átrobog ige 2a

1. tn ’〈jármű〉 ütemes robajjal, dübörgéssel, nagy sebességgel egyik helyről a másikra, ill. vmin keresztül halad, gördül’ ❖ [a hídon] egy ékes kocsi robogott át (1856 Garay Alajos C1807, 126) | az utolsó 7-es villamos, amely átrobog Pestre (1944 Babay József 9013001, 136) | az volt az érzése, hogy a verandán átrobogott egy gyorsvonat (1967 Örkény István 9500034, 196).

1a. ’így közlekedő járművel, ill. lóval egyik helyről a másikra, ill. vmin keresztül siet, halad vki’ ❖ az emberüres komor utczákon átrobogtam (1844 Frankenburg Adolf C1768, 20) | [szekéren] átrobogtunk az úri és hatvani utczán (1847 Petőfi Sándor C3510, 352) | Rögtön nyergeltetett; s karácsony délelőtt átrobogott Verbóra (1882 Jókai Mór CD18) | újra egy fenyveserdőn robogunk át. Jobbra-balra dőlnek a vagonok (1972 Vasadi Péter 2057030, 323).

2. tn ’〈ember, állat〉 nagy zajjal, dobogással nagy sebességgel egyik helyről a másikra, ill. vmin keresztül megy, jut’ ❖ Az előszobába lépvén, vagy inkább azon átrobogván (1844 Frankenburg Adolf C1768, 102) | [a paripa] a felsővégről átrobog a mezőkre és a rétekre, s ami földet a hosszú fekete farka megseper, amerre fut, azon üszögösnek kényszeríti a kalászt (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | átrobogtam a konkurenciához. Ott egy nagyon kedves úr fogadott (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. tn átrobog vkin, vmin ’〈jármű, ill. (több) nagy testű állat v. tömeg〉 azt elgázolva, ledöntve átrohan vkin, vmin’ ❖ Egy hasitást tesz gyönge mellén S feltarthatatlan átrobog [az ifjún a vad] (1867 Szász Károly² C3829, 23) | legjobb barátunk elbotlott a Nagykörúton, s nyakán átrobogott a 12-es autóbusz (1940 Tabi László 9693001, 302) | Amikor a gimisek feléjük rohantak éppen, [a kicsik napközis tanára] szépen félreállt, szó nélkül hagyta, hogy átrobogjanak a csemetéken (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈pusztító (természeti) jelenség〉 végigvonul, végigsöpör vhol, vmin’ ❖ Róma felett is átrobogott a népvándorlás vihara (1871 Orbán Balázs CD22) | Gátat tör, rombol, zúg, ropog, A félalföldön átrobog [a Tisza] (1913 Tóth Árpád CD01) | A körzeten átrobogott Fran nevű hurrikán letördelte a faágakat (1996 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’〈idő〉(hirtelen, gyorsan) eltelik vki felett’ ❖ szédítőn átrobog az élet (1906 Juhász Gyula¹ 9284020, 103) | Átrobognak felette az évek (1937 Halász Gábor¹ CD10) | Első novellád megjelenése óta huszonkét esztendő robogott át rajtunk (1972 Sütő András 9620020, 118).

4. tn átrobog vkin, vkinek a vmijén ’〈gondolat, emlék, érzés stb.〉 felkavaróan, megrendítőn átfut vkin’ ❖ a’ megismerés’ villanya robogna át egész valóján (1844 Jósika Miklós C2433, 9) | mint a villám, átrobog Valómon egy nagy száraz gúny s utálat (1866 Benedek Aladár C3306, 85) | rajtam méltatlankodás érzése robogott át (1921 Tersánszky Józsi Jenő 9706001, 96) | A nap eseményei pillanatok alatt átrobognak agyán (1927 Színi Gyula CD10).

4a. ts (rég, ritk) ’〈érzés, indulat stb.〉 felkavaróan hatalmába ejt vkit’ ❖ ezek mint melegitő tüzfolyam robogják át az idegeket (1847 Jósika Miklós C2405, 99) | neme a dühnek robogja át egész valónkat (1870 Névy László 8334003, 36).

