agancs fn 3A aggancs
1. ’szarvasfélék (hímjének) fején növő, többágú csontos képződmény’ ❖ a him [szarvasbogár] rágonyai agancs idomuak (1845 Hanák János 8180002, 58) | az agancs tömör anyag és évenkint ujúl, a szarv üres és nem ujúl (1860 Vadász-műszótár C1039, 1) | Agancsom rég elhagyám, törötten ing az ágon. Szarvas voltam hajdanán, farkas leszek, azt bánom (1930 József Attila 9282052, 102) | Aggancsaik: gyertyatartók, rogyva hordják, mint ki gyászol (1943–1944 Lukács László 9407035, 188).
1a. ’az elejtett szarvasnak v. más szarvasféle állatnak ez a része a homlokcsonttal együtt kikészítve mint trófea, falidísz’ ❖ Az agancs … az ő kis szobájának díszhelyét … fogja elfoglalni (1895 Tanos Pál C4089, 144) | mindenféle csodadolgok voltak a Döme bácsi belső szobájában […] nagyszerű agancsok és egy kagyló, amiben a tenger zúgása hallatszott (1926 Babits Mihály C0698, 45).
1b. ’a szarvasnak v. más szarvasféle állatnak ez a része mint használati tárgyak alapanyaga’ ❖ Az agáncsból készült halszúró-dárda átalakúlt sokágú, szakás [= szakállas, vagyis visszafelé görbülő végű] vasszigonnyá (1885 Herman Ottó C2084, 8) | [A lappok] a csontból, agancsból különféle házi szükségleti eszközöket állítanak elő (1937 Zsirai Miklós C4981, 292).
2. ’a szarvasbogár hímjének ehhez hasonló alakú, meghosszabbodott rágója’ ❖ [a szarvasbogár hímje] kemény széles fején hatalmas agancsot hord, mely csúcsán villás, belső oldalán pedig erős foggal fegyverzett fogóból áll (1933 Az állatok világa ford. CD46) | bogarak százai sürögnek-forognak, […] vadászlesbe állnak. Az aranyos bábrabló ugrásra készül, a szarvasbogár fénylő agancsait feni (1987 Antalffy Gyula 1004002, 83).
3. (gúny) ’〈a megcsalt férj állapotának jelképeként:〉 szarv’ ❖ Más emberek csak akkor tudnak meg ilyesmit, mikor már agancsokat kezdenek ereszteni szarvaik (1897 Mikszáth Kálmán C3111, 102) | Párbaj […] nem lett a dologból, az ügyvéd gyávább volt, irodája tekintélye miatt némán feltette fejére az agancsot (1956 Gergely Mihály 2005073, 705).
Ö: szarvas~.
ÖU: őz~, szarvasbogár~.
ÖE: ~ág, ~eszköz, ~fogantyú, ~gyűjtemény, ~kiállítás, ~korona, ~páfrány, ~szár, ~terem, ~tő.
Sz: agancsú.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.