átok fn és partikula 

I. fn 7A14

1. ’(isteni v. természetfölötti erő, hatalom befolyását kérve) baj, csapás, szerencsétlenség kívánása, ill. ennek (indulatos v. bosszúból eredő) szóbeli megfogalmazása, kimondása’ ❖ Rakva dühöséggel itt a’ sok képtelen átok (1774 Révai Miklós ford.–Révai 7283005, 18) | Szörny átkot, hallom, hogy már reád löve (1786 Péczeli József ford.–Voltaire C3445, 6) | Barangó vitéz az átkot így végezte, Meghallgatta isten, s beteljesítette. Kősziklákká váltak Ildikó és Keve (1845 Petőfi Sándor C3506, 339) | kegyetlen átokban törtek ki (1867 Tolnai Lajos C4200, 96) | Hóseás átka fogant rajtuk (1914 Ady Endre C0537, 105) | szórta átkait a tengerre meg az égre, a hajóra és az emberiségre (1949 Örkény István ford.–Conrad 9500023, 95) | Ugyanabból a szájból áldás és átok jön (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1a. (Vall) ’Isten népének, gyülekezetének, kül. a katolikus egyháznak a közösségéből történő (átokmondással kísért) időleges v. végleges kizárás, kiközösítés; kiátkozás’ ❖ Excommunicatus: Átokban esett (1807 A tisztbeli írás módja C3374, 76) | Rómának átka (1843 Madách Imre 8284003, 382) | gyujtott gyertyákkal s az excommunicatiók kihirdetésénél szokásos más szertartások közt Buda város ünnepélyesen egyházi átok alá vetette magát VIII. Bonifacius pápát, s az őt követő valamennyi magyar főpapot (1885 Salamon Ferenc 8402014, 285) | [VII. Gergely pápa] a nős papnak miséjére való megjelenést egyházi átokkal sújtotta (1912 RévaiNagyLex. C5700, 349) | Az ún. szichemi tizenkétparancsolat […] átokkal és a kultikus közösségből való kizárással bünteti azt, aki apja feleségével, apja v. anyja lányával v. anyósával hál; ugyanígy azt is, aki állattal egyesül (bestialitás) (1989 HaagLex. ford. CD1208).

2. ’〈rossz kívánság v. természetfölötti hatalomtól eredő büntetés következményeként:〉 súlyos baj, csapás, szerencsétlenség’ ❖ leg elsö lépéstek, mellyet ezentúl téſzek, bün’ s örökös átok léſz ellenetek (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 23) | e foglalkozás [ti. a halottak eltemetése] azóta Rajtok maradt nagy átokul (1851 Tompa Mihály 8484070, 257) | a tehetség nem áldás, átok (1900 Ady Endre C0534, 273) | [Louis] nem kívánja, hogy vére átokként hulljon Franciaország földjére (1910 Krúdy Gyula C2829, 66) | A hidegháború átoknak bizonyult, és következményei annál súlyosabbak lesznek, minél tovább tart (1959 Valóság ford. 2056046, 135).

2a. (birtokszóként) ’vminek az átkos, kellemetlen v. súlyos következménye’ ❖ a sors legterhesebb átka: vándornak lenni (1826 Kölcsey Ferenc 8253049, 1222) | [a szerencsétlenség] a háború átka (1848 Kossuth Lajos C2749, 463) | A nagyság átka (1880 Csiky Gergely C1310, 6) | A nagy szépség átka, hogy […] irigy rágalmazók figyelmét is magára irányítja (1899 Vay Sarolta C4393, 467) | A túlhajszoltság legnagyobb átka, hogy elveszi örömeinket (1981 Popper Péter 1122001, 57).

2b. (gyakr. birtokszóként) ’(vkinek a) pusztulás(á)t, romlás(á)t előidéző tényező’ ❖ Irigység, te átka az emberi ágnak (1801 Bessenyei György¹ 7044014, 50) | Azt, hogy butitani könyebb, mint világosságot hozni az elmékbe, méltán tekinthetjük az emberi nem átkának (1895 Bárczay Oszkár C0792, 147) | Az olcsó könyvek a szellemi kultúrának igazi átkai (1918 Babits Mihály C0696, 217) | [a seregélyek] a szőlőhegy fölött augusztus második felében jelennek meg, amikor már érik a szőlő. Ők az átka a hegynek (1950 Bernáth Aurél 9052004, 28).

3. ’mások számára kellemetlen, bajt, szerencsétlenséget, terhet jelentő személy’ ❖ átkodul tekinted Albint, ki üdvét keresi nálad (1846 Pompéry János 8372001, 142) | Király, császár, nagyherczeg, ez mind egy huron pendülő átok a hazán (1848 Március Tizenötödike C3027, 717) | [a fiú] átok volt anyja nyakán (1863 Kazár Emil C2509, 122) | átok voltál eddig is az életemen! (1902 Gárdonyi Géza C1829, 30) | Az asszony átok és az asszony aspis, Az asszony a pokol és kéj edénye (1914 Juhász Gyula¹ C2454, 63) | Farkas Endre áldás vagy átok, remény vagy veszedelem, jótevő vagy gonosz szellem-e (1982 Szabó Gábor 2029010, 581).

3a. (biz v. pejor) ’〈szitokszóként:〉 komisz ember, átokfajzat’ ❖ Ne nyúlj hozzá, te átok! (1916 Kassák Lajos CD10) | Hagyd békét, mit tehet a gyerek az apjáról, te átok (1984 Szántó Piroska 2025064, 51).

4. (jelzőként) (biz, túlzó) ’átkozott, gyalázatos’ ❖ Átok egy természet, most is a maga baján jár az esze (1970 B. Nagy László 9474005, 222).

II. partikula 0 (biz, túlzó)

’〈mn fokozására:〉 rettenetes, szörnyű’ ❖ a fölleg, melly rád tornyosult Átoknehéz villámival Termékenyítse földedet (1843 Kunoss Endre C2853, 96) | azon éjszakán, melyen Bar Noémi kiterjeszté átokerős kezét, jött iszonyú zúgással a sivatag felől sötét felleg (1856 Jókai Mór C2259, 277) | – Igazán szép tőle, hogy az átoknehéz munkája mellett, éjszaka tanul! (1967 Népszava márc. 26. C4831, 8) | egy átok rossz csibész, falurossza bitang kölyök (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: istenátka.

ÖU: apa~, atya~, isten~, nemzet~, ördög~, szitok~.

ÖE: ~csapás, ~eskü, ~fa, ~formula, ~föld, ~hozó, ~jóslat, ~kő, ~mondat, ~mondó, ~oltár, ~ontó, ~oszlop, ~pecsét, átokravaló, ~szitok, ~szórás, ~szülte, ~tábla, ~teljes, ~terhes, ~törő, ~ülte, ~ütötte, ~város, ~vihar, ~villám.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. átkoz; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; ÉKsz.² ~, átokerős.