Vö. CzF. általrobog vagy átrobog; ÉrtSz.; ÉKsz.

átrobog ige 2a
1. tárgyatlan
〈jármű〉 ütemes robajjal, dübörgéssel, nagy sebességgel egyik helyről a másikra, ill. vmin keresztül halad, gördül
[a hídon] egy ékes kocsi robogott át
(1856 Garay Alajos)
az utolsó 7-es villamos, amely átrobog Pestre
(1944 Babay József)
az volt az érzése, hogy a verandán átrobogott egy gyorsvonat
(1967 Örkény István)
1a.
így közlekedő járművel, ill. lóval egyik helyről a másikra, ill. vmin keresztül siet, halad vki
az emberüres komor utczákon átrobogtam
(1844 Frankenburg Adolf)
[szekéren] átrobogtunk az úri és hatvani utczán
(1847 Petőfi Sándor)
Rögtön nyergeltetett; s karácsony délelőtt átrobogott Verbóra
(1882 Jókai Mór)
újra egy fenyveserdőn robogunk át. Jobbra-balra dőlnek a vagonok
(1972 Vasadi Péter)
2. tárgyatlan
〈ember, állat〉 nagy zajjal, dobogással nagy sebességgel egyik helyről a másikra, ill. vmin keresztül megy, jut
Az előszobába lépvén, vagy inkább azon átrobogván
(1844 Frankenburg Adolf)
[a paripa] a felsővégről átrobog a mezőkre és a rétekre, s ami földet a hosszú fekete farka megseper, amerre fut, azon üszögösnek kényszeríti a kalászt
(1891 Mikszáth Kálmán)
átrobogtam a konkurenciához. Ott egy nagyon kedves úr fogadott
(1998 Magyar Hírlap)
3. tárgyatlan átrobog vkin, vmin
〈jármű, ill. (több) nagy testű állat v. tömeg〉 azt elgázolva, ledöntve átrohan vkin, vmin
Egy hasitást tesz gyönge mellén S feltarthatatlan átrobog [az ifjún a vad]
(1867 Szász Károly²)
legjobb barátunk elbotlott a Nagykörúton, s nyakán átrobogott a 12-es autóbusz
(1940 Tabi László)
Amikor a gimisek feléjük rohantak éppen, [a kicsik napközis tanára] szépen félreállt, szó nélkül hagyta, hogy átrobogjanak a csemetéken
(1996 Magyar Hírlap)
3a.
〈pusztító (természeti) jelenség〉 végigvonul, végigsöpör vhol, vmin
Róma felett is átrobogott a népvándorlás vihara
(1871 Orbán Balázs)
Gátat tör, rombol, zúg, ropog, A félalföldön átrobog [a Tisza]
(1913 Tóth Árpád)
A körzeten átrobogott Fran nevű hurrikán letördelte a faágakat
(1996 Magyar Hírlap)
3b.
〈idő〉 (hirtelen, gyorsan) eltelik vki felett
szédítőn átrobog az élet
(1906 Juhász Gyula¹)
Átrobognak felette az évek
(1937 Halász Gábor¹)
Első novellád megjelenése óta huszonkét esztendő robogott át rajtunk
(1972 Sütő András)
4. tárgyatlan átrobog vkin, vkinek a vmijén
〈gondolat, emlék, érzés stb.〉 felkavaróan, megrendítőn átfut vkin
a’ megismerés’ villanya robogna át egész valóján
(1844 Jósika Miklós)
mint a villám, átrobog Valómon egy nagy száraz gúny s utálat
(1866 Benedek Aladár)
rajtam méltatlankodás érzése robogott át
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
A nap eseményei pillanatok alatt átrobognak agyán
(1927 Színi Gyula)
4a. tárgyas (rég, ritk)
〈érzés, indulat stb.〉 felkavaróan hatalmába ejt vkit
ezek mint melegitő tüzfolyam robogják át az idegeket
(1847 Jósika Miklós)
neme a dühnek robogja át egész valónkat
(1870 Névy László)
Vö. CzF. általrobog vagy átrobog; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások