, szinte divinatorikus [= látnoki] értelmet, a melylyel Bacon előre leírja a tudomány jövendő szerepét (1898 Budapesti Szemle C0064, 44) | Életemben nem találkoztam okosabb emberrel, fínomabb és áthatóbb értelemmel, mint amilyen Babits volt (1943 Szabó Lőrinc 2032001, 705) | [Barna Ferdinánd] hírneve egyáltalában nem volt arányban sokoldalú képzettségével, nagy nyelvismeretével s elméjének átható józanságával (1991 Domokos Péter CD30).
3. (rég) ’másokra (nagy) hatással levő 〈tulajdonság, megnyilatkozás〉’ ❖ lelke olly átható, mint külseje (1836 Aurora C0043, 207) | oly átható, oly keserűen megragadó lőn [a tolmács] szózata, mintha az ő szava volna az eredeti (1852 Jókai Mór C2241, 21) | A múlt ismeretes ön előtt, kezdé átható, komoly, szomorú hangon Mártha (1881 Beniczkyné Bajza Lenke C0952, 159) | a zsidó lányok szépsége […] olyan átható, olyan mindent betöltő, hogy az ember egy percig sem gondolhat másra, ha rájuk néz (1955 Tatay Sándor 9704003, 367) | [Kavafisz versében] a végletesen tárgyilagos szatírának mögöttes területe a szemérmesen rejtőző, áthatóan személyes líra (1967 Vas István 9760022, 234).
3a. (rég) ’hathatós, hatékony’ ❖ akarmi [!] más átható szereket megelz (1807 Hazai Tudósítások C0188, 163) | átható eleinte a’ könnyű hánytató (1837 Haiszler György C1999, 102) | Egy áthatóbb, rendszeresebb és gyakorlatibb magyar politika előkészítése (1875 Csengery Antal 8086007, 396).
4. (rég, ritk) ’minden(ki)re vonatkozó, általános érvényű 〈rendszabály〉’ ❖ Doblhoff már tiznapi minister, s még egyetlen átható rendszabály sem került ki bureaujából [= hivatalából] (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 84) | a nemes megye átható rendszabályai (1856 Jókai Mór C2247, 53).
5. (rég, Nyelvt) ’tárgyas 〈ige〉’ ❖ Transitivum Verbum: átható idöszó (1794 Magyar nyelvmester C1946, XXXII) | A munkásságot jelentő igék […] oly változást jelentenek, mely az alanyon […] kivűl még máson, valamely tárgyon is véghez megyen; s ezért azon igéket […] átható igéknek nevezzük, p. o. én könyvet olvasok, a kertész fát ültet (1843 Fogarasi János 8144002, 197) | A’ magyar öl szó átható, a’ török öl pedig benható, mert ez halni-t jelent (1864 Hunfalvy Pál C2147, 289) | A miveltető ige mindenkor átható jelentménynyel bir, akármily igéből származzék (1864 Szvorényi József 8458005, 126).
Vö. CzF. általható vagy átható, általhatólag vagy áthatólag; ÉrtSz.; ÉKsz.