átlagos mn 15A2
1. ’hozzávetőlegesen számtani középnek tekinthető 〈érték〉’ ❖ Egy hold föld száraz termése átlagosan mintegy 35 mázsára tehető (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045008, 222) | az egész magyar birodalom területének legkisebb átlagos középmérséke Csíkban, nevezetesen Borszéken található (1869 Orbán Balázs 8340006, 4) | átlagos sebesség (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 4) | átlagos havi keresete (1938 Kodolányi János 9342005, 215) | az átlagos életkor meghosszabbodott (1977 Garai Gábor 9172014, 166) | átlagos hőmérséklete (1980 Szombathy Viktor 1149001, 14) | Északon több a magas termetű ember, és így nagyobb az átlagos testmagasság (1986 Az emberi test 1114004, 1002) | átlagos gyerekszám (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. ’egyik véglethez sem tartozó, közepes (mértékű) 〈méret, mennyiség, minőség〉’ ❖ kesztyűs kezével erőlködve, nehézkesen cipelt egy, az átlagosnál valamivel nagyobb, minden jel szerint súlyos tárgyakkal megrakott kézitáskát (1934 Márai Sándor 9421018, 104) | átlagos jövedelmű (1969 Konrád György 9351003, 223) | átlagosan agresszív (1973 Ranschburg Jenő 1130003, 144) | átlagos színvonalú (1987–1988 Nádor Orsolya 2019011, 729) | egy átlagos intelligenciájú, óvatos író mindig intelligensebb, mint a legintelligensebb cenzor (1990 Lánczi András ford.–Strauss 2004010, 460).
3. ’jellemző, szokásos, a többséghez tartozó 〈dolog v. személy〉’ ❖ az ilyen átlagos biztosításoknál ha szerencsétlenség történt, megvolt az illető társaságnak a biztositási föltételek értelmében a maga előnye (1858 Osztróvszky József 8342002, 31) | A magyar közvélemény s a magyar átlagos politikus e kérdéssel szemben olyan mint a Lear királyban a szakácsné a pástétomba dugott ángolnákkal (1894 Péterfy Jenő 8363006, 531) | átlagos európai ember (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 165) | Egy teljesen átlagos estét mutat be (1982 Radnóti Zsuzsa 1128003, 172) | Csak annyira vagyok informálva az ügyről, mint bármely átlagos ujságolvasó (1985 Jakab Zoltán 1070001, 21).
4. ’különböző mennyiségek számtani közepét megállapító 〈művelet〉’ ❖ az átlagos számitás lép a kétszeres és háromszoros tarifaképződés helyébe (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 7) | egy-egy hónap tartamának mathematikai pontossággal 29 nap 12 óra 44′ és 3″-ből kellett volna állania; átlagos számítással aztán a naptári hónapban egyszer 29 napot számláltak […], rákövetkezőleg pedig 30-at (1902 ÓkoriLex. CD28) | A szenátusban még átlagos becslésként sem tudtak pontosabbat mondani annál, hogy alapvető felújításra általában 15-25 évenként van szükség (1998 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.