átkozás fn 4A

1. ’az átkoz igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás’ ❖ Az atyád’ sírása, és az anyád’ átkozása ostort fonyhat nyakadra (1790 Noszkó Alajos C3337, 21).

2. (/irod) ’indulatból(, bosszúból) mondott rossz kívánság, hogy vmi baj, szerencsétlenség érjen vkit, átok’ ❖ Átkozás, átok (1822 Gaál Dániel ford.–Wagner² C1776, 420) | mig az ördöggel szitkozódtak máshol, „Vigyen el a tatár!” nagyobb átkozás volt [ti. a tatárjárás idején] (1883 Jókai Mór C2232, 2) | Szorongok, mint vihar előtt a föld; lapulok, bújok, pislogok csönded szemébe – minden dörgésnél rémesebb, ijesztőbb minden cifra átkozásnál (1943 Csorba Győző 9091017, 3).

Vö. CzF.

átkozás főnév 4A
1.
az átkoz igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás
Az atyád’ sírása, és az anyád’ átkozása ostort fonyhat nyakadra
(1790 Noszkó Alajos)
2. (/irod)
indulatból(, bosszúból) mondott rossz kívánság, hogy vmi baj, szerencsétlenség érjen vkit, átok
Átkozás, átok
(1822 Gaál Dániel ford.Wagner²)
mig az ördöggel szitkozódtak máshol, „Vigyen el a tatár!” nagyobb átkozás volt [ti. a tatárjárás idején]
(1883 Jókai Mór)
Szorongok, mint vihar előtt a föld; lapulok, bújok, pislogok csönded szemébe – minden dörgésnél rémesebb, ijesztőbb minden cifra átkozásnál
(1943 Csorba Győző)
Vö. CzF.

Beállítások