áthurkol ts ige 1a

1. ’hurokra kötött zsineg(gel), fonal(lal) körülfog vmit’ ❖ Hogy a fonal a lyuk szélét áthurkolja, a varrótű egyszer a szövet szélén, másszor a gomblyukon halad át (1894 PallasLex. CD02) | No, ha áthurkolják [madzaggal az összegöngyölt zászlót], mivel vágjuk ketté a madzagot? (1901 Budapesti Hírlap júl. 7. C0056, 4) | Az állatgyógyító műtétkor az állat nyakát spárgával áthurkolja (1977 NéprajziLex. CD47).

2. ’hurokra köt vmit, hurkot köt vmiből’ ❖ Áthurkolom, így ni. (A nadrágszíjat a kabát fölött már át is köti.) (1950 Egri Viktor 9119002, 15) | [töltött pulyka készítésekor] egy erős, vékony zsineget […] keresztirányban szorosan áthurkolunk a fogvájók két vége alatt […], és a püspökfalat alatt csokorra vagy csomóra kötjük (1997 Lakáskultúra CD39) | Éveken át jelenség volt a sajtótájékoztatókon a Football Duó ügyvezetőjének lazán nyakba vetett, esetleg egyszeresen áthurkolt nyakkendője (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. áthurkol vmin (ritk) ’〈kezet, kart〉 vmi köré fon’ ❖ A nő kétségbeesetten hurkolá át karjait a felbőszült férfi térdein (1857 Frankenburg Adolf C1770, 45).

Vö. CzF. általhurkol vagy áthurkol; ÉrtSz.; ÉKsz.

áthurkol tárgyas ige 1a
1.
hurokra kötött zsineg(gel), fonal(lal) körülfog vmit
Hogy a fonal a lyuk szélét áthurkolja, a varrótű egyszer a szövet szélén, másszor a gomblyukon halad át
(1894 PallasLex.)
No, ha áthurkolják [madzaggal az összegöngyölt zászlót], mivel vágjuk ketté a madzagot?
(1901 Budapesti Hírlap júl. 7.)
Az állatgyógyító műtétkor az állat nyakát spárgával áthurkolja
(1977 NéprajziLex.)
2.
hurokra köt vmit, hurkot köt vmiből
Áthurkolom, így ni. (A nadrágszíjat a kabát fölött már át is köti.)
(1950 Egri Viktor)
[töltött pulyka készítésekor] egy erős, vékony zsineget […] keresztirányban szorosan áthurkolunk a fogvájók két vége alatt […], és a püspökfalat alatt csokorra vagy csomóra kötjük
(1997 Lakáskultúra)
Éveken át jelenség volt a sajtótájékoztatókon a Football Duó ügyvezetőjének lazán nyakba vetett, esetleg egyszeresen áthurkolt nyakkendője
(1999 Magyar Hírlap)
2a. áthurkol vmin (ritk)
〈kezet, kart〉 vmi köré fon
A nő kétségbeesetten hurkolá át karjait a felbőszült férfi térdein
(1857 Frankenburg Adolf)
Vö. CzF. általhurkol vagy áthurkol; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások