atlaszkötés fn 4B (Textil)

1. ’〈szöveteknél〉 a mintázat nélküli, ún. alapkötésnek az a fajtája, amellyel szőve a hosszanti és a keresztirányú fonalak kereszteződési pontjai, az ún. kötéspontok egymással nem érintkeznek, ezáltal a szövet színe sima, fényes felületű lesz’ ❖ atlasz- v. szatinkötés (1893 PallasLex. CD02) | [a damasztanyag] jellemzője, hogy az ábrák és az alap egyaránt atlasz- (fénylő-) kötésből állanak (1895 PallasLex. CD02) | Az atlaszkötés (szatin […]) jellemzője, hogy a minta-eleme legalább 5 lánc- s 5 vető-fonálból áll, s hogy a kötőpontok szét vannak szórva (1911 RévaiNagyLex. C5697, 278).

2. ’a kötött kelmék alapkötéseinek az a fajtája, amelynél a fonalak tetszőleges számú szemsoron át csak az egyik, majd visszafordulás után csak a másik irányban haladnak’ ❖ [az] atlaszkötések rendkívül alkalmasak tetszetős színmintás kötések készítésére (1960 Vékássy Alajos C6273, 317).

atlaszkötés főnév 4B (Textil)
1.
〈szöveteknél〉 a mintázat nélküli, ún. alapkötésnek az a fajtája, amellyel szőve a hosszanti és a keresztirányú fonalak kereszteződési pontjai, az ún. kötéspontok egymással nem érintkeznek, ezáltal a szövet színe sima, fényes felületű lesz
atlasz- v.vagy szatinkötés
(1893 PallasLex.)
[a damasztanyag] jellemzője, hogy az ábrák és az alap egyaránt atlasz- (fénylő-) kötésből állanak
(1895 PallasLex.)
Az atlaszkötés (szatin […]) jellemzője, hogy a minta-eleme legalább 5 lánc- s 5 vető-fonálból áll, s hogy a kötőpontok szét vannak szórva
(1911 RévaiNagyLex.)
2.
a kötött kelmék alapkötéseinek az a fajtája, amelynél a fonalak tetszőleges számú szemsoron át csak az egyik, majd visszafordulás után csak a másik irányban haladnak
[az] atlaszkötések rendkívül alkalmasak tetszetős színmintás kötések készítésére
(1960 Vékássy Alajos)

Beállítások