atlétika fn 6A (Sp)

1. (kissé rég) ’az eredetileg szabad téren űzött sportnak a futó, ugró, dobó, gyalogló, birkózó, ökölvívó és súlyemelő sportágakat magában foglaló nagyobb köre, területe’ ❖ a magyar athletika derék meghonositója gróf Eszterházy Miksa (1877 Hamary Béla C2009, 5) | jobb lábával gáncsot vetett neki, s két kezével megragadva annak a karjait, a térdén keresztül dönté azt, úgy, hogy a nagy herkulesi alak egyszerre ott hevert a porban. Ezt „Rappo-fogás”-nak nevezik az atlétikában (1881 Jókai Mór CD18).

1a. ’futószámokból, gyaloglóversenyekből, továbbá ugró- és dobószámokból álló, a nőknél a hétpróbát, a férfiaknál a tízpróbát is magában foglaló összetett sportág; könnyűatlétika’ ❖ A magyar sport, főképpen a magyar atlétika [Stockholmban] teljes vereséget szenvedett. Sprintereink (így hívják a rövid távolságú futókat) az előfutamokban még csak bejöttek helyre, a középfutamokban már kiestek, stafétánkat megverték még a svédek is, hosszútávfutóink pedig kivétel nélkül mind a legutolsók lettek (1912 Pásztor Árpád CD10) | Egyéni sportágak I. oszt. és ifjúsági aranyjelvényes sportolói: a) atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, súlyemelés, torna, úszás, vívás (1988 Ferencz Győző–Lugosy Andor 1050002, 46).

1b. (Tört) ’〈az ókori Görögországban és Római Birodalomban〉 hivatásos, versenyszerűen űzött ökölvívás, birkózás, ill. az ökölvívás, birkózás, futás, ugrás és diszkoszvetés versenyszámokból álló sportág, az ún. pentatlon’ ❖ [Kroton volt] az ókori atletika egyik bölcsője (1895 PallasLex. CD02) | A győzelemmel járó nagy kitüntetés sok fiatal embert csábított arra, hogy egész életét szentelje az athletikának. Diotimus fia: Milon volt az ókor leghiresebb birkózója (1902 ÓkoriLex. CD28).

2. (ritk) ’testgyakorlás, (nem hivatásszerűen űzött) sport’ ❖ [a’ gyermekek] négy esztendök múlva […] még az athleticára-is elégségesek (1793 Mátyus István C3072, 42) | a fősúly a minden szerek nélkül végzendő testmozgásokra van fektetve […] a gyermekek athletikájában (1886 Porzsolt Lajos 8375004, 9) | Az atlétika felöleli az embersport minden ágát; ide tartozik tehát az evezés, uszás, korcsolyázás, velocipédezés, járás, futás, birkózás, ökölvivás, súlyemelés, vivás, labdázás stb. (1893 PallasLex. CD02).

Ö: könnyű~, nehéz~.

Sz: atlétikai.

Vö. ÉrtSz.; TESz. atléta; ÉKsz.; IdSz.

atlétika főnév 6A (Sp)
1. (kissé rég)
az eredetileg szabad téren űzött sportnak a futó, ugró, dobó, gyalogló, birkózó, ökölvívó és súlyemelő sportágakat magában foglaló nagyobb köre, területe
a magyar athletika derék meghonositója gróf Eszterházy Miksa
(1877 Hamary Béla)
jobb lábával gáncsot vetett neki, s két kezével megragadva annak a karjait, a térdén keresztül dönté azt, úgy, hogy a nagy herkulesi alak egyszerre ott hevert a porban. Ezt „Rappo-fogás”-nak nevezik az atlétikában
(1881 Jókai Mór)
1a.
futószámokból, gyaloglóversenyekből, továbbá ugró- és dobószámokból álló, a nőknél a hétpróbát, a férfiaknál a tízpróbát is magában foglaló összetett sportág; könnyűatlétika
A magyar sport, főképpen a magyar atlétika [Stockholmban] teljes vereséget szenvedett. Sprintereink (így hívják a rövid távolságú futókat) az előfutamokban még csak bejöttek helyre, a középfutamokban már kiestek, stafétánkat megverték még a svédek is, hosszútávfutóink pedig kivétel nélkül mind a legutolsók lettek
(1912 Pásztor Árpád)
Egyéni sportágak I. oszt.osztályú és ifjúsági aranyjelvényes sportolói: a) atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, súlyemelés, torna, úszás, vívás
(1988 Ferencz Győző–Lugosy Andor)
1b. (Tört)
〈az ókori Görögországban és Római Birodalomban〉 hivatásos, versenyszerűen űzött ökölvívás, birkózás, ill. az ökölvívás, birkózás, futás, ugrás és diszkoszvetés versenyszámokból álló sportág, az ún. pentatlon
[Kroton volt] az ókori atletika egyik bölcsője
(1895 PallasLex.)
A győzelemmel járó nagy kitüntetés sok fiatal embert csábított arra, hogy egész életét szentelje az athletikának. Diotimus fia: Milon volt az ókor leghiresebb birkózója
(1902 ÓkoriLex.)
2. (ritk)
testgyakorlás, (nem hivatásszerűen űzött) sport
[a’ gyermekek] négy esztendök múlva […] még az athleticára-is elégségesek
(1793 Mátyus István)
a fősúly a minden szerek nélkül végzendő testmozgásokra van fektetve […] a gyermekek athletikájában
(1886 Porzsolt Lajos)
Az atlétika felöleli az embersport minden ágát; ide tartozik tehát az evezés, uszás, korcsolyázás, velocipédezés, járás, futás, birkózás, ökölvivás, súlyemelés, vivás, labdázás stb.s a többi
(1893 PallasLex.)
Sz: atlétikai
Vö. ÉrtSz.; TESz. atléta; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások